2023. július 7–8. között szervezte meg a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza a Maros megyei Mikházán a IV. Mikházi Szabadegyetemet. Az helyi ferences rendház és annak történelmi jelentőségű oktatási tevékenysége miatt a találkozón is a hagyományok átadásának, az oktatásban betöltött szerepének szentelték az előadásokat és a műhelymunkákat. Ennek köszönhetően az elmélet, a jóBővebben: „A néprajz helye és szerepe az erdélyi közoktatásban – Beszámoló a IV. Mikházi Szabadegyetemről”
Címketár:Erdély
Magyarszováti rikoltozás az életpálya tudásrendszerében – interjú Vadas Hangával és témavezetőjével Keszeg Vilmossal
Miféle folklorisztikai újdonságot rejtenek még az erdélyi falvak? Mi az a rikoltozás? Milyen lépések vezetnek a kolozsvári néprajzi képzésről az OTDK-ra? Hogyan tud új kutatási eredményeket hozni egy TDK dolgozat? És mit tanácsol egy tapasztalt folklorista a fiatal kutatóknak? A Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ezúttal Vadas Hangát, a BBTE hallgatóját és témavezetőjét Keszeg Vilmost kérdeztük.
A medve nem táncol, de a néprajzosok igen – beszámoló a zabolai kirándulásról
Mit neveznek cifrapogácsának? Milyen étellel várnak Pusztinán, ha galuskát emlegetnek? Erdélyben jártunk augusztus elején, a hét során nemesekkel, medvékkel, néprajzos hallgatókkal, különleges ételekkel és csodás emberekkel találkoztunk.
Kolozsváron voltam vendéghallgató – Németh Veronika beszámolója
Németh Veronika, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének hallgatója osztja meg tapasztalatait arról, milyen volt 2021 őszén, a pandémia idején egyetemistának lenni az Erdély fővárosaként is emlegetett nagy múltú városban, Kolozsváron.
Remington, Erika és a karácsonyi angyal: Olosz Katalin története az írógépről
Hogyan várták a negyvenes évek végén Erdélyben az Angyal karácsonyi leveleit? Miként kerül közeli kapcsolatba egy kisgyerek az írógéppel? Mennyire határozta meg az értelmiségi pályát a gépírás a múlt században? Olosz Katalin írása feleleveníti gyermekkora első írógéppel írt leveleit, korai találkozásait a gépírás rejtelmeivel, valamint egy hosszú kutatói pálya tapasztalatait az írógépek használata tükrében. A cikkből fény derül a tudományos dolgozatok gépeltetésének nehézségeire, valamint a román rendőrség szamizdatterjesztés-ellenes intézkedéseire is.
Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban
Tizenkilenc évesen férjhez ment egy református lelkészhez, harminchét évesen tette közzé első mesegyűjteményét, ötvenhét évesen szerzett doktori fokozatot. Tanított, riportokat készített, gyűjtött, publikált és felnevelt négy gyereket. Tette mindezt többszörös kisebbségben: nőként egy férfiak által uralt tudományos világban, magyarként Romániában, és mélyen hívő emberként egy kommunista rezsim alatt.
Amikor minden KIDErül – A mély víz, amiben segítenek megtanulni úszni
Tar Virág a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény muzeológusa, az öt kidei kutatótáborból négyben jelen volt, majd szakdolgozati terepmunkáját is a borsavölgyi faluban végezte. Visszaemlékezésében nem csak a kezdeti nehézségekről, a csapatmunka fontosságáról és az önálló kutatás meghatározó élményeiről számol be, de megtudhatjuk azt is, miért nézett Barátok köztöt a kutatásai alatt és hogy Irma néni tényleg nem viccel, ha pánkóról van szó.
Amikor minden KIDErül – A néprajzi gyűjtéstől az antropológiai terepmunkáig: avagy mit adott nekem a 2013-as „kidei gyűjtés”?
Amikor minden KIDERül sorozatunkat Vigvári András szociológus írásával indítjuk, aki 2013 augusztusában az első kidei tábor lelkes résztvevője volt. Írásából megtudhatjuk, hogy a társtudományok különböző módszerei és nézőpontjai hogyan egészíthetik ki egymást terepen: az etnográfiai gyűjtéssel megtámogatott szociológiai érdeklődésből hogyan lesz antropológiai kutatás.