Miért mágikus, fantasztikus lényektől hemzsegő világot tárnak elénk a középkorias filmek? És milyen volt a középkori valóság, egyáltalán mennyire ismerhető meg? Beszélgetés Uhrin Dorottya történésszel a középkor filmes reprezentációja és valósága közötti kapcsolatról.
Címketár:néprajz&média
Trianont valóban az Illuminati tervelte ki? – interjú Ablonczy Balázzsal a békeszerződés körüli mítoszokról
A trianoni békediktátumról a mai napig élénk vita folyik a közéletben és a tudományos közegben egyaránt. Mindeközben a hétköznapi ember hozzáférése igen korlátozott az 1919–1920-as történések valós történelmi hátteréhez; talán éppen ezért ez a leginkább mítoszokkal terhelt magyar történelmi események egyike. A témában Ablonczy Balázs történészt, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docensét kérdeztük.
Menekülés a globális válságok elől: megoldást jelenthetnek az ökofalvak? – Interjú Farkas Judittal válságkezelésről, vidékre költözésről és az ökofalvak történetéről
Háborús válság, gazdasági válság, klímaválság: az utóbbi időben mindennapi életünk részévé váltak a globális krízisek. Az ilyen problémákra válaszként már az 1960-as években létrejöttek az első ökofalvak. Kik élnek ezekben? Vannak–e súrlódások a beköltözők és az „őslakosok” között? Farkas Judittal, a PTE BTK antropológusával beszélgettünk.
„Miért legyen valaki számára vonzó az, hogy semmit sem tudhat az ősei hiedelmeiről?” – Interjú Pócs Évával a honfoglaláskori magyar hitvilágkutatás tévedéseiről
Valóban voltak sámánjai a honfoglaláskori magyaroknak? Milyen hamis elképzelések élnek a köztudatban a korszak hiedelmeit illetően? Hogyan vertek ezek gyökeret és miért olyan nehéz szabadulni tőlük? Beszélgetés Pócs Évával a magyar samanizmus mítoszáról, nemzeti identitás keresésről és a tudománykommunikáció fontosságáról.
„Az én személyiségem is sokat változott Jakutiában. Nem úgy jöttem haza, mint amikor megérkeztem oda 2001-ben” – Mészáros Csaba kutatásai hazai terepen és a nagyvilágban
A Szibéria-kutatás komoly hagyományokkal rendelkezik a hazai néprajztudományban. Híres elődök nyomdokában járva végzett terepmunkát Mészáros Csaba a jakutok között, melynek kulisszatitkairól Szinok Biankával, az ELTE Néprajzi Intézetének mesterszakos hallgatójával beszélgetett.
Hogyan nézett ki eleink portája a XX. század eleji Ugocsában? – interjú Kész Barnabással
Dr. Kész Barnabás néprajzkutató, történész, hagyományőrző, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára vezet minket körbe képzeletben az egykori parasztportán, invitál be az akkor élt emberek otthonába és mutatja meg, hogy a néprajztudomány klasszikus témái mennyi izgalmas, új eredménnyel szolgálhatnak napjainkban is.
„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról
Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába.
Hogyan (nem) kapcsolódtak ki eleink? – interjú Bali Jánossal a pihenéskultúra 20. századi fejlődéséről
Dr. Bali Jánossal, az ELTE Néprajzi Intézetének adjunktusával és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan változott az utóbbi időben a pihenés-felfogásunk és hogy eleink számára mi jelenthette a kikapcsolódást.
Így játszottak eleink a Galga mentén – interjú Benedek Krisztinával
A közelgő nyári vakáció alkalmából közöljük Virágh Eszter Enikő Néprajz és média szemináriumra készített interjúját Benedek Krisztina, énekes előadóművésszel, néptánc és népzene pedagógussal, akinek missziója a népi játékok megismertetése másokkal.
Mi mindent hordhatott egy mérai nagylány nagyünnepkor?
Mogyorósi Ágnes, a Kallós Zoltán Alapítvány muzeológusának közreműködésével visszapillantottunk egy kicsit a múltba, és megnéztük, hogyan is öltözködtek a leányok, asszonyok a nagyünnepek idején – például mit viselhetett egy mérai nagylány pünkösdkor. A beszélgetés során szóba kerültek olyan megnevezések is, mint a patkó, a bagazia vagy a fersing. Mit is takarnak ezek? Az interjú olvasása során választ kapunk rá!