Láncreakció/Frazon Zsófia: az etnográfus, aki egyszerűen csak szereti, amit csinál

A Láncreakció Frazon Zsófiával, a Néprajzi Múzeum munkatársával folytatódik, aki mesél az egyetemi éveiről, “szakszédelgéseiről”, múzeumi missziójáról és arról, hogy mikor jönnek a legjobb gondolatai, ötletei!

Láncreakció/Gulyás Judit: “tulajdonképpen azért írok, hogy olvashassak”

A Láncreakció ötödik részében Gulyás Judit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének főmunkatársa mesél nekünk az írás nehézségeiről és szépségeiről, kedvenc szabadidős tevékenységeiről, és arról, hogy egy 1865-ös mesekönyv milyen hatással volt rá gyerekként.

Szerkesztőnk, Svégel Fanni az MTA „Nők a tudományban” pályázatának nyertese

Svégel Fanni első helyezést ért el a Magyar Tudományos Akadémia Nők a tudományban pályázatán. Az első három helyezettel podcast készült Pető Andrea, az MTA doktora moderálásával, amelyben szó esik egy etnográfus, egy mineralógus és egy atomkémikus nő pályájának alakulásáról, eredményekről, nehézségekről és munkájuk mai aktualitásáról.

Láncreakció/Frauhammer Krisztina: “a jövő kultúraalakító, formáló és közvetítő szakembereit képezni szép feladat”

A Láncreakció harmadik részében Eitler Ágnessel készítettük el az interjút, aki Frauhammer Krisztinát, a Szegedi Tudományegyetem oktatóját kérte fel a folytatásra. Sváb gyökerek, atipikus pályára kerülés és bevált kutatási módszerek következnek!

Láncreakció/Eitler Ágnes néprajzkutató útja egy gimnáziumi pályamunkától az egyetemi oktatásig

A Láncreakció harmadik részében Eitler Ágnes néptáncos múltjáról, a Berlinben töltött Erasmusról, munkamódszereiről és családi hátteréről mesél nekünk!

Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban

Tizenkilenc évesen férjhez ment egy református lelkészhez, harminchét évesen tette közzé első mesegyűjteményét, ötvenhét évesen szerzett doktori fokozatot. Tanított, riportokat készített, gyűjtött, publikált és felnevelt négy gyereket. Tette mindezt többszörös kisebbségben: nőként egy férfiak által uralt tudományos világban, magyarként Romániában, és mélyen hívő emberként egy kommunista rezsim alatt.

Kivándorlók, telepesek, ingázók – Dégh Linda útkeresése két kontinensen

Dégh Linda (1918–2014) hosszú élete során két országban is kiemelkedő pozíciót foglalt el a folklorisztikán belül: a budapesti ELTE és a bloomingtoni Indiana University vezető kutatói, oktatói közé tartozott. Pályája disszidálását követő szakasza Magyarországon kevéssé ismert, jeles évfordulói, de halála sem kapott nagyobb nyilvánosságot a hazai szaklapokban, amely személye ellentmondásos megítélésének köszönhető.

Berlinből a magyar faluba: Panni néni három élete

Kevés kutató mondhatja el magáról, hogy mind a folklorisztika, mind a tárgyi, és a társadalomnéprajz terén is maradandót alkotott. Kresz Mária, vagy, ahogy sokan ismerik, „Panni néni” generációk életének alakulását követte nyomon a kalotaszegi Nyárszón, ahol a gyermekélet tanulmányozásával új utat nyitott a szaktudomány számára.

Az „európai folkloristák nagyanyjának” kalandos élete a 20. század útvesztőiben

Dömötör Tekla törékeny testalkatú, sokat dohányzó, férfias hangú, különösen széleskörű műveltséggel rendelkező nő, ha kellett okmányt hamisított, lőszert szállított, majd az óvóhelyen fejből mesélte Dorottya lányának a Krampuszkönyvet. A Folklore Tanszék első női tanszékvezetője eseménydús életének néhány fordulópontját idézzük fel barátok, pályatársak és saját emlékei alapján. 

Az etnológus, aki beszélt a tárgyak nyelvén – 110 éve született Fél Edit

Keveseknek adatik meg, hogy pályafutásuk során lerakják egy tudományág alapjait, illetve annak életébe évtizedekre meghatározó módszertani újítást hozzanak. Fél Editnek, a néprajztudomány első női kandidátusának mindez sikerült. De mit tanulhat egy mai kutató Fél Edit munkásságából, módszertani újításaiból?