Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című podcastsorozat első adása azt vizsgálja, miként hat vissza a kutatás a vizsgált közösség életére. A beszélgetés vendégei Eitler Ágnes és Balogh Pál Géza voltak.
Szerző archív bejegyzése:elteneprajzblog
„Rimaszécsi fegyházba’ huszonnégyen ülnek”. A rabénekek szerepe egy juhász életében és vokális népzenei repertoárjában
A folklóralkotások nem önmagukban léteznek – előadó és „alkotása” között szoros kapcsolat áll fenn. Az előadó személye és repertoárja befolyásolja egymást, de vajon hogyan, és milyen mértékben? Árvai Sándor hortobágyi juhásszal készült interjúk alapján Imre-Horváth András másodéves alapszakos hallgatónk tárja fel a rabnóták és a személyes életút közötti kapcsolatokat.
Luca két arca – Luca-napi kvíz
A téli ünnepkörhöz kapcsolódó kvíz és hozzá az elmaradhatatlan archív képanyag (Néprajzi Múzeum) idén is játékra hív mindenkit! Mire használták Luca-napkor a fokhagymát? Mit csináltak, akik kotyoltak? Mely századtól van adatunk Szent Lúcia tiszteletéről? Tesztelje néprajzi tudását, indítsa el Luca-napi kvízünket!
Kilenc évtized, kilenc professzor – Kilencven éves az ELTE BTK Néprajzi Intézete
A budapesti egyetemi néprajzi oktatás 1934-ben vette intézményes kezdetét, amikor Györffy István néprajztudós katedrát kapott a tudományszak oktatása céljából. Kilenc évtized alatt kilenc professzor és több tucatnyi oktató keze nyomán nemzedékek sora végzett itt, akik egyrészt a szakma derékhadát képezve egyetemeken, kutatóintézetekben, múzeumokban helyezkedtek el, másrészt etnográfus diplomával a szélesebb értelemben vett kulturális szcénában dolgoztak, szereztek érdemeket. Képes beszámolónk a 2024. október 21-i egész napos ünnepségről.
Láncreakció/Pulay Gergely: „A remény kérdése arra vonatkozik, hogy az etnográfus milyen híreket hoz”
A Láncreakció folytatódik Pulay Gergely szociálantropológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy került pár évre Bukarestbe, hogy mit tart a modernkori antropológia legfontosabb feladatának, illetve milyen zenéket hallgat az utazások során.
Láncreakció/Durst Judit: „Engem az emberek történetei bűvölnek el”
A Láncreakció folytatódik Durst Judit szociológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy mit kérdezne Geertz-től, hogy melyik sportot kezdte újra, illetve hogy hova utazna el legszívesebben.
A kókonyától a mátkatálig – archív húsvéti felvételek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből
Húsvét alkalmából ismét visszatér az archív képnézegető rovatunk, ezúttal a középpontban a tojáshoz kapcsolódó szokások állnak.
Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt Nagytarcsán
Milyen speciális feladatokkal jár egy kis kiállítóhely, egy tájház működtetése? És milyen, a néprajzosok látóterébe csak ritkán kerülő egyéb szakmai ismeretek igényel, ha egy ember látja el az intézmény teljes fenntartását? Milyen más szaktudományok alapvető ismereteire lehet szüksége ekkor a muzeológusnak? Szathmáry Dorka és Szabad Eszter beszámolójából ezek mellett azt is megtudhatjuk, hogy hallgatóként milyen belecsöppeni a műtárgyrevízió és műtárgyleltározás sokszor nyomozást is igénylő munkájába.
Láncreakció/Gosztonyi Balázs: „Gyakran azon kapom magam, hogy a családi eseményeken is résztvevő megfigyelést végzek”
Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz/antropológia szakra? Perczel Júlia kérte fel a Láncreakció folytatására Gosztonyi Balázs gazdaságantropológust. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy miért nem lett közgazdász, kinek tanítaná meg a számítógép használatát, illetve, hogy hova utazna szívesen.
Láncreakció/Perczel Júlia: „az motivál, hogy minél hűségesebben tudjam visszaadni a terepmunka alatt tapasztaltakat!”
Vonnák Diána kérte fel a Láncreakció folytatására Perczel Júlia antropológust, a Cambridge-i egyetem posztdoktori kutatóját. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy kinek az óráján találkozott először az antropológiával, hogy miről kérdezné Mary Douglast, illetve, hogy melyik könyv volt a legnagyobb olvasmányélménye az elmúlt években.