Az ELTE 90 éves Néprajzi Intézetének interjúsorozatában Vidacs Bea, az afrikai kutatások egyik legismertebb hazai képviselője mesél első kutatói élményeiről, amelyek már hallgató korában az állomásozó terepmunka irányába terelték őt. Az út Etyekről Londonba, Londonból Szentpéterszegre, onnan pedig az afrikai Kamerunba vezet minket.
Címketár:tudománytörténet
„A néphitkutatás egy nagy rejtvényfejtő kaland” – 90 éves Pócs Éva
Hogyan lesz egy fiatal muzeológusból a néphit, a boszorkányság és a vallási kultúra nemzetközileg elismert kutatója? Mit jelentett néprajzosnak lenni az 1960-as években, hogyan születtek meg a magyar néphitkutatás alapművei, és miért érdemes ma is újraolvasni a boszorkánypereket vagy éppen a gyimesi terepmunka tapasztalatait? 90. születésnapja alkalmából az elteneprajz.blog újraközli a Széchényi-díjas Pócs Évával készült, eddig csak nyomtatásban, az Etnoszkóp hasábjain megjelent interjút. A 2012-ben, az ELTE Néprajzi Intézet könyvtárában, a folyóirat felkérésére készült beszélgetés nemcsak egy rendkívüli tudományos pálya állomásait idézi fel, hanem betekintést enged a magyar néprajztudomány közelmúltjának műhelytitkaiba is. Az interjút Czégényi Dóra, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója készítette.
„Szövődhettek a barátságok, szerelmek vagy épp ellenszenvek” – Interjú Mohay Tamással
A Néprajzi Intézet 90 éves jubileuma alkalmából készítettünk interjút Mohay Tamással, aki 36 évnyi egyetemi oktatói, 12 év intézetvezetői és összesen huszonkét évi tanszékvezetői munka után 2025 tavaszán nyugdíjba vonult. Hogyan tekint vissza erre a hosszú és változatos pályára? Mit jelentett egyetemista korában az a bizonyos „repülő egyetem”? Hogyan ismerkedett meg Nagy Sándorral, a „naplóíró parasztember”-rel? A bőséges fényképanyaggal ellátott interjúval búcsúzunk a tanévtől, és tekintünk vissza Mohay Tamás egyetemi éveire.
„Hegyezett fülekkel és archiválásra kész memóriával hallgattam”– Interjú Bárth Jánossal
A Néprajzi Intézet jubileumi évéhez kapcsolódó interjúsorozatunk második részében Bárth János válaszol kérdéseinkre. A 80. születésnapját idei tanévben ünneplő kutatóval készült beszélgetés nemcsak terjedelmében kivételes, de abban is, ahogyan egy korszak emlékezete és egy életpálya tanulságai egymásba szövődnek. Felidézzük a ’68-as évfolyam indulását, Ortutay Gyula kultuszminiszteri és tanszékvezetői működését, levéltárak csöndes belső világát, és képet kapunk arról is, milyen volt az illancsi tanyavilág egykor eleven hétköznapjaiban élni és kutatni.
„Az ózdi járás falvait már gimnazista koromban bejártam” – Interjú Paládi-Kovács Attilával
Hogyan terelte a terepmunka és az akadémiai élet egy debreceni egyetemista pályáját? Mit gondol egy professzor emeritus a néprajztudomány változó irányairól? Az ELTE Néprajzi Intézete a 2024-2025-ös tanévben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek apropóján tudománytörténeti sorozatot indítunk, hogy egykori hallgatóink és oktatóink visszaemlékezésein keresztül rajzoljuk meg az intézet történetét.
„Miért legyen valaki számára vonzó az, hogy semmit sem tudhat az ősei hiedelmeiről?” – Interjú Pócs Évával a honfoglaláskori magyar hitvilágkutatás tévedéseiről
Valóban voltak sámánjai a honfoglaláskori magyaroknak? Milyen hamis elképzelések élnek a köztudatban a korszak hiedelmeit illetően? Hogyan vertek ezek gyökeret és miért olyan nehéz szabadulni tőlük? Beszélgetés Pócs Évával a magyar samanizmus mítoszáról, nemzeti identitás keresésről és a tudománykommunikáció fontosságáról.
Az asszonyok csöndes heroizmusa – száz éve született Morvay Judit
Száz éve, 1923. október 3-án született Morvay Judit, a huszadik századi társadalomnéprajz-kutatás egyik kiemelkedő alakja. Nagy hatású könyve, az Asszonyok a nagycsaládban az első néprajzi monográfia, amely a nők életkörülményeit tette kutatás tárgyává. De milyen témákkal foglalkozott ezen kívül? Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie pályája során? Ünneplő írásunkat Svégel Fanni, Intézetünk ÚNKP ösztöndíjas doktorandusza készítette azBővebben: „Az asszonyok csöndes heroizmusa – száz éve született Morvay Judit”
„Várjatok kutyapecérek, majd holnap feladlak a vármegyére.” Hogyan szegték meg a törvényt eleink a 18. században Heves és Külső-Szolnok vármegyében? – Interjú Horváth-Bálint Petrával
Sáfár Anna egy késő délutáni videóhívás során beszélgetett Petrával, aki bepillantást adott a vármegyei büntetőperek és tanúvallomások világába.
Hála József: Az írógépes korszak egyik utolsó mohikánja
Termelési gyakorlat, katonaság, Erika. Hála József írásából kiderül, hogyan került kapcsolatba a gépírással diákéveiben (nem úgy, ahogy gondolnánk), hol tanult meg cirill billentyűzetet használni (nem ott, ahol gondolnánk) és mikor nyugdíjazta Erikát, az írógépet (sokkal később, mint gondolnánk).
„Bár szép emlékek kötnek a mechanikus írógépek használatához, nem sírom vissza azokat” – Gráfik Imre története a csehszlovák táskaírógéptől a korszerű Computer-sarokig
Hogy kerül a csehszlovák táskaírógép a Bakonyba? Miként alakítja egy intézmény tárgyi felszereltsége a kutató pályáját? Gráfik Imre etnográfus, muzeológus kacskaringós pályaívét az olvasók ezúttal az írógépek, notebookok és személyi számítógépek cserélődésének csomópontjain keresztül ismerhetik meg. A cikk végén pedig megcáfoljuk a közismert tényt, miszerint tudományos munkát kizárólag macskával a billentyűzeten lehet elkészíteni.