A Glossza 22. adásában szó esett olyan, kevésbé tárgyalt kérdésekről, mint az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozó asszonyok háborús szerepvállalása, a hátország működtetése, a nőtörténeti források megszólaltatásának módszertani nehézségei, illetve a kutatói érzékenység szerepe.
Címketár:Svégel Fanni
Szerkesztőnk, Svégel Fanni az MTA „Nők a tudományban” pályázatának nyertese
Svégel Fanni első helyezést ért el a Magyar Tudományos Akadémia Nők a tudományban pályázatán. Az első három helyezettel podcast készült Pető Andrea, az MTA doktora moderálásával, amelyben szó esik egy etnográfus, egy mineralógus és egy atomkémikus nő pályájának alakulásáról, eredményekről, nehézségekről és munkájuk mai aktualitásáról.
Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban
Tizenkilenc évesen férjhez ment egy református lelkészhez, harminchét évesen tette közzé első mesegyűjteményét, ötvenhét évesen szerzett doktori fokozatot. Tanított, riportokat készített, gyűjtött, publikált és felnevelt négy gyereket. Tette mindezt többszörös kisebbségben: nőként egy férfiak által uralt tudományos világban, magyarként Romániában, és mélyen hívő emberként egy kommunista rezsim alatt.
Kivándorlók, telepesek, ingázók – Dégh Linda útkeresése két kontinensen
Dégh Linda (1918–2014) hosszú élete során két országban is kiemelkedő pozíciót foglalt el a folklorisztikán belül: a budapesti ELTE és a bloomingtoni Indiana University vezető kutatói, oktatói közé tartozott. Pályája disszidálását követő szakasza Magyarországon kevéssé ismert, jeles évfordulói, de halála sem kapott nagyobb nyilvánosságot a hazai szaklapokban, amely személye ellentmondásos megítélésének köszönhető.
Berlinből a magyar faluba: Panni néni három élete
Kevés kutató mondhatja el magáról, hogy mind a folklorisztika, mind a tárgyi, és a társadalomnéprajz terén is maradandót alkotott. Kresz Mária, vagy, ahogy sokan ismerik, „Panni néni” generációk életének alakulását követte nyomon a kalotaszegi Nyárszón, ahol a gyermekélet tanulmányozásával új utat nyitott a szaktudomány számára.
Az „európai folkloristák nagyanyjának” kalandos élete a 20. század útvesztőiben
Dömötör Tekla törékeny testalkatú, sokat dohányzó, férfias hangú, különösen széleskörű műveltséggel rendelkező nő, ha kellett okmányt hamisított, lőszert szállított, majd az óvóhelyen fejből mesélte Dorottya lányának a Krampuszkönyvet. A Folklore Tanszék első női tanszékvezetője eseménydús életének néhány fordulópontját idézzük fel barátok, pályatársak és saját emlékei alapján.
Az etnológus, aki beszélt a tárgyak nyelvén – 110 éve született Fél Edit
Keveseknek adatik meg, hogy pályafutásuk során lerakják egy tudományág alapjait, illetve annak életébe évtizedekre meghatározó módszertani újítást hozzanak. Fél Editnek, a néprajztudomány első női kandidátusának mindez sikerült. De mit tanulhat egy mai kutató Fél Edit munkásságából, módszertani újításaiból?
„Mert a feminizmus mozgalmának úgy is nagyon sok az ellensége” – A Relković nővérek nőnevelési és néprajzi munkássága
2018 októberében a Néprajzi Társaság Folklór Szakosztályának nőtörténeti konferenciáján, Landgraf Ildikó előadásában hallottam először davori Relković Davorkáról és Nédáról. A három nővér (mert, hogy van egy harmadik is) történetével sorozatunk átlép a múlt századba, ahol már láthatóvá vált az első egyetemet végzett nőgeneráció munkája és küzdelme, illetve a tanári pálya és a néprajzkutatás metszéspontjai.
Ki adta el Erzsébet királynénak a kalotaszegi varrottast?
Szépirodalmi tevékenysége, néprajzi gyűjtései, tudományszervezési és pártfogó munkája révén országos elismertségre és nemzetközi hírnévre tett szert Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka, a 19. század második felének sokoldalú etnográfusa.
„Ez irányban a nők tehetnek legtöbbet” Néprajzi gyűjtőmunka mint az érvényesülés útja a 19. század végén
„Népismeret terén tehát a nőknek is van hivatásuk” – írta Dörfler Fanni a néprajztudomány intézményesülésének hajnalán 1893-ban, alig két évvel azelőtt, hogy megnyíltak volna a bölcsészettudományi egyetemek kapui a nők előtt.
ELTE Néprajz Blog 