Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? A Terepszemle podcastsorozat negyedik adásának vendégei Schleicher Vera és Rézműves Benjámin Dániel.
Szerző archív bejegyzése:elteneprajzblog
Terepszemle podcastsorozat. Adatokból alkotások – A művészet és tudomány határán
Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé? A Terepszemle podcastsorozat harmadik adásának vendégei Sipos Melinda és Fusz Mátyás.
Terepszemle podcastsorozat. Ami megszáll minket: alkoholfogyasztás antropológiai szemmel
Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák a társadalmi kapcsolatok alakításában? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? A Terepszemle podcastsorozat második adásának vendégei Pisztora Zsófia és Nagy Zoltán voltak.
Terepszemle podcastsorozat. Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című podcastsorozat első adása azt vizsgálja, miként hat vissza a kutatás a vizsgált közösség életére. A beszélgetés vendégei Eitler Ágnes és Balogh Pál Géza voltak.
„Rimaszécsi fegyházba’ huszonnégyen ülnek”. A rabénekek szerepe egy juhász életében és vokális népzenei repertoárjában
A folklóralkotások nem önmagukban léteznek – előadó és „alkotása” között szoros kapcsolat áll fenn. Az előadó személye és repertoárja befolyásolja egymást, de vajon hogyan, és milyen mértékben? Árvai Sándor hortobágyi juhásszal készült interjúk alapján Imre-Horváth András másodéves alapszakos hallgatónk tárja fel a rabnóták és a személyes életút közötti kapcsolatokat.
Luca két arca – Luca-napi kvíz
A téli ünnepkörhöz kapcsolódó kvíz és hozzá az elmaradhatatlan archív képanyag (Néprajzi Múzeum) idén is játékra hív mindenkit! Mire használták Luca-napkor a fokhagymát? Mit csináltak, akik kotyoltak? Mely századtól van adatunk Szent Lúcia tiszteletéről? Tesztelje néprajzi tudását, indítsa el Luca-napi kvízünket!
Kilenc évtized, kilenc professzor – Kilencven éves az ELTE BTK Néprajzi Intézete
A budapesti egyetemi néprajzi oktatás 1934-ben vette intézményes kezdetét, amikor Györffy István néprajztudós katedrát kapott a tudományszak oktatása céljából. Kilenc évtized alatt kilenc professzor és több tucatnyi oktató keze nyomán nemzedékek sora végzett itt, akik egyrészt a szakma derékhadát képezve egyetemeken, kutatóintézetekben, múzeumokban helyezkedtek el, másrészt etnográfus diplomával a szélesebb értelemben vett kulturális szcénában dolgoztak, szereztek érdemeket. Képes beszámolónk a 2024. október 21-i egész napos ünnepségről.
Láncreakció/Pulay Gergely: „A remény kérdése arra vonatkozik, hogy az etnográfus milyen híreket hoz”
A Láncreakció folytatódik Pulay Gergely szociálantropológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy került pár évre Bukarestbe, hogy mit tart a modernkori antropológia legfontosabb feladatának, illetve milyen zenéket hallgat az utazások során.
Láncreakció/Durst Judit: „Engem az emberek történetei bűvölnek el”
A Láncreakció folytatódik Durst Judit szociológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy mit kérdezne Geertz-től, hogy melyik sportot kezdte újra, illetve hogy hova utazna el legszívesebben.
A kókonyától a mátkatálig – archív húsvéti felvételek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből
Húsvét alkalmából ismét visszatér az archív képnézegető rovatunk, ezúttal a középpontban a tojáshoz kapcsolódó szokások állnak.