A folklóralkotások nem önmagukban léteznek – előadó és „alkotása” között szoros kapcsolat áll fenn. Az előadó személye és repertoárja befolyásolja egymást, de vajon hogyan, és milyen mértékben? Árvai Sándor hortobágyi juhásszal készült interjúk alapján Imre-Horváth András másodéves alapszakos hallgatónk tárja fel a rabnóták és a személyes életút közötti kapcsolatokat.
Címketár:folklór
„A tudás és a segítőkészség tartja fenn a világot.” – beszélgetés Lanczendorfer Zsuzsannával
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna győri néprajzkutató, egyetemi docens, fő kutatási területeinek egyike a balladák valóságreferenciájának vizsgálata. Az interjú során a Dely Máriról és a péri asszonygyilkosságról szóló balladákat vizsgáló kutatásaitól indulva érintettük a kutatói munka és magánélet szétválaszthatóságának kérdését, a balladák és a tudományos pálya női aspektusait, illetve arra is választ kaptunk, hogy milyen témák foglalkoztatják mostanában Lanczendorfer Zsuzsannát.
Műfajok, rendszerek, adatbázisok. Mérlegen a folklorisztika alapfogalmai – Beszámoló a BTK Néprajztudományi Intézetében tartott kétnapos konferenciáról
Szükség van még műfajokra? Van létjogosultsága a múlt rendszerező elveinek? Miért kell időről-időre alapfogalmak tisztázásról vitázni? És végül: mit adtak nekünk az adatbázisok? A budapesti folklorisztika legnagyobb műhelyei közös gondolkodásra invitáltak egy formabontó konferencia keretében a megújulás jegyében. A kétnapos vitaülésről doktoranduszunk, Sőregi Anna számol be.
Temetkezési szokásoktól a néptánckutatásig – Beszámoló a 36. OTDK Humán Tudományi Szekció néprajz tagozatáról
A 36. OTDK két néprajzi tagozatát 2023. április 12-13-án rendezték meg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A tanulmányi versenyen résztvevő hallgatók az ország rangos felsőoktatási intézményeit képviselték, a változatos témák pedig végig fenntartották a közönség érdeklődését. Elsőéves néprajz szakos hallgatóink közös élménybeszámolóját olvashatják!
„Minden téma annyit ér, ahány követőre talál” – beszámoló az Erdélyi Zsuzsanna 100 konferenciáról
100 éve született a népi vallásosság világhírű kutatója Erdélyi Zsuzsanna kutatásai azonban nem csak a múltba nyúltak vissza, de a jövő generációi számára is tartogatnak izgalmas kihívásokat. A Magyar Néprajzi Társaság Folklór és Nemzetiségi Szakosztályának, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Folklór Osztályának szervezésében létrejött konferenciáról Volter Domonkos számol be.
Nyári egyetem az erőszak ábrázolásának, elbeszélésének folklorisztikai kutatásáról: ilyen volt a Folklore Fellows 10. nyári egyeteme
Pajor Katalin is résztvevője volt az eseménynek, beszámolójával nem csak visszaemlékezik a nyári egyetemen elhangzottakra, de kollégáit is biztatja a jövőbeli részvételre.
Közös élmények, találkozások, rácsodálkozások – Beszámoló az International Conference of Young Folklorists 10. alkalmáról
Intézetünk doktoranduszai, Pajor Katalin és Eitler Ágnes részvételével zajlott a Fiatal Folkloristák 10. Konferenciája Tartuban [10th International Conference of Young Folklorists, Tartu (online), 2021. május 19–21.] Lore Makers, Law Breakers: Tradition, Change, and People címmel.
Az „európai folkloristák nagyanyjának” kalandos élete a 20. század útvesztőiben
Dömötör Tekla törékeny testalkatú, sokat dohányzó, férfias hangú, különösen széleskörű műveltséggel rendelkező nő, ha kellett okmányt hamisított, lőszert szállított, majd az óvóhelyen fejből mesélte Dorottya lányának a Krampuszkönyvet. A Folklore Tanszék első női tanszékvezetője eseménydús életének néhány fordulópontját idézzük fel barátok, pályatársak és saját emlékei alapján.
„Mert a feminizmus mozgalmának úgy is nagyon sok az ellensége” – A Relković nővérek nőnevelési és néprajzi munkássága
2018 októberében a Néprajzi Társaság Folklór Szakosztályának nőtörténeti konferenciáján, Landgraf Ildikó előadásában hallottam először davori Relković Davorkáról és Nédáról. A három nővér (mert, hogy van egy harmadik is) történetével sorozatunk átlép a múlt századba, ahol már láthatóvá vált az első egyetemet végzett nőgeneráció munkája és küzdelme, illetve a tanári pálya és a néprajzkutatás metszéspontjai.