Sáfár Anna egy késő délutáni videóhívás során beszélgetett Petrával, aki bepillantást adott a vármegyei büntetőperek és tanúvallomások világába.
Címketár:tudománytörténet
Hála József: Az írógépes korszak egyik utolsó mohikánja
Termelési gyakorlat, katonaság, Erika. Hála József írásából kiderül, hogyan került kapcsolatba a gépírással diákéveiben (nem úgy, ahogy gondolnánk), hol tanult meg cirill billentyűzetet használni (nem ott, ahol gondolnánk) és mikor nyugdíjazta Erikát, az írógépet (sokkal később, mint gondolnánk).
„Bár szép emlékek kötnek a mechanikus írógépek használatához, nem sírom vissza azokat” – Gráfik Imre története a csehszlovák táskaírógéptől a korszerű Computer-sarokig
Hogy kerül a csehszlovák táskaírógép a Bakonyba? Miként alakítja egy intézmény tárgyi felszereltsége a kutató pályáját? Gráfik Imre etnográfus, muzeológus kacskaringós pályaívét az olvasók ezúttal az írógépek, notebookok és személyi számítógépek cserélődésének csomópontjain keresztül ismerhetik meg. A cikk végén pedig megcáfoljuk a közismert tényt, miszerint tudományos munkát kizárólag macskával a billentyűzeten lehet elkészíteni.
Remington, Erika és a karácsonyi angyal: Olosz Katalin története az írógépről
Hogyan várták a negyvenes évek végén Erdélyben az Angyal karácsonyi leveleit? Miként kerül közeli kapcsolatba egy kisgyerek az írógéppel? Mennyire határozta meg az értelmiségi pályát a gépírás a múlt században? Olosz Katalin írása feleleveníti gyermekkora első írógéppel írt leveleit, korai találkozásait a gépírás rejtelmeivel, valamint egy hosszú kutatói pálya tapasztalatait az írógépek használata tükrében. A cikkből fény derül a tudományos dolgozatok gépeltetésének nehézségeire, valamint a román rendőrség szamizdatterjesztés-ellenes intézkedéseire is.
Fordításról, recepcióról, Hermann Bausingerről
Az elteneprajz.blog Ilyefalvi Emese Kuti Klárával készített interjújával emlékezik a nagy hatású tudósra. Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum muzeológusa ötven év távlatából tekint vissza a kutató hazai recepciótörténetére és a magyar Bausinger-fordítások hibáira, de szó esik a humántudományok társadalmi elvárásairól és az intézmények átnevezésének szükségességéről, illetve hiábavalóságáról is.
Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban
Tizenkilenc évesen férjhez ment egy református lelkészhez, harminchét évesen tette közzé első mesegyűjteményét, ötvenhét évesen szerzett doktori fokozatot. Tanított, riportokat készített, gyűjtött, publikált és felnevelt négy gyereket. Tette mindezt többszörös kisebbségben: nőként egy férfiak által uralt tudományos világban, magyarként Romániában, és mélyen hívő emberként egy kommunista rezsim alatt.
„Minden téma annyit ér, ahány követőre talál” – beszámoló az Erdélyi Zsuzsanna 100 konferenciáról
100 éve született a népi vallásosság világhírű kutatója Erdélyi Zsuzsanna kutatásai azonban nem csak a múltba nyúltak vissza, de a jövő generációi számára is tartogatnak izgalmas kihívásokat. A Magyar Néprajzi Társaság Folklór és Nemzetiségi Szakosztályának, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Folklór Osztályának szervezésében létrejött konferenciáról Volter Domonkos számol be.
Kivándorlók, telepesek, ingázók – Dégh Linda útkeresése két kontinensen
Dégh Linda (1918–2014) hosszú élete során két országban is kiemelkedő pozíciót foglalt el a folklorisztikán belül: a budapesti ELTE és a bloomingtoni Indiana University vezető kutatói, oktatói közé tartozott. Pályája disszidálását követő szakasza Magyarországon kevéssé ismert, jeles évfordulói, de halála sem kapott nagyobb nyilvánosságot a hazai szaklapokban, amely személye ellentmondásos megítélésének köszönhető.
Berlinből a magyar faluba: Panni néni három élete
Kevés kutató mondhatja el magáról, hogy mind a folklorisztika, mind a tárgyi, és a társadalomnéprajz terén is maradandót alkotott. Kresz Mária, vagy, ahogy sokan ismerik, „Panni néni” generációk életének alakulását követte nyomon a kalotaszegi Nyárszón, ahol a gyermekélet tanulmányozásával új utat nyitott a szaktudomány számára.
Az „európai folkloristák nagyanyjának” kalandos élete a 20. század útvesztőiben
Dömötör Tekla törékeny testalkatú, sokat dohányzó, férfias hangú, különösen széleskörű műveltséggel rendelkező nő, ha kellett okmányt hamisított, lőszert szállított, majd az óvóhelyen fejből mesélte Dorottya lányának a Krampuszkönyvet. A Folklore Tanszék első női tanszékvezetője eseménydús életének néhány fordulópontját idézzük fel barátok, pályatársak és saját emlékei alapján.
ELTE Néprajz Blog 