Láncreakció/Perczel Júlia: „az motivál, hogy minél hűségesebben tudjam visszaadni a terepmunka alatt tapasztaltakat!”

Vonnák Diána kérte fel a Láncreakció folytatására Perczel Júlia antropológust, a Cambridge-i egyetem posztdoktori kutatóját.  Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy kinek az óráján találkozott először az antropológiával, hogy miről kérdezné Mary Douglast, illetve, hogy melyik könyv volt a legnagyobb olvasmányélménye az elmúlt években.

Láncreakció/Nagy Zoltán: „Kíváncsiság nélkül nincs antropológia”

Farkas Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Nagy Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék egyetemi tanárját és tanszékvezetőjét. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy milyen véletlenek vezették a finnugorisztikához, hogy melyik két regényt olvassa el minden évben, illetve hogy kikkel vadászna fókákra.

Egy eltűnt kiskatona karácsonyfájának különleges története

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum raktárában megbújik egy tárgy, ami kalandos történetével nemcsak emléket állít a háborúban életüket vesztett kiskatonáknak, de bármelyik hollywoodi karácsonyi mozinál többet mond el a szeretet ünnepéről. Ünnepi interjúnkban a múzeum néprajzos muzeológusát, Pisztora Zsófiát a frontról származó kis karácsonyfa megrendítő történetéről és a családi hagyatékok múzeumba kerüléséről kérdeztük, de végül az is kiderül, hogyan és miért kerül a karácsonyi asztalra egy COVID-teszt az új állandó kiállításban. 

Láncreakció/Farkas Judit: „Olthatatlan kíváncsiság nélkül nincs kutatói pálya”

Lajos Veronika kérte fel a Láncreakció folytatására Farkas Juditot, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék docensét. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy ki figyelt fel rá először, melyik állat tudná eltéríteni a kutatópályától, illetve melyik albumot hallgatta rongyosra.

Az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben tud kerek egésszé formálni – Interjú Legeza Mártival, népművészeti területen elhelyezkedő alumnánkkal

Hogyan támasztja alá a tudományos kutatás és az elmélet a gyakorlati népművészeti ágak hitelességét? És a résztvevő megfigyelés, a terepgyűjtés hogyan is egészíti ki ezt az egészet? És hogyan is lehet egy olyan gyakorlatias tevékenységben, mint a kosárfonás, igazán kifejezni és megvalósítani önmagad? Ezekre a kérdésekre ad választ Legeza Márti, a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa.

„Rossz államként nekifutni egy járványnak…akkor tényleg szétesik minden” – Interjú Tóth G. Péterrel a 18. századi pestisről

Karantén, maszkok, társas érintkezések szabályozása, utazás korlátozás: a koronavírus-járványról biztosan ezek az intézkedések jutnak eszünkbe. Újkeletű dolgoknak hisszük ezeket, de lehettek-e vajon bevett gyakorlatok mára pestisjárványok idején is? Tóth G. Péter történész–néprajzkutatóval beszélgettünk a járványok terjedéséről, kora újkori védekezési lehetőségekről és azok jelenkori továbbéléséről.

„Miért legyen valaki számára vonzó az, hogy semmit sem tudhat az ősei hiedelmeiről?” – Interjú Pócs Évával a honfoglaláskori magyar hitvilágkutatás tévedéseiről

Valóban voltak sámánjai a honfoglaláskori magyaroknak? Milyen hamis elképzelések élnek a köztudatban a korszak hiedelmeit illetően? Hogyan vertek ezek gyökeret és miért olyan nehéz szabadulni tőlük? Beszélgetés Pócs Évával a magyar samanizmus mítoszáról, nemzeti identitás keresésről és a tudománykommunikáció fontosságáról.

„A tudás és a segítőkészség tartja fenn a világot.” – beszélgetés Lanczendorfer Zsuzsannával

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna győri néprajzkutató, egyetemi docens, fő kutatási területeinek egyike a balladák valóságreferenciájának vizsgálata. Az interjú során a Dely Máriról és a péri asszonygyilkosságról szóló balladákat vizsgáló kutatásaitól indulva érintettük a kutatói munka és magánélet szétválaszthatóságának kérdését, a balladák és a tudományos pálya női aspektusait, illetve arra is választ kaptunk, hogy milyen témák foglalkoztatják mostanában Lanczendorfer Zsuzsannát.

Jó szomszédok és piros karmok – interjú Eitler Ágnessel és témavezetettjeivel, Áldozó Borbálával és Jánosi Kincsővel a 36. OTDK-ról

Miként kovácsolta közösséggé a COVID-19 járvány a vidéken újrakezdők egy csoportját? A szépségszalon miként lehet a falusi pletykálás, információszerzés központja? És hogyan válhat mindez győztes OTDK-dolgozat témává? A Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. A sorozat záróepizódjaként Áldozó Borbálával és Jánosi Kincsővel, az ELTE BTK hallgatóival és témvezetőjükkel, Eitler Ágnessel beszélgettünk.

Magyarszováti rikoltozás az életpálya tudásrendszerében – interjú Vadas Hangával és témavezetőjével Keszeg Vilmossal

Miféle folklorisztikai újdonságot rejtenek még az erdélyi falvak? Mi az a rikoltozás? Milyen lépések vezetnek a kolozsvári néprajzi képzésről az OTDK-ra? Hogyan tud új kutatási eredményeket hozni egy TDK dolgozat? És mit tanácsol egy tapasztalt folklorista a fiatal kutatóknak? A Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ezúttal Vadas Hangát, a BBTE hallgatóját és témavezetőjét Keszeg Vilmost kérdeztük.