Mit kereshet egy néprajzkutató egy termelői piacon? Hogyan kapcsolódik ez a tanulmányainkhoz, illetve a tudományos diskurzushoz? Milyen módszertannal érdemes megközelíteni egy ilyen közeget? Egyáltalán hogyan kezdhetünk hozzá a termelők kutatásához, ha semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezünk a területükről? Molnár Dorka harmadéves hallgatónk ezekre a kérdésekre keresi a választ a szakdolgozatában, a white box/EXPO zárókiállítása pedig e gondolatokból inspirálódott.
Kategória tár:Terep
Terepszemle podcastsorozat. Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című podcastsorozat első adása azt vizsgálja, miként hat vissza a kutatás a vizsgált közösség életére. A beszélgetés vendégei Eitler Ágnes és Balogh Pál Géza voltak.
white box/EXPO: KÖRTÁNC
Táncház. Viselet. Közösség. A
white box/EXPO kiállítássorozat ezúttal a jelenkutatás kulisszái mögé enged betekintést. Interjúnkban Molnár Réka harmadéves
hallgatóval beszélgetünk, aki a budapesti moldvai táncházak világát vizsgálja egy különösen izgalmas nézőpontból: az öltözködés közös nevezőként jelenik meg kutatásában. De vajon milyen mintázatok rajzolódnak ki a ruházatok mögött? Mit árulnak el ezek a darabok a közösség működéséről, értékeiről és összetartó erejéről?Hogyan jelenik meg a kör, illetve a körkörösségszimbóluma a terepmunkán? A beszélgetés során nemcsak ezekre a kérdésekre keressük a választ, hanem arra is, milyen kihívásokkal
néz szembe a kutató, ha ő maga a is a vizsgált közösség
része.
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
white box/EXPO: Összekötő – Farsang
Milyen kapcsolat rejlik egy híd és két közösség farsangi szokásai között? Hogyan befolyásolhatja az infrastruktúra egy település szokásvilágát? Milyen szimbolikus jelentéseket hordozhat egy híd jelenléte, ha közepén két ország határa találkozik? Pamuk Lili Judit Ipoly-menti kutatása az átmenet fogalmi hálója köré épül. Két település közötti híd közvetítő szerepét vizsgálja, mindemellett pedig a farsang – mint két évszakot összekötő esemény – is kiemelt szerepet kap a kutatásban. A februári white box/EXPO-tárlat Lili terepmunkán szerzett élményeire épül, és a farsang, illetve az infrastruktúra mellett olyan témákat is érint, mint a szocializmus és a mobilitás hatása a hagyományok alakulására.
Buddhaszobrok útja Nepálból Nógrádba – Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Milyen utat jár be egy buddhaszobor Nepálból Nógrádig? Hogyan néz ki egy nepáli kézműves szoborkészítő műhely? Miként valósul meg a többszínterű etnográfia a terepen? Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója következik.
Többnyelvűség a nyugati hármashatáron – Vancsa Boglárka beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan ünnepelnek nagyszombaton a felsőszölnökiek? Milyen nyelven beszélnek egymással a magyarországi szlovének? Hányféle nyelven lehet drukkolni egy focimeccsen az osztrák-szlovén-magyar hármashatáron? Vancsa Boglárka beszámolója következik.
„Rimaszécsi fegyházba’ huszonnégyen ülnek”. A rabénekek szerepe egy juhász életében és vokális népzenei repertoárjában
A folklóralkotások nem önmagukban léteznek – előadó és „alkotása” között szoros kapcsolat áll fenn. Az előadó személye és repertoárja befolyásolja egymást, de vajon hogyan, és milyen mértékben? Árvai Sándor hortobágyi juhásszal készült interjúk alapján Imre-Horváth András másodéves alapszakos hallgatónk tárja fel a rabnóták és a személyes életút közötti kapcsolatokat.
Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt Nagytarcsán
Milyen speciális feladatokkal jár egy kis kiállítóhely, egy tájház működtetése? És milyen, a néprajzosok látóterébe csak ritkán kerülő egyéb szakmai ismeretek igényel, ha egy ember látja el az intézmény teljes fenntartását? Milyen más szaktudományok alapvető ismereteire lehet szüksége ekkor a muzeológusnak? Szathmáry Dorka és Szabad Eszter beszámolójából ezek mellett azt is megtudhatjuk, hogy hallgatóként milyen belecsöppeni a műtárgyrevízió és műtárgyleltározás sokszor nyomozást is igénylő munkájába.
KISZ-házak, bokrosi identitás és a csongrádi borok – videóbeszámoló a csongrádi terepgyakorlatról
Alapszakos hallgatóink ezen a nyáron sem lazsáltak, szegedi néprajzos hallgatókkal kiegészülve izgalmas hetet töltöttek Csongrádon. Hallgatóink rövid videóbeszámolója következik KISZ-házakról, bokrosi identitásról és csongrádi borokról.