A Néprajzi Intézet 90 éves jubileuma alkalmából készítettünk interjút Mohay Tamással, aki 36 évnyi egyetemi oktatói, 12 év intézetvezetői és összesen huszonkét évi tanszékvezetői munka után 2025 tavaszán nyugdíjba vonult. Hogyan tekint vissza erre a hosszú és változatos pályára? Mit jelentett egyetemista korában az a bizonyos „repülő egyetem”? Hogyan ismerkedett meg Nagy Sándorral, a „naplóíró parasztember”-rel? A bőséges fényképanyaggal ellátott interjúval búcsúzunk a tanévtől, és tekintünk vissza Mohay Tamás egyetemi éveire.
Címketár:tudománytörténet
„Hegyezett fülekkel és archiválásra kész memóriával hallgattam”– Interjú Bárth Jánossal
A Néprajzi Intézet jubileumi évéhez kapcsolódó interjúsorozatunk második részében Bárth János válaszol kérdéseinkre. A 80. születésnapját idei tanévben ünneplő kutatóval készült beszélgetés nemcsak terjedelmében kivételes, de abban is, ahogyan egy korszak emlékezete és egy életpálya tanulságai egymásba szövődnek. Felidézzük a ’68-as évfolyam indulását, Ortutay Gyula kultuszminiszteri és tanszékvezetői működését, levéltárak csöndes belső világát, és képet kapunk arról is, milyen volt az illancsi tanyavilág egykor eleven hétköznapjaiban élni és kutatni.
„Az ózdi járás falvait már gimnazista koromban bejártam” – Interjú Paládi-Kovács Attilával
Hogyan terelte a terepmunka és az akadémiai élet egy debreceni egyetemista pályáját? Mit gondol egy professzor emeritus a néprajztudomány változó irányairól? Az ELTE Néprajzi Intézete a 2024-2025-ös tanévben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek apropóján tudománytörténeti sorozatot indítunk, hogy egykori hallgatóink és oktatóink visszaemlékezésein keresztül rajzoljuk meg az intézet történetét.
„Miért legyen valaki számára vonzó az, hogy semmit sem tudhat az ősei hiedelmeiről?” – Interjú Pócs Évával a honfoglaláskori magyar hitvilágkutatás tévedéseiről
Valóban voltak sámánjai a honfoglaláskori magyaroknak? Milyen hamis elképzelések élnek a köztudatban a korszak hiedelmeit illetően? Hogyan vertek ezek gyökeret és miért olyan nehéz szabadulni tőlük? Beszélgetés Pócs Évával a magyar samanizmus mítoszáról, nemzeti identitás keresésről és a tudománykommunikáció fontosságáról.
Az asszonyok csöndes heroizmusa – száz éve született Morvay Judit
Száz éve, 1923. október 3-án született Morvay Judit, a huszadik századi társadalomnéprajz-kutatás egyik kiemelkedő alakja. Nagy hatású könyve, az Asszonyok a nagycsaládban az első néprajzi monográfia, amely a nők életkörülményeit tette kutatás tárgyává. De milyen témákkal foglalkozott ezen kívül? Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie pályája során? Ünneplő írásunkat Svégel Fanni, Intézetünk ÚNKP ösztöndíjas doktorandusza készítette azBővebben: „Az asszonyok csöndes heroizmusa – száz éve született Morvay Judit”
„Várjatok kutyapecérek, majd holnap feladlak a vármegyére.” Hogyan szegték meg a törvényt eleink a 18. században Heves és Külső-Szolnok vármegyében? – Interjú Horváth-Bálint Petrával
Sáfár Anna egy késő délutáni videóhívás során beszélgetett Petrával, aki bepillantást adott a vármegyei büntetőperek és tanúvallomások világába.
Hála József: Az írógépes korszak egyik utolsó mohikánja
Termelési gyakorlat, katonaság, Erika. Hála József írásából kiderül, hogyan került kapcsolatba a gépírással diákéveiben (nem úgy, ahogy gondolnánk), hol tanult meg cirill billentyűzetet használni (nem ott, ahol gondolnánk) és mikor nyugdíjazta Erikát, az írógépet (sokkal később, mint gondolnánk).
„Bár szép emlékek kötnek a mechanikus írógépek használatához, nem sírom vissza azokat” – Gráfik Imre története a csehszlovák táskaírógéptől a korszerű Computer-sarokig
Hogy kerül a csehszlovák táskaírógép a Bakonyba? Miként alakítja egy intézmény tárgyi felszereltsége a kutató pályáját? Gráfik Imre etnográfus, muzeológus kacskaringós pályaívét az olvasók ezúttal az írógépek, notebookok és személyi számítógépek cserélődésének csomópontjain keresztül ismerhetik meg. A cikk végén pedig megcáfoljuk a közismert tényt, miszerint tudományos munkát kizárólag macskával a billentyűzeten lehet elkészíteni.
Remington, Erika és a karácsonyi angyal: Olosz Katalin története az írógépről
Hogyan várták a negyvenes évek végén Erdélyben az Angyal karácsonyi leveleit? Miként kerül közeli kapcsolatba egy kisgyerek az írógéppel? Mennyire határozta meg az értelmiségi pályát a gépírás a múlt században? Olosz Katalin írása feleleveníti gyermekkora első írógéppel írt leveleit, korai találkozásait a gépírás rejtelmeivel, valamint egy hosszú kutatói pálya tapasztalatait az írógépek használata tükrében. A cikkből fény derül a tudományos dolgozatok gépeltetésének nehézségeire, valamint a román rendőrség szamizdatterjesztés-ellenes intézkedéseire is.
Fordításról, recepcióról, Hermann Bausingerről
Az elteneprajz.blog Ilyefalvi Emese Kuti Klárával készített interjújával emlékezik a nagy hatású tudósra. Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum muzeológusa ötven év távlatából tekint vissza a kutató hazai recepciótörténetére és a magyar Bausinger-fordítások hibáira, de szó esik a humántudományok társadalmi elvárásairól és az intézmények átnevezésének szükségességéről, illetve hiábavalóságáról is.