Vonnák Diána kérte fel a Láncreakció folytatására Perczel Júlia antropológust, a Cambridge-i egyetem posztdoktori kutatóját. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy kinek az óráján találkozott először az antropológiával, hogy miről kérdezné Mary Douglast, illetve, hogy melyik könyv volt a legnagyobb olvasmányélménye az elmúlt években.
Címketár:nőkanéprajzban
Az asszonyok csöndes heroizmusa – száz éve született Morvay Judit
Száz éve, 1923. október 3-án született Morvay Judit, a huszadik századi társadalomnéprajz-kutatás egyik kiemelkedő alakja. Nagy hatású könyve, az Asszonyok a nagycsaládban az első néprajzi monográfia, amely a nők életkörülményeit tette kutatás tárgyává. De milyen témákkal foglalkozott ezen kívül? Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie pályája során? Ünneplő írásunkat Svégel Fanni, Intézetünk ÚNKP ösztöndíjas doktorandusza készítette azBővebben: „Az asszonyok csöndes heroizmusa – száz éve született Morvay Judit”
„A tudás és a segítőkészség tartja fenn a világot.” – beszélgetés Lanczendorfer Zsuzsannával
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna győri néprajzkutató, egyetemi docens, fő kutatási területeinek egyike a balladák valóságreferenciájának vizsgálata. Az interjú során a Dely Máriról és a péri asszonygyilkosságról szóló balladákat vizsgáló kutatásaitól indulva érintettük a kutatói munka és magánélet szétválaszthatóságának kérdését, a balladák és a tudományos pálya női aspektusait, illetve arra is választ kaptunk, hogy milyen témák foglalkoztatják mostanában Lanczendorfer Zsuzsannát.
Oktatóink és hallgatóink az EtnoKultúra című műsorban
Lassan másfél éve, 2022. március 22-én startolt el a Néprajzi Múzeum EtnoKultúra című műsora, az elmúlt tanévben pedig összesen öt alkalommal szerepeltek a 26 perces televíziós szakmagazin adásaiban oktatóink, diákjaink. Ki volt az ELTE Folklore Tanszék első női vezetője? Hogyan hatott a papság az írástudatlan nép életére a 18. és 19. században? Hogyan változik három generáció ízlésvilága? Kiderül összefoglaló videós posztunkból!
Láncreakció/Lajos Veronika: „Méltatlanul keveset foglalkozunk a női kutatókkal”
Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy milyen véletlenek vezették a kutatói pályára, hogyan tud a legkülönfélébb helyeken dolgozni, illetve, hogy melyik könyvet adja legtöbbet ajándékba.
Láncreakció/Iancu Laura: „A kutatómunkát én úgy élem meg, mint egykor a parasztmunkát”
Mi vezette a néprajz szakra? Hol rendezte be „szövőszékét” a tanulmányíráshoz? Milyen élethelyzetekben tudja hasznosítani néprajzos tudását, és hogyan illeszkedik e tudományterület a számtalan többi közé, melyekben otthon van? Deáky Zita Iancu Laurának adta tovább a stafétát Láncreakció rovatunkban.
Láncreakció/Deáky Zita: „Az etnográfusi pálya gondolkodást, életutat meghatározó lét, amely kinyithatja a világot”
Interjúnkból kiderül, ki volt az a „magas, idős bácsi”, aki először néprajzi kurzusra invitálta Deáky Zitát, eszébe jutott-e valaha, hogy más szakmát válasszon magának és hogy mire figyelmeztette a női kutatói pálya kapcsán Kresz Mária és Dömötör Tekla.
Láncreakció/Gazda Klára: „Nincs olyan emlékem, hogy más szakmát szerettem volna művelni”
Keszeg Vilmos kérte fel a Láncreakció folytatására Gazda Klárát, erdélyi néprajzkutatót, a kolozsvári a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének nyugalmazott oktatóját, aki egy rég letűnt tudományos világról mesél nekünk, és az is kiderül, hogy hogyan dolgozott együtt Kós Károllyal és hogy miről faggatná egy képzeletbeli beszélgetésen Ernst Gombrichot!
Láncreakció/Czégényi Dóra „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”
Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről, és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.
Láncreakció/Frazon Zsófia: az etnográfus, aki egyszerűen csak szereti, amit csinál
A Láncreakció Frazon Zsófiával, a Néprajzi Múzeum munkatársával folytatódik, aki mesél az egyetemi éveiről, „szakszédelgéseiről”, múzeumi missziójáról és arról, hogy mikor jönnek a legjobb gondolatai, ötletei!