A Net(no)working Kultúra- és Társadalomkutató Hallgatókért Egyesület által szervezett II. Netnoworking Téli Egyetem 2026. február 6–8. között került megrendezésre. A hétvége során víz és társadalom összetett kapcsolata került a fókuszba. Milyen szerepe lehet a folyóknak és a folyók szabta irányoknak a hanti világképben és térbeli szerveződésében? Mit tehetünk a vízhiány ellen, és mik azok a sonkatermő mocsarak? Mi köze a Balatonhoz a watzilának? Muzealizálható-e a víz? A programról harmadéves hallgatónk, Cséfalvay Franciska számol be.
Kategória tár:beszámoló
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
Új lendülettel a mindennapokról – Beszámoló az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport projektbemutató konferenciájáról
Az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport 2026. február 20-án tartotta új projektjének bemutató konferenciáját. A kutatócsoport korábban az alsópapság és a helyi közösségek összetett kapcsolatát vizsgálta, jelenlegi projektjükben viszont, mely
A mindennapi élet lokális alakzati Magyarországon 18–20. századi levéltári források tükrében
címet viseli, kitágult a vizsgálat horizontja. Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének Györffy István Könyvtárában tartott konferencián ismerkedhettek meg az érdeklődők ennek a nagyívű vállalkozásnak a részleteivel.
Krisztológiai motívumok az énekes kultúrában: konferencia Brnoban
2025. november 19–21. között a Cseh Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete és a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának Cseh Nyelv és Irodalom Tanszéke közös szervezésében nemzetközi konferenciát rendeztek Christological Motives in Song Culture [Krisztológiai motívumok az énekes kultúrában] címmel Brnoban.. Az eseményről Volter Domonkos doktoranduszunk számol be.
Négyesfogat – beszámoló a Néprajzi Intézet könyvünnepéről
Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének négy adjunktusának idén novemberben egy közös könyvünnep keretében mutatták be újonnan megjelent monográfiáit. Ahogy Bárth Dániel, a Néprajzi Intézet vezetője köszöntő beszédében is elmondta, valóban ünnepi eseményről volt szó, hiszen nem mindennapos, hogy a humán- és társadalomtudományok terén egyszerre négy monográfiát lehessen bemutatni a nagyközönségnek. Intézetünknek pedig külön öröm, hogy ez a négy monográfia négy olyan doktori disszertációból született meg, amelyeket az intézet doktori programjainak keretében írtak a szerzők. Az alábbiakban a könyvünnepről szóló beszámolót olvashatják.
Buddhaszobrok útja Nepálból Nógrádba – Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Milyen utat jár be egy buddhaszobor Nepálból Nógrádig? Hogyan néz ki egy nepáli kézműves szoborkészítő műhely? Miként valósul meg a többszínterű etnográfia a terepen? Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója következik.
Többnyelvűség a nyugati hármashatáron – Vancsa Boglárka beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan ünnepelnek nagyszombaton a felsőszölnökiek? Milyen nyelven beszélnek egymással a magyarországi szlovének? Hányféle nyelven lehet drukkolni egy focimeccsen az osztrák-szlovén-magyar hármashatáron? Vancsa Boglárka beszámolója következik.
Széchenyitől a néphagyományig – Beszámoló az LII. Honismereti Akadémiáról
Idén Cegléden rendeztek meg az LII. Országos Honismereti Akadémiát, június 30. és július 4. között. A rendezvény központi témája a reformkor volt, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából. Bár elsősorban a történelem szerelmeseinek nyújtott élményt az Akadémia egyhetes programsorozata, a honismereti fókuszból adódóan a néprajz és az irodalom iránt érdeklődők is bőven találhattak számukra érdekes programokat.
RETRO – GASZTRO – DIVAT: Képes beszámoló a Kutatók Éjszakájáról
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az ELTE BTK Néprajzi Intézete 2025-ben is részt vett a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatban. Retro, gasztro, divat hívószavak mentén szeptember 26-án megrendezésre került hallgatói minikonferencia, kerekasztal-beszélgetés, virtuális kiállítás és élőzenés táncház fogadta az érdeklődőket. Képes beszámoló a nagysikerű programokról.
Isaszegi cérnakönyv – A 19. századi szlovák népi vallásosság öröksége
2016-ban egy különleges, vallásnéprajzi dokumentum került az Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely gyűjteményébe – a kis méretű (10,5×17 cm-es), keménypapírba kötött kolligátum népies neve: „cérnakönyv”. A fogalmat Erdélyi Zsuzsanna alkalmazta a házilag összevarrt, -fűzött vagy -ragasztott kéziratos és nyomtatott szövegekből álló énekeskönyvekre. Volter Domonkos doktoranduszunk e forrásanyag feldolgozására és a téma szélesebb kontextusba helyezésére vállalkozik írásában.