Kivándorlók, telepesek, ingázók – Dégh Linda útkeresése két kontinensen

Dégh Linda (1918–2014) hosszú élete során két országban is kiemelkedő pozíciót foglalt el a folklorisztikán belül: a budapesti ELTE és a bloomingtoni Indiana University vezető kutatói, oktatói közé tartozott. Pályája disszidálását követő szakasza Magyarországon kevéssé ismert, jeles évfordulói, de halála sem kapott nagyobb nyilvánosságot a hazai szaklapokban, amely személye ellentmondásos megítélésének köszönhető.

Berlinből a magyar faluba: Panni néni három élete

Kevés kutató mondhatja el magáról, hogy mind a folklorisztika, mind a tárgyi, és a társadalomnéprajz terén is maradandót alkotott. Kresz Mária, vagy, ahogy sokan ismerik, „Panni néni” generációk életének alakulását követte nyomon a kalotaszegi Nyárszón, ahol a gyermekélet tanulmányozásával új utat nyitott a szaktudomány számára.

Az „európai folkloristák nagyanyjának” kalandos élete a 20. század útvesztőiben

Dömötör Tekla törékeny testalkatú, sokat dohányzó, férfias hangú, különösen széleskörű műveltséggel rendelkező nő, ha kellett okmányt hamisított, lőszert szállított, majd az óvóhelyen fejből mesélte Dorottya lányának a Krampuszkönyvet. A Folklore Tanszék első női tanszékvezetője eseménydús életének néhány fordulópontját idézzük fel barátok, pályatársak és saját emlékei alapján. 

Az etnológus, aki beszélt a tárgyak nyelvén – 110 éve született Fél Edit

Keveseknek adatik meg, hogy pályafutásuk során lerakják egy tudományág alapjait, illetve annak életébe évtizedekre meghatározó módszertani újítást hozzanak. Fél Editnek, a néprajztudomány első női kandidátusának mindez sikerült. De mit tanulhat egy mai kutató Fél Edit munkásságából, módszertani újításaiból?

„Mert a feminizmus mozgalmának úgy is nagyon sok az ellensége” – A Relković nővérek nőnevelési és néprajzi munkássága

2018 októberében a Néprajzi Társaság Folklór Szakosztályának nőtörténeti konferenciáján, Landgraf Ildikó előadásában hallottam először davori Relković Davorkáról és Nédáról. A három nővér (mert, hogy van egy harmadik is) történetével sorozatunk átlép a múlt századba, ahol már láthatóvá vált az első egyetemet végzett nőgeneráció munkája és küzdelme, illetve a tanári pálya és a néprajzkutatás metszéspontjai.

“Ez irányban a nők tehetnek legtöbbet” Néprajzi gyűjtőmunka mint az érvényesülés útja a 19. század végén

„Népismeret terén tehát a nőknek is van hivatásuk” – írta Dörfler Fanni a néprajztudomány intézményesülésének hajnalán.