Táncház. Viselet. Közösség. A
white box/EXPO kiállítássorozat ezúttal a jelenkutatás kulisszái mögé enged betekintést. Interjúnkban Molnár Réka harmadéves
hallgatóval beszélgetünk, aki a budapesti moldvai táncházak világát vizsgálja egy különösen izgalmas nézőpontból: az öltözködés közös nevezőként jelenik meg kutatásában. De vajon milyen mintázatok rajzolódnak ki a ruházatok mögött? Mit árulnak el ezek a darabok a közösség működéséről, értékeiről és összetartó erejéről?Hogyan jelenik meg a kör, illetve a körkörösségszimbóluma a terepmunkán? A beszélgetés során nemcsak ezekre a kérdésekre keressük a választ, hanem arra is, milyen kihívásokkal
néz szembe a kutató, ha ő maga a is a vizsgált közösség
része.
Címketár:hallgatói interjú
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
Buddhaszobrok útja Nepálból Nógrádba – Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Milyen utat jár be egy buddhaszobor Nepálból Nógrádig? Hogyan néz ki egy nepáli kézműves szoborkészítő műhely? Miként valósul meg a többszínterű etnográfia a terepen? Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója következik.
„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról
Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába.
Hogyan (nem) kapcsolódtak ki eleink? – interjú Bali Jánossal a pihenéskultúra 20. századi fejlődéséről
Dr. Bali Jánossal, az ELTE Néprajzi Intézetének adjunktusával és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan változott az utóbbi időben a pihenés-felfogásunk és hogy eleink számára mi jelenthette a kikapcsolódást.
Így játszottak eleink a Galga mentén – interjú Benedek Krisztinával
A közelgő nyári vakáció alkalmából közöljük Virágh Eszter Enikő Néprajz és média szemináriumra készített interjúját Benedek Krisztina, énekes előadóművésszel, néptánc és népzene pedagógussal, akinek missziója a népi játékok megismertetése másokkal.
Mi mindent hordhatott egy mérai nagylány nagyünnepkor?
Mogyorósi Ágnes, a Kallós Zoltán Alapítvány muzeológusának közreműködésével visszapillantottunk egy kicsit a múltba, és megnéztük, hogyan is öltözködtek a leányok, asszonyok a nagyünnepek idején – például mit viselhetett egy mérai nagylány pünkösdkor. A beszélgetés során szóba kerültek olyan megnevezések is, mint a patkó, a bagazia vagy a fersing. Mit is takarnak ezek? Az interjú olvasása során választ kapunk rá!