Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? A Terepszemle podcastsorozat negyedik adásának vendégei Schleicher Vera és Rézműves Benjámin Dániel.
Címketár:szakmázó
„Legfontosabb tanácsom, hogy legyenek nyitottak” – Interjú Vidacs Beával
Az ELTE 90 éves Néprajzi Intézetének interjúsorozatában Vidacs Bea, az afrikai kutatások egyik legismertebb hazai képviselője mesél első kutatói élményeiről, amelyek már hallgató korában az állomásozó terepmunka irányába terelték őt. Az út Etyekről Londonba, Londonból Szentpéterszegre, onnan pedig az afrikai Kamerunba vezet minket.
Üvegnegatívok bűvöletében – Esszé a Néprajzi Múzeum Vágatlanul című fotókiállítása apropóján
Fényképezkedésre várakozók az ajtó előtt, háromlábú kamera, retusálóasztal, egy szőnyeg felgyűrődött sarka. Csupán néhány példa arra, mennyi részletet örökítettek meg műtermi portrékon, pontosabban a fényképnegatívok szélein. Semmi probléma! A megrendelő ebből nem látott semmit: a fényképész a pozitív papírkép elkészítése során levágott minden zavaró részletet, így adta át a kedves vevőnek. De mi történt a műtermekben maradt vágatlan negatívokkal? Miként viszonyult a Néprajzi Múzeum a műtermi fényképekhez?
„A néphitkutatás egy nagy rejtvényfejtő kaland” – 90 éves Pócs Éva
Hogyan lesz egy fiatal muzeológusból a néphit, a boszorkányság és a vallási kultúra nemzetközileg elismert kutatója? Mit jelentett néprajzosnak lenni az 1960-as években, hogyan születtek meg a magyar néphitkutatás alapművei, és miért érdemes ma is újraolvasni a boszorkánypereket vagy éppen a gyimesi terepmunka tapasztalatait? 90. születésnapja alkalmából az elteneprajz.blog újraközli a Széchényi-díjas Pócs Évával készült, eddig csak nyomtatásban, az Etnoszkóp hasábjain megjelent interjút. A 2012-ben, az ELTE Néprajzi Intézet könyvtárában, a folyóirat felkérésére készült beszélgetés nemcsak egy rendkívüli tudományos pálya állomásait idézi fel, hanem betekintést enged a magyar néprajztudomány közelmúltjának műhelytitkaiba is. Az interjút Czégényi Dóra, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója készítette.
Terepszemle podcastsorozat. Ami megszáll minket: alkoholfogyasztás antropológiai szemmel
Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák a társadalmi kapcsolatok alakításában? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? A Terepszemle podcastsorozat második adásának vendégei Pisztora Zsófia és Nagy Zoltán voltak.
Beszámoló a Tanszéki Hagyományok és változó világok – Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók III. konferenciájáról
Idén 2026. április 16-18. között került megrendezésre a Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók konferenciája, immár harmadik alkalommal. A 2022-ben Szegeden és 2024-ben Budapesten megtartott rendezvénynek idén a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézete adott otthont. Kovács Botond, harmadéves hallgatónk beszámolóját olvashatják.
Terepszemle podcastsorozat. Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című podcastsorozat első adása azt vizsgálja, miként hat vissza a kutatás a vizsgált közösség életére. A beszélgetés vendégei Eitler Ágnes és Balogh Pál Géza voltak.
Víz és társadalom – Beszámoló a II. Netnoworking Téli Egyetemről
A Net(no)working Kultúra- és Társadalomkutató Hallgatókért Egyesület által szervezett II. Netnoworking Téli Egyetem 2026. február 6–8. között került megrendezésre. A hétvége során víz és társadalom összetett kapcsolata került a fókuszba. Milyen szerepe lehet a folyóknak és a folyók szabta irányoknak a hanti világképben és térbeli szerveződésében? Mit tehetünk a vízhiány ellen, és mik azok a sonkatermő mocsarak? Mi köze a Balatonhoz a watzilának? Muzealizálható-e a víz? A programról harmadéves hallgatónk, Cséfalvay Franciska számol be.
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
Új lendülettel a mindennapokról – Beszámoló az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport projektbemutató konferenciájáról
Az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport 2026. február 20-án tartotta új projektjének bemutató konferenciáját. A kutatócsoport korábban az alsópapság és a helyi közösségek összetett kapcsolatát vizsgálta, jelenlegi projektjükben viszont, mely
A mindennapi élet lokális alakzati Magyarországon 18–20. századi levéltári források tükrében
címet viseli, kitágult a vizsgálat horizontja. Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének Györffy István Könyvtárában tartott konferencián ismerkedhettek meg az érdeklődők ennek a nagyívű vállalkozásnak a részleteivel.