Keszeg Vilmos kérte fel a Láncreakció folytatására Gazda Klárát, erdélyi néprajzkutatót, a kolozsvári a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének nyugalmazott oktatóját, aki egy rég letűnt tudományos világról mesél nekünk, és az is kiderül, hogy hogyan dolgozott együtt Kós Károllyal és hogy miről faggatná egy képzeletbeli beszélgetésen Ernst Gombrichot!
Címketár:nőkanéprajzban
Láncreakció/Czégényi Dóra „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”
Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről, és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.
Láncreakció/Frazon Zsófia: az etnográfus, aki egyszerűen csak szereti, amit csinál
A Láncreakció Frazon Zsófiával, a Néprajzi Múzeum munkatársával folytatódik, aki mesél az egyetemi éveiről, “szakszédelgéseiről”, múzeumi missziójáról és arról, hogy mikor jönnek a legjobb gondolatai, ötletei!
Láncreakció/Gulyás Judit: „tulajdonképpen azért írok, hogy olvashassak”
A Láncreakció ötödik részében Gulyás Judit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének főmunkatársa mesél nekünk az írás nehézségeiről és szépségeiről, kedvenc szabadidős tevékenységeiről, és arról, hogy egy 1865-ös mesekönyv milyen hatással volt rá gyerekként.
Szerkesztőnk, Svégel Fanni az MTA „Nők a tudományban” pályázatának nyertese
Svégel Fanni első helyezést ért el a Magyar Tudományos Akadémia Nők a tudományban pályázatán. Az első három helyezettel podcast készült Pető Andrea, az MTA doktora moderálásával, amelyben szó esik egy etnográfus, egy mineralógus és egy atomkémikus nő pályájának alakulásáról, eredményekről, nehézségekről és munkájuk mai aktualitásáról.
Láncreakció/Frauhammer Krisztina: „a jövő kultúraalakító, formáló és közvetítő szakembereit képezni szép feladat”
A Láncreakció harmadik részében Eitler Ágnessel készítettük el az interjút, aki Frauhammer Krisztinát, a Szegedi Tudományegyetem oktatóját kérte fel a folytatásra. Sváb gyökerek, atipikus pályára kerülés és bevált kutatási módszerek következnek!
Láncreakció/Eitler Ágnes néprajzkutató útja egy gimnáziumi pályamunkától az egyetemi oktatásig
A Láncreakció harmadik részében Eitler Ágnes néptáncos múltjáról, a Berlinben töltött Erasmusról, munkamódszereiről és családi hátteréről mesél nekünk!
Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban
Tizenkilenc évesen férjhez ment egy református lelkészhez, harminchét évesen tette közzé első mesegyűjteményét, ötvenhét évesen szerzett doktori fokozatot. Tanított, riportokat készített, gyűjtött, publikált és felnevelt négy gyereket. Tette mindezt többszörös kisebbségben: nőként egy férfiak által uralt tudományos világban, magyarként Romániában, és mélyen hívő emberként egy kommunista rezsim alatt.
Kivándorlók, telepesek, ingázók – Dégh Linda útkeresése két kontinensen
Dégh Linda (1918–2014) hosszú élete során két országban is kiemelkedő pozíciót foglalt el a folklorisztikán belül: a budapesti ELTE és a bloomingtoni Indiana University vezető kutatói, oktatói közé tartozott. Pályája disszidálását követő szakasza Magyarországon kevéssé ismert, jeles évfordulói, de halála sem kapott nagyobb nyilvánosságot a hazai szaklapokban, amely személye ellentmondásos megítélésének köszönhető.
Berlinből a magyar faluba: Panni néni három élete
Kevés kutató mondhatja el magáról, hogy mind a folklorisztika, mind a tárgyi, és a társadalomnéprajz terén is maradandót alkotott. Kresz Mária, vagy, ahogy sokan ismerik, „Panni néni” generációk életének alakulását követte nyomon a kalotaszegi Nyárszón, ahol a gyermekélet tanulmányozásával új utat nyitott a szaktudomány számára.
ELTE Néprajz Blog 