“Minden téma annyit ér, ahány követőre talál” – beszámoló az Erdélyi Zsuzsanna 100 konferenciáról

100 éve született a népi vallásosság világhírű kutatója Erdélyi Zsuzsanna, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt az archaikus népi imádságokkal. Az új műfaj felfedezése révén a magyar középkor és a magyar népköltészet addig ismeretlen rétegei tárultak fel. Erdélyi Zsuzsanna kutatásai azonban nem csak a múltba nyúltak vissza, de a jövő generációi számára is tartogatnak izgalmas kihívásokat. A Magyar Néprajzi Társaság Folklór és Nemzetiségi Szakosztályának, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Folklór Osztályának szervezésében létrejött konferenciáról Volter Domonkos számol be.

Az elmúlt másfél évben elszoktunk az offline konferenciáktól. Szeptember végén azonban a népi vallásosság témakörében két konferenciára is sor kerülhetett, ahol sokszínű előadások próbálták pótolni az elmaradt szakmai találkozókat. 2021. szeptember 22-én Domokos Pál Péter születésének 120., szeptember 23-án pedig Erdélyi Zsuzsanna születésének 100. évfordulója alkalmából került megrendezésre egy-egy emlékkonferencia: a cikkben ez utóbbi szakmai fórumon elhangzott előadásokról, eredményekről számolok be.

Erdélyi Zsuzsanna munkásságának megannyi aspektusát tükrözte, valamint az általa megkezdett munka újabb és újabb lehetőségeit bizonyította az Imák a népi és populáris kultúrában címmel megrendezett konferencia, amelyet Balogh Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitott meg. Balogh hangsúlyozta, hogy nagyon ritka pillanat az, amikor a tudományban valakinek felfedezésértékű kutatása van. Erdélyi Zsuzsannának ez megadatott: az archaikus népi imádságok által a népi emlékezet egy olyan tudását tárta fel, amely évszázadokra nyúlik vissza, egészen a középkorig. Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum igazgatója konferenciát megnyitó beszédében, a múzeumi gyűjteményekre hívta fel a figyelmet, amelyben komplex gyűjteményi részek kapcsolódnak Erdélyi Zsuzsanna munkásságához. A gyűjtőfüzetek, jegyzetek, hangfelvételek digitalizálása az elmúlt időszakban történt meg, feltöltésük megkezdődött a Néprajzi Múzeum adatbázisába.

Erdélyi Zsuzsanna, a kutató

Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatói munkásságát 1953-ban, Lajtha László csoportjában kezdte a Dunántúlon. A Lajtha-csoport Sopron vármegyei gyűjtéseit, annak történeti-földrajzi hátterét, néhány népének-változatát és paraliturgikus szokásait (pl. Jézus-virrasztás, Jézus-keresés) Medgyesy S. Norbert vizsgálta meg előadásában. Ennek forrását Erdélyi Zsuzsanna kutatótársa, Tóth Margit népzenegyűjtő fennmaradt lejegyzési jelentették. Erdélyi munkássága a Dunántúlról az archaikus imádság műfajának felfedezésével (1968) kiterjedt az egész Kárpát-medencére, majd Európa más régióira is.

Erdélyi 1971-től 1986-ig volt a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos munkatársa:  e gyűjtői és kutatói korszakának tudományos pályaképét Landgraf Ildikó vázolta fel előadásában. Emellett áttekintést adott Erdélyi Zsuzsanna hagyatékának egy részéről, amely az Néprajztudományi Intézet Adattárába került. A legfontosabb feladat jelenleg a hagyaték gondozása és kutathatóvá tétele, amelyhez több intézménynek szükséges együttműködnie, amelyek Erdélyi Zsuzsanna hagyatékát őrzik (Keresztény Múzeum, Magyar Művészeti Akadémia, Hagyományok Háza, Néprajzi Múzeum). Egy közös online adatbázis létrehozása kiemelt feladat lenne, a kutatások megkönnyítése céljából. A hagyaték többezer archaikus népi imát tartalmaz, amely közül 312 lett eddig publikálva, emellett vallásos népénekek, helyszíni feljegyzések, fotók, levelek, munkatervek, kéziratos könyvek és ponyvanyomtatványok is a szellemi hagyaték részét képezik, mindezek a kutató rendkívüli precizitásáról és alaposságáról tanúskodnak.

Árendás Péter, a Hagyományok Háza képviseletében az előadásra reflektálva az intézmény tulajdonában lévő részhagyatékról elmondta, hogy megfelelő muzeális körülmények között tárolják, elsődlegesen a digitalizálást kell megoldani, amely nagyon sok munkát jelent. Az előadásra reagálva Barna Gábor a levélanyagra hívta fel a figyelmet, amelynek vizsgálata új irányba vihetné a kutatást, lehetőséget teremtene lélektani elemzésre is. Továbbá megemlítette, hogy a tetemes mennyiségű vallásos ponyvaanyag elemzése is fontos feladat, mivel a magyar vallási ponyva eddig csak bizonyos szempontokból lett vizsgálva. Barna Gábor saját előadásában Erdélyi munkásságának tudománypolitikai jelentőségét méltatta. A konferencia előadói által csak Zsuzsa néninek nevezett néprajztudós rendkívül jó érzékkel tudott bánni az emberekkel. Annak érdekében, hogy legitimálja magát és kutatását a pártállam szemében, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem valláskritikai tagozatán is folytatott tanulmányokat. Tárgyalóképessége pedig segített abban, hogy a Kádár-rendszer vallásos néprajzhoz való viszonya oldottabb legyen a keleti blokk többi országához képest. 

Archaikus imák és ráolvasások

A ráolvasás és az archaikus népi imádság műfaja számos kapcsolódási pontot, határterületet rejt magában. Ezt a témát Pócs Éva saját gyűjtései és a magyar ráolvasások rendszerezése során szerzett tapasztalatai alapján fejtette ki. Az elemzett anyagban kirajzolódó három fő műfaji kategória az ima, a ráolvasás és a mágikus ima. (Ez utóbbi lényegében egybeesik az archaikus imádságok Védekezés, bajelhárítás csoportjával.) E három kategória szövegei sokszor egymás elemeit tartalmazó füzérekben fonódnak össze, kontaminálódnak. Az európai ráolvasáskutatók szövegkiadásaiban e kategóriák megtalálhatók valamilyen módon, azonban különbségek mutatkoznak abban, hogy a kutatók mit hogyan azonosítanak, neveznek, így az egyes kategóriák elhatárolása jelenleg is tudományos párbeszédre ad okot.

Lovász Irén előadása során ráolvasó szövegeket mutatott be filmfelvételen, amelyeket 2019 nyarán, Gyimesben rögzített. Kutatása során azt vizsgálta, a kimondott szónak milyen erőt tulajdonítanak az adatközlők, mit gondolnak az imádság és a gyógyítás összefüggéseiről napjainkban. Tánczos Vilmos a magyar archaikus imák képeinek elemzése révén az átlényegülés misztériumát vizsgálta, amely számos szóbeli, vizuális és írásos műfajban nyert megjelenítést. Bárth Dániel az imádság ún. „kényszerítő” alakzatait mutatta be. A vizsgálat során a római katolikus imagyakorlat megnyilvánulásaira koncentrált, különös tekintettel a nem hivatalos formák reaktivizálódására. A történeti példák mellett jelenkoriakat is hozott Pest megyei gyűjtésekből, megosztva a terepmunka során ún. gyógyító és szabadító miséken szerzett tapasztalatait.

Archaikus imák a hazai nemzetiségek hagyományaiban

Erdélyi Zsuzsanna gyűjtőmunkája a magyarországi nemzetiségek archaikus imahagyományára is kiterjedt és számos követőre talált. Zsilák Mária előadásában a hazai szlovákság archaikus imáit szintetizálta. Kiemelte, hogy Szlovákiában az archaikus imákat nem tekintik külön műfajnak, Magyarországon pedig évtizedeket felölelő gyűjtésre volt szükség ahhoz, amíg mozaikszerűen összeállt egy szerényebb terjedelmű szlovák anyag. Az előadás gondolatait kibővítve, egy Pest megyei szlovák település, Püspökhatvan archaikus imádságait és ráolvasásait mutattam be. Különösen azokkal a kutatási szempontokkal foglalkoztam, amelyek a 19. századi nyomtatott szövegek és az archaikus imahagyomány párhuzamaira irányulnak. A püspökhatvani háztartásokban megőrződött imakönyvek szövegei között találhatók olyan elemek, amelyek a magasabb egyházi kultúra, valamint az archaikus imahagyomány részét is képezték. A szakrális ponyvanyomtatványok több szempontból is műfajérintkezést mutatnak az archaikus imákkal, Püspökhatvanban is: a két műfaj kölcsönösen hatott egymásra, kölcsönösen éltette egymást. A nyomtatott kiadványok e tekintetű vizsgálata további kutatásokra ad lehetőséget.

Szintén ponyvanyomtatványi párhuzamai, variánsai ismertek annak a szövegnek, amelyet M. Kozár Mária mutatott be. Ez a Vas megyei Felsőszölnökön kéziratként megőrződött, szlovén Aranymiatyánk. Az archaikus imákhoz hasonlóan, szintén záradékkal rendelkezik a szöveg, ígéretet tartalmaz az imádkozónak. Horváth Sándor jelentős számú imát megvizsgálva a passió témájú archaikus imamotívumokat vetette össze a magyar és a horvát népi imádságokban. Az előadás során pontos számadatokkal szolgált egyes motívumok elterjedésére. Ezek alapján arra a fontos kérdésre kereste a választ, hogy érzékelhetők-e, rögzíthetők-e táji, területi, kulturális eltérések az archaikus imahagyományban. Ez a fajta elemzés az eddig rögzített anyagra nézve is új irányvonalat jelenthet. 

Képek, kéziratok, paralitugikus gyakorlatok

Szintén egy hazai nemzetiség, a magyarországi németek népi vallásosságához kapcsolódott a következő szekcióban Kovács Bence előadása, amelyben a Hausbuch műfaját ismertette. Kovács bemutatott két, Tolna megyei német településről származó 18. századi Krisztus- és Mária-életrajzot, amelyekből kitűnnek a Habsburg állam felvilágosító, “hasznos állampolgár” nevelését célzó kezdeményezései. Voigt Vilmos előadásában a 19. század végén népszerűvé vált „szentföldi virágok” szentképcsoportját mutatta be. A témával mindezidáig keveset foglalkoztak, magyarországi rendszerezésük máig várat magára, ezért az előadás ezen lepréselt virágokat tartalmazó szentképek gyűjtését is szorgalmazta.

Kész Margit előadása egy salánki görögkatolikus asszony kéziratos imádságos füzeteit mutatta be, melyek a 20. század második felében a helyi vallásgyakorlat fontos részévé váltak. A kárpátaljai asszony szövegei különböző műfajokat vegyítenek: imák, énekek, archaikus imaszövegek, álmok, látomások egyaránt szerepelnek a füzetekben. Az előadásra adott reflexiókban a kéziratos füzetek gyűjtésének időszerűsége rajzolódott ki. Kárpátaljához hasonlóan Felcsíkban is a vallásgyakorlat részét képezik még a kéziratos füzetek, amelyek egymással való összehasonlítása kutatási területet jelent. Fábián Gabriella előadásában egy felcsíki falu nagyböjti paraliturgikus imaalkalmain elhangzó imákat elemezte, megvizsgálva helyi és regionális sajátosságait a kéziratos füzetekben rögzítettet gyakorlatok továbbélésének. 

Kortárs jelenségek 

A konferencián a néprajztudomány kortárs jelenségekre reagáló eredményei is helyet kaptak, mindezzel bővítve a népi vallásosság vizsgálatának lehetőségeit, szélesebb társadalmi közeget megszólítva. Peti Lehel előadása egy öt évig tartó ERC projekt keretében végzett terepmunka részeredményeit mutatta be, a nyelveken szólás rituális gyakorlatának közösségenként eltérő körülményeiről és azok értelmezéséről. Komáromi Tünde mezőségi terepmunkája eredményei alapján mutatta be, hogy ortodox szerzetes papok hogyan segítik a helyi román és magyar, ortodox és református embereket tanácsaikkal, milyen imákat osztanak meg velük, amelynek révén református magyarok ortodox módon is imádkoznak. Iancu Laura a népi vallásosságban rejlő spontán fohászokat vizsgálta. A „magam költötte imádságok” jelenségéről már Erdélyi Zsuzsanna is beszámolt kutatásaiban. Az imagyakorlatban egyre nagyobb szerepet kaptak ugyanis a meditatív imaformák, ezen szövegek további vizsgálata indokolt. Frauhammer Krisztina az imádkozás interneten megjelenő kortárs alakzatait, formáit vetette néprajzi górcső alá. Vizsgálta a különböző internetes fórumok imaszövegeit, azok forrását, valamint az internetes imacsoportok készítőivel folytatott interjúk eredményeivel szélesítette a témáról meglévő ismereteket. Erdélyi Zsuzsanna fáradhatatlan kutatóként járta a Kárpát-medencét, elhivatott szenvedéllyel dolgozta fel a magyar és nemzetiségi anyagot. Gyűjtéseit határon túlra is kiterjesztette, így általa nyert figyelmet az archaikus ima műfaj Európa más országaiban is.

A konferencián Küllős Imola szekcióvezetőként Erdélyi Zsuzsanna innovatív szellemiségét méltatta. Úgy fogalmazott, minden téma annyit ér, ahány követőre talál. A neves néprajztudós születésének centenáriuma alkalmából rendezett konferencia bizonyította, hogy több kutatói generációban is követőkre talált az archaikus imahagyomány. Ezúton köszönjük a konferencia szervezőinek a színvonalas programot, bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló termékeny konferenciái lesznek a népi vallásosságnak Erdélyi Zsuzsanna örökében.

Fotók: Szakál Anna és Szilágyi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: