Visszatérés a campusra – ilyen volt az első hét a Trefort-kertben

Három félév online oktatás után az ELTE BTK 100%-osan jelenléti módon a Trefort-kert Offline Fesztivállal nyitotta meg kapuit a hallgatók és oktatók előtt. A rendezvényen természetesen mi is ott voltunk, a néprajzos létnek megfelelően 100%-os sokszínűséggel: last minute kiállítás-látogatás, terepmunkagyakorlatos kisfilmek premierje, élettel teli 3D-s szakmai beszélgetések, nagyszínpados Cseh Tamás emlékkoncert.

„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról

Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába. 

Bukovinai székelyek, felvidéki magyarok és svábok faluja – teveli terepgyakorlat

A másodéves néprajzosok egy csapata Tevelen végezte gyűjtési gyakorlatát Vámos Gabriella vezetésével. Tevel egy eredetileg svábok által lakott Tolna megyei falu volt, de az 1945-ös német kitelepítések után bukovinai székelyek és felvidéki magyarok lakták be a települést.

Sajtkészítés, traktorozás és biogazdálkodás – rábcakapi terepgyakorlat

Az egy hetes rábcakapi terepgyakorlaton Eitler Ágnes vezetésével azt vizsgálták hallgatóink, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei 160 fős település lakosai milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban, ezekre hogyan reagálnak, illetve milyen helyi kezdeményezések születnek a községben. Rövid posztunkban a másodéves néprajzosok élménybeszámolóit hallhatják és láthatják a blog olvasói.

“Lányok, lányok, víg kövesdi lányok…” – mezőkövesdi terepgyakorlat

2021 nyarán az ELTE Néprajzi Intézet három helyszínre is szervezett gyűjtési gyakorlatot. Rendhagyó terepbeszámolónkban minden mezőkövesdi gyakorlaton résztvevő hallgató megszólal egy-egy gondolat erejéig.

10 év, 10 kérdés – Ament-Kovács Bencével beszélgettünk

“Kovács Bence vagyok, az ELTE BTK Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori program hallgatója. A BTK Néprajztudományi Intézet fiatal kutatójaként fő érdeklődési területem a magyarországi németség történeti néprajza, valamint a népi iparművészeti szövetkezetek története.”

Az „európai folkloristák nagyanyjának” kalandos élete a 20. század útvesztőiben

Dömötör Tekla törékeny testalkatú, sokat dohányzó, férfias hangú, különösen széleskörű műveltséggel rendelkező nő, ha kellett okmányt hamisított, lőszert szállított, majd az óvóhelyen fejből mesélte Dorottya lányának a Krampuszkönyvet. A Folklore Tanszék első női tanszékvezetője eseménydús életének néhány fordulópontját idézzük fel barátok, pályatársak és saját emlékei alapján. 

10 év, 10 kérdés – Kovács Evelinnel beszélgettünk

“Kovács Evelin vagyok, muzeológus, doktorandusz. A tudományos életben a céhekért, magánéletben a macskákért rajongok. Szabadidőmben mesét írok, festek, ha tehetem a hegyekben kirándulok.”

10 év, 10 kérdés – Klitsie-Szabad Boglárkával beszélgettünk

“Klitsie-Szabad Boglárka vagyok, néprajzkutató, mesemondó, jelenleg főállású édesanya. Az anyai főállás előtt, és remélhetőleg utána is a Hagyományok Háza Módszertani Műhelyének népmese szakelőadója voltam, illetve leszek.”

10 év, 10 kérdés – Tompos Krisztinával beszélgettünk

“Tompos Krisztina vagyok. Egy kis Veszprém megyei faluból, Nemesgulácsról származom. Részben innen is indult néprajzi érdeklődésem, hiszen nagyszüleimtől, dédnagymamámtól sok történetet hallottam a „régi időkről”, a falusi élet számomra már ismeretlen mindennapjairól. A néptáncos közeg is ebbe az irányba terelt, így 2008-ban jelentkeztem az ELTE néprajz szakára.”