Milyen speciális feladatokkal jár egy kis kiállítóhely, egy tájház működtetése? És milyen, a néprajzosok látóterébe csak ritkán kerülő egyéb szakmai ismeretek igényel, ha egy ember látja el az intézmény teljes fenntartását? Milyen más szaktudományok alapvető ismereteire lehet szüksége ekkor a muzeológusnak? Szathmáry Dorka és Szabad Eszter beszámolójából ezek mellett azt is megtudhatjuk, hogy hallgatóként milyen belecsöppeni a műtárgyrevízió és műtárgyleltározás sokszor nyomozást is igénylő munkájába.
Szerző archív bejegyzése:elteneprajzblog
Láncreakció/Gosztonyi Balázs: „Gyakran azon kapom magam, hogy a családi eseményeken is résztvevő megfigyelést végzek”
Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz/antropológia szakra? Perczel Júlia kérte fel a Láncreakció folytatására Gosztonyi Balázs gazdaságantropológust. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy miért nem lett közgazdász, kinek tanítaná meg a számítógép használatát, illetve, hogy hova utazna szívesen.
Láncreakció/Perczel Júlia: „az motivál, hogy minél hűségesebben tudjam visszaadni a terepmunka alatt tapasztaltakat!”
Vonnák Diána kérte fel a Láncreakció folytatására Perczel Júlia antropológust, a Cambridge-i egyetem posztdoktori kutatóját. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy kinek az óráján találkozott először az antropológiával, hogy miről kérdezné Mary Douglast, illetve, hogy melyik könyv volt a legnagyobb olvasmányélménye az elmúlt években.
Láncreakció/Vonnák Diána: „A terepmunka során érzett flow-ra vágyom”
Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz/antropológia szakra? Nagy Zoltán kérte fel a Láncreakció folytatására Vonnák Diánát antropológust, írót. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy melyik zenére tud írni, hogy mit tanult az antropológia előtt, illetve, mi motiválja a terepmunka során.
Láncreakció/Nagy Zoltán: „Kíváncsiság nélkül nincs antropológia”
Farkas Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Nagy Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék egyetemi tanárját és tanszékvezetőjét. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy milyen véletlenek vezették a finnugorisztikához, hogy melyik két regényt olvassa el minden évben, illetve hogy kikkel vadászna fókákra.
Láncreakció/Farkas Judit: „Olthatatlan kíváncsiság nélkül nincs kutatói pálya”
Lajos Veronika kérte fel a Láncreakció folytatására Farkas Juditot, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék docensét. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy ki figyelt fel rá először, melyik állat tudná eltéríteni a kutatópályától, illetve melyik albumot hallgatta rongyosra.
3 év, 200 poszt: szülinapos az elteneprajz.blog
Hihetetlen, de 3 éves lett blogger csapatunk! Eredmények és sikerek online és offline az elmúlt három évből: gyorstalpaló, statisztika és jövőbeli tervek.
Küllős Imola: Az írógép mint családi örökség
Ma már el sem tudjuk képzelni az életünket a számítógép adta gyors írás lehetősége nélkül, azonban 40-50 évvel ezelőtt még az írógépek is igazi kincsnek számítottak egy háztartásban. Küllős Imola elbeszélésében végigköveti egy-egy írógép életútját azáltal, hogy kinek adta kölcsön és kitől örökölte a megbecsült tárgyat. Ezen túl megtudhatjuk, hogy hátráltatja a szakdolgozat írást egy szakítás, mennyire fontos a családi “örökség” a gyorsírásban és mennyit is kereshettünk az 1980-as években versmásolatok cédulás átiratával.
KISZ-házak, bokrosi identitás és a csongrádi borok – videóbeszámoló a csongrádi terepgyakorlatról
Alapszakos hallgatóink ezen a nyáron sem lazsáltak, szegedi néprajzos hallgatókkal kiegészülve izgalmas hetet töltöttek Csongrádon. Hallgatóink rövid videóbeszámolója következik KISZ-házakról, bokrosi identitásról és csongrádi borokról.
Liszka József: „Nem az a kérdés, hogy mivel, hanem az, hogy kinek és minek?”
Írásról: kézzel, géppel, javítótollal. A Betűváltó új cikkében Liszka József avat be emlékeibe gyermekkori ábrándokról, az első írógépes próbálkozásaiba, no meg kudarcaiba. Mesél az élet fricskáiról, a csehszlovákiai magyar lét napos és árnyékos oldaláról, valamint az írás és a zenei ritmus kapcsolatáról. Az írás végén pedig az is kiderül mi kell a jó szöveg megírásához Presser Gábor szerint. Ő már csak tudja.