Milyen lehetőségeket rejt egy elfeledett tánckutató gyűjtőút történetének feltárása a kortárs néprajz számára? Hogyan találkozik egymással a hallgatói és oktatói érdeklődés? Utat nyithat a néptánc a doktori tanulmányok felé? Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK néprajz tagozatának helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ezúttal Varga Sándor, az SZTE adjunktusa és témavezetettje, az ELTE korábbi hallgatója, Keresztény Csenge válaszoltak kérdéseinkre.
Szerző archív bejegyzése:elteneprajzblog
A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás – Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció címmel jelent meg Mohay Tamás legújabb kötete
Mohay Tamás új kötetében a hangsúly a pünkösdi búcsújárás kommunizmus alatti, valamint a rendszerváltás utáni évtizedeire helyeződik. A blog olvasóival a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent gazdazon illusztrált kötet tartalomjegyzékét és előszavát közöljük. Utóbbiból pedig az is kiderül, hogy milyen emlékek kötik a szerzőt a csíksomlyói kegyhelyhez.
Tisztaság, otthon, diszkrimináció: az önkényes lakásfoglalás diskurzusának margójára – interjú Balatonyi Judittal és Markó Eszterrel a 36. OTDK-ról
Hogyan jelennek meg diszkriminációs mechanizmusok a lakhatási szegénységről való beszédben? Milyen módon viszonyul a pécsi online sajtó az önkényes lakásfoglaláshoz? Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. A sorozat második részében Markó Eszter mester szakos hallgatót és témavezetőjét, Balatonyi Juditot kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékéről.
Elszakadás a prekoncepcióktól: egy vajdasági tánc felfedezéséről – interjú Apjok Viviennel és Klima Dönízzel a 36. OTDK-ról
Hogyan kerül át a hangsúly egy fiatal kutató munkájában a vajdasági Gombos táncéletének kutatástörténetéről a tüsköm párválasztó táncra? Miként alakítja az egyéni érdeklődést a műhelymunka gyakorlata? A Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Elsőként Klima Döníz szegedi néprajz szakos hallgatót és felkészítőjét, Apjok Vivient, az SZTE tanársegédjét kérdeztük.
„Nem minden kutató olyan hóbortos, hogy képtelen legyen alapozni, betonozni vagy mondjuk fát metszeni” ELTE Sikerek Veled Bárth Dániellel
Bárth Dániel, az ELTE BTK Néprajzi Intézet igazgatója az ELTE Sikerek Veled rendezvénysorozat egyik vendége volt, ahol a kutatói pálya szépségeiről és nehézségeiről kérdezték. A beszélgetésből többek között fény derül arra, hogy milyen messzire tud egy néprajzkutató visszautazni az időben, hogyan lehet belelátni egy kétszázötven éve élt ember gondolkodásmódjába és, hogy milyen reakciókat vált ki egy 1736-os latin szöveg a vonaton.
Temetkezési szokásoktól a néptánckutatásig – Beszámoló a 36. OTDK Humán Tudományi Szekció néprajz tagozatáról
A 36. OTDK két néprajzi tagozatát 2023. április 12-13-án rendezték meg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A tanulmányi versenyen résztvevő hallgatók az ország rangos felsőoktatási intézményeit képviselték, a változatos témák pedig végig fenntartották a közönség érdeklődését. Elsőéves néprajz szakos hallgatóink közös élménybeszámolóját olvashatják!
A magyar nemzet etnológiája – megjelent Bali János legújabb kötete
Több mint harminc év munkáját összegzi Bali János új könyvében, mely A magyar nemzet etnológiája címmel jelent meg. A kötetben olvasható tematikus csoportokba rendezett tanulmányok a magyar nemzeti identitás és nacionalizmus jelenségeit vizsgálják. A szerző sorra vesz olyan nemzeti jelképeket mint a kopjafa vagy a nemzeti lobogó, rákérdez a népi kultúra és néprajztudomány nemzeti identitásformáló hatásaira, illetve elemzi a Magyarországot Európához vagy a „Kelethez” kapcsoló ideológiákat. A könyv alább olvasható zárófejezetéből pedig az is kiderül, hogy mi köze mindehhez a botosjetinek.
Firenzétől Tartuig – Néprajz alumnik a világ körül az Erasmus program keretében
Bár az Alumnik Erasmuson sorozat résztvevői az ismeretlenbe ugrottak fejest, mind egyetértenek abban, hogy a külföldön töltött időszak szemléletformáló erejű és életre szóló élményt adott. Beszámolóikból megtudhatjuk, hogy mire érdemes figyelni a kurzusválasztáskor és hogyan válhat a nemzeti konyha kutatási témává vagy éppen a végletes tévedések melegágyává.
Keszeg Vilmos: „A kézírás a töprengés szabadságát biztosította, lehetőséget nyújtott a javításra, a kivágásra, az újrafogalmazásra, a gondolatok átcsoportosítására.”
Keszeg Vilmos életét és pályáját végigkíséri az írás szeretete és a technikai változásokhoz kapcsolódó küzdelmek is. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy miként jutott hozzá az első családi írógéphez, hogyan készült egy monográfia korrektúrája az írógépes korszakban és milyen tréfát űzhet az emberrel a huzat és egy vicces kedvű nyomdai alkalmazott. A cikk végén pedig kiderül, hogy vajon milyen technológiával készítené el élete fő művét Keszeg tanár úr és hogy lehet-e témája egy gyerekrajznak az írógépelés.
Megjelent a Tárgyak és folklór – Tanulmányok a 75 éves Szacsvay Évától című tanulmánykötet
A Néprajzi Múzeum és az ELTE BTK Néprajzi Intézet gondozásában jelent meg a Szacsvay Éva több mint 40 évi termékeny munkáját összefoglaló tanulmánykötet, Tárgyak és folklór címmel. Az 1978-2019 között született változatos tematikájú szövegek mellett a kutató nevéhez fűződő kiállítások, filmek listája és írásainak válogatott bibliográfiája is megtalálható a könyv végén. Cikkünkben Muntagné Tabajdi Zsuzsanna szerkesztői előszavát és a tanulmányok szerzőjének bevezetőjét olvashatják.
ELTE Néprajz Blog 