Keveseknek adatik meg, hogy pályafutásuk során lerakják egy tudományág alapjait, illetve annak életébe évtizedekre meghatározó módszertani újítást hozzanak. Fél Editnek, a néprajztudomány első női kandidátusának mindez sikerült. De mit tanulhat egy mai kutató Fél Edit munkásságából, módszertani újításaiból?
Címketár:tudománytörténet
„Mert a feminizmus mozgalmának úgy is nagyon sok az ellensége” – A Relković nővérek nőnevelési és néprajzi munkássága
2018 októberében a Néprajzi Társaság Folklór Szakosztályának nőtörténeti konferenciáján, Landgraf Ildikó előadásában hallottam először davori Relković Davorkáról és Nédáról. A három nővér (mert, hogy van egy harmadik is) történetével sorozatunk átlép a múlt századba, ahol már láthatóvá vált az első egyetemet végzett nőgeneráció munkája és küzdelme, illetve a tanári pálya és a néprajzkutatás metszéspontjai.
Ki adta el Erzsébet királynénak a kalotaszegi varrottast?
Szépirodalmi tevékenysége, néprajzi gyűjtései, tudományszervezési és pártfogó munkája révén országos elismertségre és nemzetközi hírnévre tett szert Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka, a 19. század második felének sokoldalú etnográfusa.
„Ez irányban a nők tehetnek legtöbbet” Néprajzi gyűjtőmunka mint az érvényesülés útja a 19. század végén
„Népismeret terén tehát a nőknek is van hivatásuk” – írta Dörfler Fanni a néprajztudomány intézményesülésének hajnalán 1893-ban, alig két évvel azelőtt, hogy megnyíltak volna a bölcsészettudományi egyetemek kapui a nők előtt.
ELTE Néprajz Blog 