„Az Ördögkatlan az a terep, ahol lehet kísérletezni.” – Interjú Both Miklóssal és Nagy Zoltánnal terepmunkáról, fesztiválszervezésről és tudománynépszerűsítésről

Az Ördögkatlan Fesztivál lassan másfél évtizede ad lehetőséget arra, hogy bárki belekóstolhasson a hazai és nemzetközi kulturális és művészeti sokszínűségbe. Ilyefalvi Emese Both Miklóssal és Nagy Zoltánnal beszélgetett a terepmunka, a fesztiválszervezés és a tudománynépszerűsítés rejtelmeiről. A megszólalók egy olyan spontán, szituatív, experimentális néprajzról mesélnek, mely az egyetemi oktatás és a tantervi követelmények felől egyszerre lehet vonzó és félelmetes, de ahhoz kétség sem fér, hogy aki eddig valamiért nem járt még az Ördögkatlan Fesztiválon Both Miklós Udvarában, 2022-ben biztosan nem fogja kihagyni. 

Bukovinai székelyek, felvidéki magyarok és svábok faluja – teveli terepgyakorlat

A másodéves néprajzosok egy csapata Tevelen végezte gyűjtési gyakorlatát Vámos Gabriella vezetésével. Tevel egy eredetileg svábok által lakott Tolna megyei falu volt, de az 1945-ös német kitelepítések után bukovinai székelyek és felvidéki magyarok lakták be a települést.

Sajtkészítés, traktorozás és biogazdálkodás – rábcakapi terepgyakorlat

Az egy hetes rábcakapi terepgyakorlaton Eitler Ágnes vezetésével azt vizsgálták hallgatóink, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei 160 fős település lakosai milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban, ezekre hogyan reagálnak, illetve milyen helyi kezdeményezések születnek a községben. Rövid posztunkban a másodéves néprajzosok élménybeszámolóit hallhatják és láthatják a blog olvasói.

“Lányok, lányok, víg kövesdi lányok…” – mezőkövesdi terepgyakorlat

2021 nyarán az ELTE Néprajzi Intézet három helyszínre is szervezett gyűjtési gyakorlatot. Rendhagyó terepbeszámolónkban minden mezőkövesdi gyakorlaton résztvevő hallgató megszólal egy-egy gondolat erejéig.

Néprajzosként az akcióterületen – Leichter Lilla doktoranduszunk élménybeszámolója a 8. kerületből

“Érzékenységgel, képzettséggel és tapasztalatokkal eredményesen tudunk bekapcsolódni.” – Leichter Lilla ezúttal a VIII. kerületben megvalósuló városrészrehabilitációs VEKOP-pályázattal kapcsolatos tapasztalatait osztja meg a blog olvasóival.

Amikor minden KIDErül – “Volt egy templomom Kidében”

Koloh Gábor, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tudományos munkatársa és megbízott oktatója, korábban az egyetem doktoranduszaként vett részt az interdiszciplináris kutatótáborokban. Főként az egyházi és állami levéltárakban található források digitalizálásában, a kidei anyakönyvek feldolgozásában és a templomi sírok felmérésében volt nélkülözhetetlen csapattagunk. Lírai hangvételű esszéjében egy különleges hellyel, a falu központjában álló alig néhány négyzetméteres kis román fatemplommal való találkozásáról olvashatunk.

Amikor minden KIDErül – „Nicsak! Asszony járommal”, egy kidei kutatótábor élménymorzsái

Apjok Vivien, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék jelenlegi tanársegédje hat évvel ezelőtt vett részt a kidei kutatótáborban.

Amikor minden KIDErül – Komplett néprajzos csomag: mit tanultam a kidei kutatótáborokban?

Szövőszék összeikeázása, dinnyeevős tárgytisztítás és Szent Digitália oltalma: Tihanyi Anna, a Néprajzi Múzeum muzeológusa 6 év távlatából visszatekint a kidei kutatótáborokra.

Amikor minden KIDErül – A mély víz, amiben segítenek megtanulni úszni

Tar Virág a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény muzeológusa, az öt kidei kutatótáborból négyben jelen volt, majd szakdolgozati terepmunkáját is a borsavölgyi faluban végezte. Visszaemlékezésében nem csak a kezdeti nehézségekről, a csapatmunka fontosságáról és az önálló kutatás meghatározó élményeiről számol be, de megtudhatjuk azt is, miért nézett Barátok köztöt a kutatásai alatt és hogy Irma néni tényleg nem viccel, ha pánkóról van szó.

Amikor minden KIDErül – A néprajzi gyűjtéstől az antropológiai terepmunkáig: avagy mit adott nekem a 2013-as „kidei gyűjtés”?

Amikor minden KIDERül sorozatunkat Vigvári András szociológus írásával indítjuk, aki 2013 augusztusában az első kidei tábor lelkes résztvevője volt. Írásából megtudhatjuk, hogy a társtudományok különböző módszerei és nézőpontjai hogyan egészíthetik ki egymást terepen: az etnográfiai gyűjtéssel megtámogatott szociológiai érdeklődésből hogyan lesz antropológiai kutatás.