Karantén, maszkok, társas érintkezések szabályozása, utazás korlátozás: a koronavírus-járványról biztosan ezek az intézkedések jutnak eszünkbe. Újkeletű dolgoknak hisszük ezeket, de lehettek-e vajon bevett gyakorlatok mára pestisjárványok idején is? Tóth G. Péter történész–néprajzkutatóval beszélgettünk a járványok terjedéséről, kora újkori védekezési lehetőségekről és azok jelenkori továbbéléséről.
Címketár:eltenéprajz
Beszámoló a Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció című konferenciáról
2023. szeptember 29-én tartották Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeumban a Kriza János Néprajzi Társaság éves vándorkonferenciáját Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció címmel. Az idei konferencia az örökségre, főként a digitális örökségre és annak múzeummal való viszonyára, a múzeumi kommunikációra, különös tekintettel annak online lehetőségeire és a múzeumi digitalizáció kérdéseire koncentrált. Kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt évek kutatásai, az esettanulmányok, jó gyakorlatok és a témához kapcsolódó kérdésfelvetések, problémák kapcsán kialakult eszmecserék.
„Miért legyen valaki számára vonzó az, hogy semmit sem tudhat az ősei hiedelmeiről?” – Interjú Pócs Évával a honfoglaláskori magyar hitvilágkutatás tévedéseiről
Valóban voltak sámánjai a honfoglaláskori magyaroknak? Milyen hamis elképzelések élnek a köztudatban a korszak hiedelmeit illetően? Hogyan vertek ezek gyökeret és miért olyan nehéz szabadulni tőlük? Beszélgetés Pócs Évával a magyar samanizmus mítoszáról, nemzeti identitás keresésről és a tudománykommunikáció fontosságáról.
Gyakorlatba fordítani a megszerzett tudást – interjú Dóra Fruzsinával, népművészeti területen elhelyezkedő alumnánkkal
Hogy kerül egy tősgyökeres budapesti a népművészet vonzásába? Az egyetemi képzés közelít vagy eltávolít a gyakorlattól? Lehetséges középutat találni az alkalmazott néprajz és a tudományos-közintézményi munka között? Dóra Fruzsinával, a Hagyományok Háza etnográfusával beszélgettünk, aki mesélt néptánc iránti szeretetéről, szakmai elkötelezettségéről. Az interjúból kiderül, melyik vizsgákon izgult legjobban és kitől tanulta meg, hogy egy néprajzos mindenhez ért.
Cirilla hercegnő és Mal Orecev az alföldi mezővárosban – magyar néprajzi tájak filmen és sorozatokban
Ha elgondolkodott már azon egy-egy film nézése közben, hogy miért fest olyan ismerősen a táj vagy utca ahol a szereplők járnak, vagy csak mindig is érdekeltek a forgatások kulisszatitkai, akkor ez az összeállítás önnek készült! A számtalan Magyarországon gyártott produkció közül azokból mutatunk részleteket, melyeket jellegzetes magyar tájakon, településeken forgattak. S mivel a szentendrei Skanzenben minden magyar tájegység tipikus épületei megtalálhatók, elsőként hazánk legnagyobb szabadtéri múzeumában készített alkotásokat vesszük sorra.
KISZ-házak, bokrosi identitás és a csongrádi borok – videóbeszámoló a csongrádi terepgyakorlatról
Alapszakos hallgatóink ezen a nyáron sem lazsáltak, szegedi néprajzos hallgatókkal kiegészülve izgalmas hetet töltöttek Csongrádon. Hallgatóink rövid videóbeszámolója következik KISZ-házakról, bokrosi identitásról és csongrádi borokról.
„Sosem mertem abban reménykedni, hogy olyan jó munkám lesz, mint amilyen most van” – interjú Smid Zsófia, népművész alumnával
Smid Zsófia 2020-ban végezte el az ELTE Néprajz szakának alapképzését, így tanulmányai lezárásának és szakmai indulásának meghatározó élménye volt a koronavírus-járvány. Útkeresése inspirációt jelenthet mindazok számára, akik a cselekvő, „alkalmazott” néprajztudomány felé indulnának, de még nem rajzolódott ki előttük az ehhez vezető út. Zsófi, aki ma már a Toppantó csapatát erősítve magas szakmai színvonalú, de játékos foglalkozásokat tart a legkisebbeknek, maga is leírt néhány vargabetűt, mire megtalálta őt álmai munkája az ő példája is bizonyítja, hogy a néprajzos végzettség milyen sokoldalúan kamatoztatható a tudományos pályán kívül is.
Borászok, zártkertesek, nyaralók és újrakezdők a Velencei-tótól a Balaton-felvidékig
2023. április 28–30. között az ELTE BTK Néprajzi Intézetének hallgatói a Velencei-tó környékét és a Balaton-felvidéket járták be az Intézet által szervezett szakmai kirándulás keretében. Tanulmányi útjuk során a helyi néprajzi gyűjtemények mellett az épített örökséget és a természeti környezetet is megismerték, így bővítve forrásaik tárát, texturálva minőségét. Zalatnay Lujza beszámolója következik a pandémia utáni első többnapos tanulmányi kirándulásról.
„A tudás és a segítőkészség tartja fenn a világot.” – beszélgetés Lanczendorfer Zsuzsannával
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna győri néprajzkutató, egyetemi docens, fő kutatási területeinek egyike a balladák valóságreferenciájának vizsgálata. Az interjú során a Dely Máriról és a péri asszonygyilkosságról szóló balladákat vizsgáló kutatásaitól indulva érintettük a kutatói munka és magánélet szétválaszthatóságának kérdését, a balladák és a tudományos pálya női aspektusait, illetve arra is választ kaptunk, hogy milyen témák foglalkoztatják mostanában Lanczendorfer Zsuzsannát.
ELTE néprajz alumnusok – volt hallgatóink az EtnoKultúra című műsorban
Lassan másfél éve, 2022. március 22-én startolt el a Néprajzi Múzeum EtnoKultúra című műsora. Intézetünk jelenlegi oktatói és hallgatói mellett az elmúlt egy évben négyszer is szerepeltek alumnusok az EtnoKultúra című műsorban, akik egy-től egyig a Néprajzi Múzeum munkatársai. Az alábbi összefoglaló posztunkból kiderül, hogy milyen korszakra tehető a buherálás, hogy mire jó az archeofon, és hogy vajon hányszor kalapáltak kaszát egy nap!