2025. november 19–21. között a Cseh Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete és a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának Cseh Nyelv és Irodalom Tanszéke közös szervezésében nemzetközi konferenciát rendeztek Christological Motives in Song Culture [Krisztológiai motívumok az énekes kultúrában] címmel Brnoban. Az eseményről Volter Domonkos doktoranduszunk számol be.
A brnói nemzetközi konferencia egy nagyobb kutatási program részeként valósult meg, amely a ponyvanyomtatványi énekek krisztológiai motívumaira fókuszál. A projektről Pavel Kosek (Masaryk Egyetem) tartott előadást. Bemutatta a résztvevőit, valamint áttekintést adott a ponyvanyomtatvány-kutatásban használt szakkifejezésekről. A konferenciára irodalmárok, néprajzkutatók, zenetudósok, történészek és múzeumi szakemberek kaptak meghívást.
1. A konferencia nyitása cseh vallásos énekekkel 2. Közös éneklés az előadásokban bemutatott példák alapján 3. Zenészek kísérik az éneklést
Plenáris előadások
A résztvevők négy plenáris előadást hallgathattak meg. Az elsőt David Hopkin (Oxfordi Egyetem) tartotta, aki 19. századi flamand példákon keresztül mutatta be, hogy csipkekészítés közben a munkaritmus szabályozása mellett vallásos énekeket, balladákat énekeltek a nők. Maciej Metrak (Lengyel Tudományos Akadémia) plenáris előadása a lengyel népénekekben megjelenő krisztológiai motívumokra fókuszált. Bemutatta azt az öt évre tervezett (2022–2027) lengyel folklórkutatási projektet, amelynek célja egy, a folklór műfajait, szokásait és hagyományait összegző enciklopédia létrehozása nyomtatott és online formában. A második napon Siv Gøril Brandtzæg (Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem) dán és norvég népénekekből hozott példákat krisztológiai motívumokra, több szöveget előadás közben el is énekelt. Előadása protestáns hagyományokra épült, a fő hangsúlyt a 16–18. századi anyagra helyezte. A konferencia zárónapját Matthew Laibe (Baylor Egyetem, USA) plenáris előadása nyitotta, amely szintén protestáns hagyományra épített. Előadásában az észak-német és holland területeken gyűjtött ponyvanyomtatványokra, illetve énekeskönyvekben fennmaradt szövegekre fókuszált. Ugyanakkor arra is példákat hozott, miként jelent meg a katolikus-evangélikus rivalizálás és provokáció a ponyvanyomtatványok szövegeiben. Érdekes kitekintésként beszélt arról, hogy 16. században a ponyva- és pamfletárusok olykor zsebtolvajokkal együttműködve dolgoztak. Míg az árusok utcai énekléssel lekötötték a közönséget, a zsebtolvajok is végezték a „munkájukat”.
1. David Hopkin plenáris előadása flamand példákkal 2. Maciej Metrak plenáris előadása a téma lengyel anyagáról 3. Siv Gøril Brandtzæg skandináv énekeket ad elő 4. Matthew Laibe plenáris előadása protestáns énekekről
A házigazdák előadásai, a cseh ponyvanyomtatványok
A konferenciát szervező cseh kutatók már hosszabb ideje alkotnak egy kutatócsoportot. 2018 és 2022 között valósult meg első interdiszciplináris kutatás projektjük, amelynek keretében feldolgozták a brnói történeti gyűjteményekben található 17–19. századi ponyvaanyagot. A jelenlegi krisztológiai projekt ennek közvetlen folytatása, így a háromnapos konferencián a korábbi kutatások eredményeit is több szempontból áttekintettük.
Az első napon a Cseh Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének ponyvagyűjteményét mutatták be. A konferencia egy része a Morva Könyvtárban zajlott. Itt Anna Gruzová (Morva Könyvtár, Brno) több nyomtatványt ismertetett: előadásának fókuszában a 18–19. századi, amulettszerű, különleges formájú nyomtatványok, illetve szentlevelek álltak, amik az égből szálltak alá és csodás erővel rendelkeztek az imádkozók számára. Cseh, német, latin és szlovák nyelven is őriznek ilyen nyomtatványokat a könyvtárban. Ezt követően Jiří Dufka (Morva Könyvtár, Brno) mutatta be a gyűjteményt. Kiemelte a cseh ponyvanyomtatványokra jellemző apró méretet is: a gyűjteményben nagy számban találhatók tizenhatodrét formátumú kiadványok, amelyek egy nyomtatott ív többszöri meghajtásával készültek. Másnap Iva Bydžovská és Veronika Borovková a Cseh Nemzeti Múzeum bemutatták a www.spalicek.net oldalt is, ahol a prágai múzeum anyaga kutatható, és számos nyomtatvány digitálisan is elérhető.
1. Bajelhárító, mágikus nyomtatványok cseh és német nyelven, Brno, Morva Könyvtár 2. Egy nyomtatott ív tizenhatodrét méretre meghajtásával keletkezett ponyvák, Brno, Morva Könyvtár 3. Imalapok szlovakizált cseh nyelven, Brno, Morva Könyvtár 4. Marie Nedomová előadása a Szent Anna énekekről
A házigazda kutatóktól további hat, kifejezetten a cseh anyagra reflektáló előadást hallhattunk. Marie Škarpová (Cseh Tudományos Akadémia, Irodalomtudományi Intézet) a Jézus megkísértéséről szóló bibliai történet ponyvanyomtatványi feldolgozásait elemezte. Markéta Holubová (Cseh Tudományos Akadémia, Néprajzi Intézet) előadása a Jézus Krisztussal kapcsolatos illusztrációkat vizsgálta. Kateřina Smyčková (Osztravai Egyetem) a spirituális vadászat metaforáját használó ponyvanyomtatványi énekeket mutatott be, valamint azt, hogy mit szimbolizál a vadászat vallási átvitt értelemben ezekben a szövegekben. Marie Hanzelková (Masaryk Egyetem) előadása a Jézussal folytatott párbeszédek típusait, szövegeit rendszerezte. Pavel Kosek (Masaryk Egyetem) előadásban a ponyvanyomtatványi énekek nyelvezetét vizsgálta. Azt a problémát járta körül, hogy a 20. században a nyelvészek sokáig alacsony színvonalúnak, helytelennekt tartották a ponyvanyomtatványok nyelvhasználatát. Mára azonban a kutatás erre máshogy tekint: a nyelvi variabilitásban a nyomdászok helyi úzusainak kiváló példáira lelhetünk. Marie Nedomová (doktorandusz, Masaryk Egyetem) a Szent Annáról szóló ponyvanyomtatványi énekeket mutatta be. A 2025. november 21-i előadás külön aktualitást kapott azzal, hogy a katolikus egyházban ehhez a naphoz kapcsolódik Szűz Mária templomi bemutatásának ünnepe, amelyet a hagyomány Szent Annához köt.
A téma nemzetközi párhuzamai
Piotr Wawrzynkiewicz (Nicolaus Copernicus Egyetem, Toruń) a témát lengyel vonatkozásban ismertette, előadásában az 1850-es évektől a ponyvanyomtatványok virágkorával kibontakozó hagyományra fókuszált. Bemutatta a krisztológiai énekekhez tartozó népi áhítatformákat, több szöveget el is énekelt. Peter Ruščin (Szlovák Tudományos Akadémia, Zenetudományi Intézet) 19. századi kéziratos énekeskönyveket ismertetett a témában, amelyek Szlovákiában maradtak fent és helyi kántorokhoz köthetőek, nyelvezetük a korabeli szlovák nyelvállapotot tükrözi.
Előadásomban (Volter Domonkos doktorandusz, ELTE) saját gyűjtéseim alapján, Jézus életének balladahagyományban való megjelenését mutattam be galgamácsai szövegeken. Tíz éneket, illetve balladát választottam ki, amelyekben a bibliai motívumok mellett apokrif elemek is megjelennek. A repertoár különlegessége, hogy ponyvanyomtatványokon, kéziratokban és a szóbeliségben egyaránt fennmaradtak a szövegek, ebben meghatározó szerepe volt a galgamácsai előénekes asszonynak, Pesti Andrásné Kovács Juliannának (sz. 1944). A galgamácsai anyagról szóló előadás élénk érdeklődést váltott ki, a külföldi kutatók elismerésüket fejezték ki többek között az iránt, hogy napjainkban ilyen jellegű és tartalmú legendaballadák és Jézus-énekek még dokumentálhatóak Magyarországon a szájhagyományban. Sajnos az utóbbi években már teljesen kiszorultak a helyi közösségi vallásgyakorlatból ezek az értékes szövegek Galgamácsán is.
1. Volter Domonkos előadása egy magyar falu Jézus-énekeiről 2. Kateřina Březinová előadása a téma brazil vonatkozásáról
Kateřina Březinová (Metropolitan Egyetem, Prága) a Brazíliában cordel irodalomként ismert, olcsó füzetekben terjedő, metszetekkel illusztrált műfajt ismertette 20. századi példák alapján. Előadásában két katolikus pap messiási alakját vizsgálta: az egyik misztikus szerepben vált meghatározóvá, míg a másik felfüggesztése után saját vallási közösséget alapított. A papok története a cordel-hagyományban is megőrződött. Alena Kotšmídová (Inalco, Párizs) a franciaországi ponyvanyomtatványok karácsonyi énekanyagát, szerkezetét és hagyományozódását elemezte.
1. Énekes est és fogadás 2. Fogadás 3. Morva népdalok csendülnek fel 4. Lengyel vallásos énekek tekerő kiséretével
A háromnapos konferenciát végig jó hangulat, a szervezők részéről kedves fogadtatás és nyitott együttgondolkodás jellemezte. A krisztológiai balladákkal és énekekkel foglalkozó résztvevők különböző tudományterületekről (nyelvészet, történelem, irodalomtudomány, néprajz, zenetudomány) érkeztek, és bár eltérő korszakokat, régiókat vizsgálnak, kutatási kérdéseik és forrásaik sok ponton találkoznak. A bemutatott anyagok azt is jól mutatták, hogy a műfaj jelentősége a 16. századtól, a nyomtatás elterjedésétől kezdve, egészen a 20. századig, sőt bizonyos esetekben napjainkig ível. A konferencia egyik kedves és vidám eseménye volt a második napon tartott esti fogadás, ahol a szakmai beszélgetések mellett zenei program fogadta a kutatókat. A résztvevők morva népdalokat hallhattak hegedű- és cimbalomkísérettel. Ezt követték a krisztológiai témájú énekek, a kutatási anyag megszólaltatása! Először cseh nyelven, majd tekerő mellett lengyelül is felcsendültek vallási énekek, később pedig skandináv dallamok is megszólaltak nagybőgő kíséretével. A konferencia fontos tanulsága volt újfent, hogy egy forrásanyag, jelenesetben a krisztológiai énekek, képes párbeszédre és közös gondolkodásra hívni különböző területről érkező kutatókat.
Szöveg: Volter Domonkos
Fotók: Masaryk University