„Az online oktatás után kitartó szellemi-lelki gyógytorna szükséges” – tanévkezdő interjú Mohay Tamás tanár úrral

Új oktatók, gyűjtési gyakorlatok, visszatérés az online oktatásból a jelenléti oktatásba, közös programok és lelki töltődés: így kezdi a 2021/22-es őszi félévet a Néprajzi Intézet.

„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról

Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába. 

10 év, 10 kérdés – Ament-Kovács Bencével beszélgettünk

“Kovács Bence vagyok, az ELTE BTK Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori program hallgatója. A BTK Néprajztudományi Intézet fiatal kutatójaként fő érdeklődési területem a magyarországi németség történeti néprajza, valamint a népi iparművészeti szövetkezetek története.”

Hogyan (nem) kapcsolódtak ki eleink? – interjú Bali Jánossal a pihenéskultúra 20. századi fejlődéséről

Dr. Bali Jánossal, az ELTE Néprajzi Intézetének adjunktusával és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan változott az utóbbi időben a pihenés-felfogásunk és hogy eleink számára mi jelenthette a kikapcsolódást.

Így játszottak eleink a Galga mentén – interjú Benedek Krisztinával

A közelgő nyári vakáció alkalmából közöljük Virágh Eszter Enikő Néprajz és média szemináriumra készített interjúját Benedek Krisztina, énekes előadóművésszel, néptánc és népzene pedagógussal, akinek missziója a népi játékok megismertetése másokkal.

Mi mindent hordhatott egy mérai nagylány nagyünnepkor? 

Mogyorósi Ágnes, a Kallós Zoltán Alapítvány muzeológusának közreműködésével visszapillantottunk egy kicsit a múltba, és megnéztük,  hogyan is öltözködtek a leányok, asszonyok a nagyünnepek idején – például mit viselhetett egy mérai nagylány pünkösdkor. A beszélgetés során szóba kerültek olyan megnevezések is, mint a patkó, a bagazia vagy a fersing. Mit is takarnak ezek? Az interjú olvasása során választ kapunk rá! 

“Fontosnak tartom, hogy a hallgatók az ötlettől egészen a publikálásig tartó utat végigjárhassák.” – interjú Ilyefalvi Emesével és témavezetettjeivel, Peták Imolával és Vásárhelyi Petrával, a 35. OTDK-ról

Mi az a “nagymama-etnográfia”, hogy készülhet egy családi ereklyéből OTDK dolgozat, és hogy lehet a vírushelyzet egy tudományos kutatás katalizátora? Szinok Bianka mesterszakos hallgatónk interjúja. 

“Mindhárman újat mutattak a néprajztudomány számára” – rendhagyó négyes interjú Deáky Zita tanárnővel és OTDK-témavezetettjeivel, Erdős Zsófiával, Kaszás Lucával és Keresztény Csengével

Nevelőszülők, archív táncfelvételek és a Lóci Kalendárium – Baranyi Janka három, néprajzos hallgatótársát és közös témavezetőjüket kérdezte az első online, de a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián szerzett élményekről.

10 év, 10 kérdés – Kovács Evelinnel beszélgettünk

“Kovács Evelin vagyok, muzeológus, doktorandusz. A tudományos életben a céhekért, magánéletben a macskákért rajongok. Szabadidőmben mesét írok, festek, ha tehetem a hegyekben kirándulok.”

10 év, 10 kérdés – Klitsie-Szabad Boglárkával beszélgettünk

“Klitsie-Szabad Boglárka vagyok, néprajzkutató, mesemondó, jelenleg főállású édesanya. Az anyai főállás előtt, és remélhetőleg utána is a Hagyományok Háza Módszertani Műhelyének népmese szakelőadója voltam, illetve leszek.”