Láncreakció/Keszeg Vilmos: „Serdülő gyermekként arra döbbentem rá, hogy a világ fedelét leemelték”

Miért érezte úgy serdülő gyermekként Keszeg Vilmos, hogy „a szekér elől kifogták a lovakat”, interjúnkban bevezet minket abba is, hogy szakirodalomtól a terepre vagy terepről szakirodalomhoz szokott vezetni az útja, illetve hogy miért tartja fontosnak, hogy olykor beálljon kukoricát kapálni az adatközlői mellé.

Láncreakció/Tánczos Vilmos: „Egy magunktól elvállalt feladathoz kell hűségesnek lennünk, különben meghasonlunk önmagunkkal”

Interjúnkban Tánczos Vilmos többek között mesél arról, hogy melyik „ravasz és okos franciával” ülne le egy mély, szakmai beszélgetésre, miért nincs külön „szabadideje” és „munkaideje” és hogy miért érzi magát mindenhol otthon Európában.

Láncreakció/Czégényi Dóra „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”

Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről, és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.

A nagy karácsonyi veszekedés, avagy az antropológia magyarázata arra, miért nem vagyunk felhőtlenül boldogok a szeretet ünnepén – interjú Bali Jánossal

Miért nem boldogok az emberek karácsonykor? Nevezhető-e a szeretet ünnepe globális fogyasztási rítusnak? Az egységesítő globalizáció hatására eltűnhetnek-e teljesen a lokális karácsonyi szokások? Bali János tanár úr vezet be minket a megváltozott karácsonyi rítusok világába a lundi iskola módszertanából kiindulva.

Családok a kitelepítések árnyékában – tanulmánykötet az ELTE BTK Néprajzi Intézetének kiadásában

A kötet tanulmányai arra vállalkoznak, hogy bemutassák, hogy a II. világháború után a válság- sőt vészhelyzetbe került családok, családtagok hogyan birkóztak meg a legkülönbözőbb krízishelyzetekkel. Bejegyzésünkben Deáky Zita és A. Gergely András a kötethez írt előszavát közüljük.

Vargyas Gábor: „Az a fajta hibátlanság és tökéletesség, amit a számítógép »utolsó verziójának« a kiprintelése nyújt, az írógépes korszakban teljesen ismeretlen volt“

Milyen út vezet a II. kerületből egy vietnámi hegyvidéki törzshöz? Mi köze van a gépírásnak a maláriás megbetegedéshez? Vargyas Gábor etnológus professzor kalandos történetei segítenek eligazodni az élet zegzugos dzsungelében, ahol lépten-nyomon belebotlunk az írás rejtelmeibe.

Hála József: Az írógépes korszak egyik utolsó mohikánja

Termelési gyakorlat, katonaság, Erika. Hála József írásából kiderül, hogyan került kapcsolatba a gépírással diákéveiben (nem úgy, ahogy gondolnánk), hol tanult meg cirill billentyűzetet használni (nem ott, ahol gondolnánk) és mikor nyugdíjazta Erikát, az írógépet (sokkal később, mint gondolnánk).

Lower Clergy and Local Religion in 16th–20th Century Europe – beszámoló a Folklore Tanszék és a Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport nemzetközi konferenciájáról

Izgalmas előadások, élénk viták, kérdések és kommentek. Nézze vissza a konferencia teljes anyagát az ELTE BTK YouTube csatornáján, majd olvassa el a beszámolónkat! Képek, videók, fotók – minden egy helyen a konferenciával kapcsolatban.

Háború, nők, trauma – Svégel Fanni a Glossza podcastban

A Glossza 22. adásában szó esett olyan, kevésbé tárgyalt kérdésekről, mint az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozó asszonyok háborús szerepvállalása, a hátország működtetése, a nőtörténeti források megszólaltatásának módszertani nehézségei, illetve a kutatói érzékenység szerepe.

Sárkány Mihály írógép-története: „A koncentráció és a kifejezés természetessége terén sokat veszítünk azzal, ha a gondolat és kifejezése közé egyre több eszközt illesztünk be”

A kutatói pályán elengedhetetlen szövegformálás és -szerkesztés meghatározó része a technikai felszerelés. De mi a teendő, ha az embernek se írógépe, se gyorsírói tehetsége nincsen? Sárkány Mihály emlékei közt megbújnak a tanulóévek emlékezetes pillanatai, egy modern angol masina és kiderül, hogy került a Continental Kenyába.