Keszeg Vilmos életét és pályáját végigkíséri az írás szeretete és a technikai változásokhoz kapcsolódó küzdelmek is. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy miként jutott hozzá az első családi írógéphez, hogyan készült egy monográfia korrektúrája az írógépes korszakban és milyen tréfát űzhet az emberrel a huzat és egy vicces kedvű nyomdai alkalmazott. A cikk végén pedig kiderül, hogy vajon milyen technológiával készítené el élete fő művét Keszeg tanár úr és hogy lehet-e témája egy gyerekrajznak az írógépelés.
Címketár:betűváltó
Tánczos Vilmos: „Köszönöm az írógépnek, hogy amikor a legfontosabb volt, önfegyelemre és a leírt szó megbecsülésére tanított”
A géppel írott szó jelentősége, az államhatalom és ennek kijátszása elevenedik meg Tánczos Vilmos visszaemlékezésében, amelyből megtudhatjuk miféle nehézségeket okozott az 1980-as évek Romániájában egy magyar karakterekkel felszerelt írógép, vagy milyen intenzitással követte nyomon a titkosrendőrség a „gyanús” interetnikus érintkezéseket. Szó esik még a tusnádfürdői évekről, iskolai színjátszásról és a privát ellenállás hétköznapi formáiról, gazdag képmelléklettel.
Vargyas Gábor: „Az a fajta hibátlanság és tökéletesség, amit a számítógép »utolsó verziójának« a kiprintelése nyújt, az írógépes korszakban teljesen ismeretlen volt“
Milyen út vezet a II. kerületből egy vietnámi hegyvidéki törzshöz? Mi köze van a gépírásnak a maláriás megbetegedéshez? Vargyas Gábor etnológus professzor kalandos történetei segítenek eligazodni az élet zegzugos dzsungelében, ahol lépten-nyomon belebotlunk az írás rejtelmeibe.
Hála József: Az írógépes korszak egyik utolsó mohikánja
Termelési gyakorlat, katonaság, Erika. Hála József írásából kiderül, hogyan került kapcsolatba a gépírással diákéveiben (nem úgy, ahogy gondolnánk), hol tanult meg cirill billentyűzetet használni (nem ott, ahol gondolnánk) és mikor nyugdíjazta Erikát, az írógépet (sokkal később, mint gondolnánk).
Sárkány Mihály írógép-története: „A koncentráció és a kifejezés természetessége terén sokat veszítünk azzal, ha a gondolat és kifejezése közé egyre több eszközt illesztünk be”
A kutatói pályán elengedhetetlen szövegformálás és -szerkesztés meghatározó része a technikai felszerelés. De mi a teendő, ha az embernek se írógépe, se gyorsírói tehetsége nincsen? Sárkány Mihály emlékei közt megbújnak a tanulóévek emlékezetes pillanatai, egy modern angol masina és kiderül, hogy került a Continental Kenyába.
„Bár szép emlékek kötnek a mechanikus írógépek használatához, nem sírom vissza azokat” – Gráfik Imre története a csehszlovák táskaírógéptől a korszerű Computer-sarokig
Hogy kerül a csehszlovák táskaírógép a Bakonyba? Miként alakítja egy intézmény tárgyi felszereltsége a kutató pályáját? Gráfik Imre etnográfus, muzeológus kacskaringós pályaívét az olvasók ezúttal az írógépek, notebookok és személyi számítógépek cserélődésének csomópontjain keresztül ismerhetik meg. A cikk végén pedig megcáfoljuk a közismert tényt, miszerint tudományos munkát kizárólag macskával a billentyűzeten lehet elkészíteni.
Remington, Erika és a karácsonyi angyal: Olosz Katalin története az írógépről
Hogyan várták a negyvenes évek végén Erdélyben az Angyal karácsonyi leveleit? Miként kerül közeli kapcsolatba egy kisgyerek az írógéppel? Mennyire határozta meg az értelmiségi pályát a gépírás a múlt században? Olosz Katalin írása feleleveníti gyermekkora első írógéppel írt leveleit, korai találkozásait a gépírás rejtelmeivel, valamint egy hosszú kutatói pálya tapasztalatait az írógépek használata tükrében. A cikkből fény derül a tudományos dolgozatok gépeltetésének nehézségeire, valamint a román rendőrség szamizdatterjesztés-ellenes intézkedéseire is.
ELTE Néprajz Blog 