Milyen kapcsolat rejlik egy híd és két közösség farsangi szokásai között? Hogyan befolyásolhatja az infrastruktúra egy település szokásvilágát? Milyen szimbolikus jelentéseket hordozhat egy híd jelenléte, ha közepén két ország határa találkozik? Pamuk Lili Judit Ipoly-menti kutatása az átmenet fogalmi hálója köré épül. Két település közötti híd közvetítő szerepét vizsgálja, mindemellett pedig a farsang – mint két évszakot összekötő esemény – is kiemelt szerepet kap a kutatásban. A februári white box/EXPO-tárlat Lili terepmunkán szerzett élményeire épül, és a farsang, illetve az infrastruktúra mellett olyan témákat is érint, mint a szocializmus és a mobilitás hatása a hagyományok alakulására.
Címketár:eltenéprajz
Az ökofalvak második generációja – Interjú Eitler Ágnessel és Jánosi Kincsővel a 37. OTDK-ról
Mi lesz a sorsa a jövőben a magyarországi ökofalvaknak? Milyen szerepet vállalnak a fiatal felnőttek ezeknek a településeknek az életében? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ez alkalommal Jánosi Kincsővel, az ELTE BTK magyar-német tanári szakos hallgatójával hallgatójával és témavezetőjével, Eitler Ágnessel, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatójával beszélgettünk.
Újdonság a hazai néprajzi képzések palettáján – Interjú a Néprajzi Múzeummal közös specializációnkról
A 2024/2025-ös tanévben indította el az ELTE BTK Néprajzi Intézet a Néprajzi Múzeummal együttműködve a néprajzi muzeológia specializációt. Interjúnkban Bali János Tanár urat és Kemecsi Lajost, a Néprajzi Múzeum főigazgatóját kérdezte Bujtor Zsófia, alapszakos hallgatónk a néprajzi muzeológia specializáció létrejöttéről.
Módszertani merítések az alsópapság szerepének vizsgálatára – Könyvbemutató a Néprajzi Intézet Könyvtárában
Az MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport 2018 és 2023 között működött, tavaly júniusban tartotta meg zárókonferenciáját. Természetesen, mint minden tudományos projekt ez sem tudott aznap lezárulni, amikor véget ért a megbízása. Ezt bizonyítják azok a kiadványok is, amelyeket 2024. június 7-én az ELTE BTK Néprajzi Intézet Könyvtárában mutattak be.
Amikor a tájház mesélni kezd: néprajzos hallgatók a Cinkotai Tájházban és az Ócsai Tájházban
A 2023-2024-es akadémiai év Szakmai kirándulás kurzus keretén belül több településre is ellátogathattak az ELTE BTK néprajzos hallgatói. Prikler Szilvia Beatrix vezetésével a Cinkotai és Ócsai Tájházakba. Elsőéves hallgatónk beszámolója és élményei következnek.
„Nagyon izgalmas elképzelés, hogy 476–ban az összes ókori művet elásták és 1600-ban mindet kiásták és újra fölfedezték” – Interjú Uhrin Dorottyával a középkor filmes reprezentációjáról
Miért mágikus, fantasztikus lényektől hemzsegő világot tárnak elénk a középkorias filmek? És milyen volt a középkori valóság, egyáltalán mennyire ismerhető meg? Beszélgetés Uhrin Dorottya történésszel a középkor filmes reprezentációja és valósága közötti kapcsolatról.
Trianont valóban az Illuminati tervelte ki? – interjú Ablonczy Balázzsal a békeszerződés körüli mítoszokról
A trianoni békediktátumról a mai napig élénk vita folyik a közéletben és a tudományos közegben egyaránt. Mindeközben a hétköznapi ember hozzáférése igen korlátozott az 1919–1920-as történések valós történelmi hátteréhez; talán éppen ezért ez a leginkább mítoszokkal terhelt magyar történelmi események egyike. A témában Ablonczy Balázs történészt, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docensét kérdeztük.
Fodrászati kellékektől egy kiállítás installációjáig – Szakmai gyakorlat a Kiscelli Múzeumban
A különböző tárgyak koncepciózus bemutatása mellett nem titkolt szándéka a múzeumoknak a tanítás, információátadás. Elképzelhető-e egy múzeum tanintézményként? Hogyan jut el egy frissen érkezett tárgy a raktárból a savmentes dobozig? Milyen út vezet néhány véletlenül megtalált fodrászati kelléktől egy kiállítás installációjáig? Zalatnay Klára Lujza végzős hallgatónk beszámolója következik a Kiscelli Múzeumban eltöltött szakmai gyakorlatáról.
„A válságoknak vannak egyetemes kirobbantó tényezői” – Interjú Koloh Gáborral az 1873-as és a jelenkori gazdasági krachról
A piac bedőlése, emberek elszegényedése, hiperinflált pénznem seprése az utca szélén: vajon minden gazdasági válságra jellemzőek ezek? Érdemes összehasonlítani a különböző korszakok válságos időszakait? Koloh Gábor gazdaságtörténésszel, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatójával beszélgettünk múltbéli és jelenkori válságokról, valamint azok szerepéről a mindennapi életben.
Az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben tud kerek egésszé formálni – Interjú Legeza Mártival, népművészeti területen elhelyezkedő alumnánkkal
Hogyan támasztja alá a tudományos kutatás és az elmélet a gyakorlati népművészeti ágak hitelességét? És a résztvevő megfigyelés, a terepgyűjtés hogyan is egészíti ki ezt az egészet? És hogyan is lehet egy olyan gyakorlatias tevékenységben, mint a kosárfonás, igazán kifejezni és megvalósítani önmagad? Ezekre a kérdésekre ad választ Legeza Márti, a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa.