Hogyan támasztja alá a tudományos kutatás és az elmélet a gyakorlati népművészeti ágak hitelességét? És a résztvevő megfigyelés, a terepgyűjtés hogyan is egészíti ki ezt az egészet? És hogyan is lehet egy olyan gyakorlatias tevékenységben, mint a kosárfonás, igazán kifejezni és megvalósítani önmagad? Ezekre a kérdésekre ad választ Legeza Márti, a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa.
Címketár:népművészet
A néprajz helye és szerepe az erdélyi közoktatásban – Beszámoló a IV. Mikházi Szabadegyetemről
2023. július 7–8. között szervezte meg a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza a Maros megyei Mikházán a IV. Mikházi Szabadegyetemet. Az helyi ferences rendház és annak történelmi jelentőségű oktatási tevékenysége miatt a találkozón is a hagyományok átadásának, az oktatásban betöltött szerepének szentelték az előadásokat és a műhelymunkákat. Ennek köszönhetően az elmélet, a jóBővebben: „A néprajz helye és szerepe az erdélyi közoktatásban – Beszámoló a IV. Mikházi Szabadegyetemről”
„Sosem mertem abban reménykedni, hogy olyan jó munkám lesz, mint amilyen most van” – interjú Smid Zsófia, népművész alumnával
Smid Zsófia 2020-ban végezte el az ELTE Néprajz szakának alapképzését, így tanulmányai lezárásának és szakmai indulásának meghatározó élménye volt a koronavírus-járvány. Útkeresése inspirációt jelenthet mindazok számára, akik a cselekvő, „alkalmazott” néprajztudomány felé indulnának, de még nem rajzolódott ki előttük az ehhez vezető út. Zsófi, aki ma már a Toppantó csapatát erősítve magas szakmai színvonalú, de játékos foglalkozásokat tart a legkisebbeknek, maga is leírt néhány vargabetűt, mire megtalálta őt álmai munkája az ő példája is bizonyítja, hogy a néprajzos végzettség milyen sokoldalúan kamatoztatható a tudományos pályán kívül is.
„Lányok, lányok, víg kövesdi lányok…” – mezőkövesdi terepgyakorlat
2021 nyarán az ELTE Néprajzi Intézet három helyszínre is szervezett gyűjtési gyakorlatot. Rendhagyó terepbeszámolónkban minden mezőkövesdi gyakorlaton résztvevő hallgató megszólal egy-egy gondolat erejéig.
Berlinből a magyar faluba: Panni néni három élete
Kevés kutató mondhatja el magáról, hogy mind a folklorisztika, mind a tárgyi, és a társadalomnéprajz terén is maradandót alkotott. Kresz Mária, vagy, ahogy sokan ismerik, „Panni néni” generációk életének alakulását követte nyomon a kalotaszegi Nyárszón, ahol a gyermekélet tanulmányozásával új utat nyitott a szaktudomány számára.