Szerkesztőnk, Svégel Fanni, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet munkatársa első helyezést ért el a Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága által meghirdetett, Nők a tudományban pályázaton. Az első három helyezettel podcast készült Pető Andrea, az MTA doktora moderálásával, amelyben szó esik egy etnográfus, egy mineralógus és egy atomkémikus nő pályájának alakulásáról, eredményekről, nehézségekről és munkájuk mai aktualitásáról.
A 2020 tavaszán közzétett felhívás a magyar nők tudományban elért eredményeit elsődleges forrásokon alapuló, korszerű elméleti és módszertani keretben bemutató tanulmányok, rövid életrajzok írását célozta meg. A nyertes pályamunka az ELTE Folklore Tanszék első női tanszékvezetője, Dömötör Tekla (1914 – 1987) tudományos munkásságának néhány aspektusát mutatta be. A tanulmány kiindulási alapja az ELTE Néprajzi Intézet szakmai blogján futó Nőrovat, amelyben jeles etnográfusok rövid életrajzait közöljük. A pályamunka az itt megjelent Dömötör Tekla életrajz kibővített változata, amely a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Adattárában őrzött Dömötör Tekla-hagyaték felhasználásával készült. A korábban még nem kutatott hagyaték rendezése a tanulmány megírásával egy időben zajlott.
A Tükör által – Dömötör Tekla élete című pályamunka a 20. századi magyar folklorisztika egyik legjelentősebb kutatójának pályaképét rajzolja meg Dömötör Tekla autobiográfiájára és az Intézetben őrzött hagyatékra támaszkodva. A tanulmány az adattári iratanyag leírásán és feldolgozásán túl elsőként Dömötör Tekla két világháború közötti intellektuális kapcsolathálóját és a háború alatti ellenállási mozgalomban betöltött szerepét mutatja be. Ezt követően a kutatói pálya legfontosabb állomásait (a tanszékvezetői kinevezést, illetve az MTA doktori fokozat odaítélését), valamint munkásságának máig ható tudománytörténeti jelentőségét tárgyalja. A tanulmány a Magyar Tudomány 2022. februári számában jelenik meg.
A pályázat bírálóbizottságának tagjai Pető Andrea, az MTA doktora, a CEU egyetemi tanára, Kurucz György, a KRE BTK rektorhelyettese és Kéri Katalin, az MTA doktora, a PTE BTK egyetemi tanára voltak. A díjazottakkal Pető Andrea készített podcast beszélgetést, amelyben a szerzőket az általuk választott kutatónőkről, szakmai nehézségeikről és kortárs jelentőségükről kérdezte.
Második helyezett Oláh Róbert, az erdélyi származású ásványtankutató, Vendl Mária (1890 – 1945) tudományos pályáját dolgozta fel. Vendl Mária, a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának munkatársa volt, ahol a meteoritok kartotékozását végezte. Ő volt az első női természettudós, akit egyetemi magántanárrá neveztek ki. A harmadik helyezést elért Radnóti Katalin pedig Róna Erzsébet (1890 – 1981) atomkémikus eredményeit ismertette. Róna Erzsébet volt az első magyar nő, aki kémiát taníthatott egyetemi szinten. A második világháborút követően az USA-ban élt és dolgozott, ahol az Oak Ridge Institute of Nuclear Studies professzoraként radioaktív izotópokkal foglalkozott, valamint részt vett a Manhattan tervben is.
A nyitóképen balról: Ortutay Gyuláné Kemény Zsuzsa, Ortutay Gyula, Kovács Ágnes, Dömötör Tekla. Ismeretlen szerző: Magyar résztvevők a IV. ISFNR (International Society for Folk Narrative Research) kongresszuson Athénban. (Forrás: Néprajzi Múzeum Fotótár 340895)
ELTE Néprajz Blog 
One thought on “Szerkesztőnk, Svégel Fanni az MTA „Nők a tudományban” pályázatának nyertese”