Láncreakció/Pulay Gergely: „A remény kérdése arra vonatkozik, hogy az etnográfus milyen híreket hoz”

A Láncreakció folytatódik Pulay Gergely szociálantropológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy került pár évre Bukarestbe, hogy mit tart a modernkori antropológia legfontosabb feladatának, illetve milyen zenéket hallgat az utazások során.

Láncreakció/Durst Judit: „Engem az emberek történetei bűvölnek el”

A Láncreakció folytatódik Durst Judit szociológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy mit kérdezne Geertz-től, hogy melyik sportot kezdte újra, illetve hogy hova utazna el legszívesebben.

Menekülés a globális válságok elől: megoldást jelenthetnek az ökofalvak? – Interjú Farkas Judittal válságkezelésről, vidékre költözésről és az ökofalvak történetéről

Háborús válság, gazdasági válság, klímaválság: az utóbbi időben mindennapi életünk részévé váltak a globális krízisek. Az ilyen problémákra válaszként már az 1960-as években létrejöttek az első ökofalvak. Kik élnek ezekben? Vannak–e súrlódások a beköltözők és az „őslakosok” között? Farkas Judittal, a PTE BTK antropológusával beszélgettünk.

Láncreakció/Gosztonyi Balázs: „Gyakran azon kapom magam, hogy a családi eseményeken is résztvevő megfigyelést végzek”

Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz/antropológia szakra? Perczel Júlia kérte fel a Láncreakció folytatására Gosztonyi Balázs gazdaságantropológust. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy miért nem lett közgazdász, kinek tanítaná meg a számítógép használatát, illetve, hogy hova utazna szívesen.

Láncreakció/Vonnák Diána: „A terepmunka során érzett flow-ra vágyom”

Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz/antropológia szakra? Nagy Zoltán kérte fel a Láncreakció folytatására Vonnák Diánát antropológust, írót.  Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy melyik zenére tud írni, hogy mit tanult az antropológia előtt, illetve, mi motiválja a terepmunka során.

Etikus-e az emberi maradványokat tudományos célra használni? – kerekasztal-beszélgetés a Néprajzi Múzeumban

2022 októberében a Néprajzi Múzeumban került megrendezésre az Emberi maradványok a múzeumokban című kerekasztal-beszélgetés, melyen a MúzeumCafé 90. számában felvillantott kérdéseket vitatták meg a résztvevők, nevezetesen, hogy hol húzódik a tudományosság és etikusság határa, ha emberi csontok vizsgálatáról van szó.

Láncreakció/Hesz Ágnes: „nem vagyok az a típus, aki két tanóra közötti szünetben gyorsan ír egy fél oldalt a tanulmányához”

Peti Lehel kérte fel a Láncreakció folytatására Hesz Ágnest, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének docensét, aki elmesélte nekünk, milyen út vezette az Egri csillagok olvasmányélményétől a néprajz szakig, hogyan lehet feltöltődni a fizikai munkavégzéstől és hogy mire jó az IC kocsik alapzaja.

„Az én személyiségem is sokat változott Jakutiában. Nem úgy jöttem haza, mint amikor megérkeztem oda 2001-ben” – Mészáros Csaba kutatásai hazai terepen és a nagyvilágban

A Szibéria-kutatás komoly hagyományokkal rendelkezik a hazai néprajztudományban. Híres elődök nyomdokában járva végzett terepmunkát Mészáros Csaba a jakutok között, melynek kulisszatitkairól Szinok Biankával, az ELTE Néprajzi Intézetének mesterszakos hallgatójával beszélgetett.

Amikor minden KIDErül – A néprajzi gyűjtéstől az antropológiai terepmunkáig: avagy mit adott nekem a 2013-as „kidei gyűjtés”?

Amikor minden KIDERül sorozatunkat Vigvári András szociológus írásával indítjuk, aki 2013 augusztusában az első kidei tábor lelkes résztvevője volt. Írásából megtudhatjuk, hogy a társtudományok különböző módszerei és nézőpontjai hogyan egészíthetik ki egymást terepen: az etnográfiai gyűjtéssel megtámogatott szociológiai érdeklődésből hogyan lesz antropológiai kutatás.