Hogyan kerül egy debreceni diák az ELTE Néprajzi Intézetébe, majd 1973-ban Chicagóba? Milyen élmények kötődnek az Eötvös Collegium falaihoz? És hogyan kapcsolódik a szemiotika a tárgyi néprajzhoz? Az ELTE Néprajzi Intézet 90 éves jubileumi sorozata most Gráfik Imrével készült interjúval folytatódik, aki mesél tanárokról, utazásokról, emlékezetes találkozásokról – és arról is, hogyan kapcsol ki egy muzeológus, amikor épp nem a tudománnyal foglalkozik.
Kategória tár:Tudománytörténet
„Szövődhettek a barátságok, szerelmek vagy épp ellenszenvek” – Interjú Mohay Tamással
A Néprajzi Intézet 90 éves jubileuma alkalmából készítettünk interjút Mohay Tamással, aki 36 évnyi egyetemi oktatói, 12 év intézetvezetői és összesen huszonkét évi tanszékvezetői munka után 2025 tavaszán nyugdíjba vonult. Hogyan tekint vissza erre a hosszú és változatos pályára? Mit jelentett egyetemista korában az a bizonyos „repülő egyetem”? Hogyan ismerkedett meg Nagy Sándorral, a „naplóíró parasztember”-rel? A bőséges fényképanyaggal ellátott interjúval búcsúzunk a tanévtől, és tekintünk vissza Mohay Tamás egyetemi éveire.
Egy örökifjú kutatóegyéniség – Közös mécsesgyújtás keretében emlékeztünk meg Honti Jánosról
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi… Hol kezdődik Honti János története? Számunkra, akik a magyar és egyetemes folklorisztika történetében szemléljük alakját, már kicsit azelőtt, hogy megszületett.” 2025. április 29-én közös mécsesgyújtás keretében emlékeztünk meg Honti János (1910–1945) folkloristáról és mesekutatóról a Trefort-kert „Nevek a fugában” emlékművénél. Az eseményen Bárth Dániel, a Néprajzi Intézet igazgatója mondott beszédet, amelyet teljes terjedelmében közlünk.
„Hegyezett fülekkel és archiválásra kész memóriával hallgattam”– Interjú Bárth Jánossal
A Néprajzi Intézet jubileumi évéhez kapcsolódó interjúsorozatunk második részében Bárth János válaszol kérdéseinkre. A 80. születésnapját idei tanévben ünneplő kutatóval készült beszélgetés nemcsak terjedelmében kivételes, de abban is, ahogyan egy korszak emlékezete és egy életpálya tanulságai egymásba szövődnek. Felidézzük a ’68-as évfolyam indulását, Ortutay Gyula kultuszminiszteri és tanszékvezetői működését, levéltárak csöndes belső világát, és képet kapunk arról is, milyen volt az illancsi tanyavilág egykor eleven hétköznapjaiban élni és kutatni.
„Az ózdi járás falvait már gimnazista koromban bejártam” – Interjú Paládi-Kovács Attilával
Hogyan terelte a terepmunka és az akadémiai élet egy debreceni egyetemista pályáját? Mit gondol egy professzor emeritus a néprajztudomány változó irányairól? Az ELTE Néprajzi Intézete a 2024-2025-ös tanévben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek apropóján tudománytörténeti sorozatot indítunk, hogy egykori hallgatóink és oktatóink visszaemlékezésein keresztül rajzoljuk meg az intézet történetét.