Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle podcastsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa.
A két kutató munkásságában közös elem a lokalitás szerepének vizsgálata, valamint a kutatási módszerek tudatos megválasztása és közös alakítása az érintett közösségekkel. A részvételi akciókutatás és az alkalmazott néprajzi kutatás fogalma gyakran összemosódik, pedig fontos különbségek vannak közöttük. Az alkalmazott kutatás többnyire már meglévő kutatási eredményeket és adatokat használ fel gyakorlati célokra, míg a részvételi kutatás esetében a kutatók és az érintettek már a „nulladik ponttól” együtt dolgoznak.
Balogh Pál Géza részvételével működő kóspallagi Öregház-projekt klasszikus falukutatási módszertannal vette kezdetét: a terepmunka és a háttéranyagok gyűjtése képezte az alapját. A folyamat során azonban világossá vált, hogy a projekt túlmutat a hagyományos kutatáson, hiszen a helyiek nemcsak a kutatásba, hanem az eredmények megjelenítésébe is bevonódtak. A közösség folyamatosan és dinamikusan alakult a hosszú távú egyeztetések és párbeszédek révén. Eitler Ágnes kutatásaiban tudatosan vizsgálja, hogyan jelenik meg a „színpadi kultúra”, és mit jelent mindez a helyi közösség számára.
A beszélgetés időkódolt fejezetei:
0:00:05 – Bevezető/kiemelt gondolatok
0:01:43 – Köszöntő, beharangozó
0:03:19 – Részvételi kutatás, akciókutatás és alkalmazott néprajz
0:10:08 – Az interdiszciplináris kutatócsoport létrejötte és tevékenysége
0:14:39 – A kóspallagi tájház szerepe a település és a közösség életében
0:18:00 – A változás, mint a részvételi akciókutatás ismérve
0:19:25 – Az etnográfiai tudás hatása a társadalomra
0:23:40 – A terep kiválasztása és a népi kultúra színre vitele
0:28:15 – A kutatók és a kutatottak világa
0:30:40 – Az eltérő interpretációk párbeszéde
0:32:42 – Megismerés az akción keresztül
0:37:30 – A kutatott közösségek igényei és a szakértők szerepe
0:43:14 – Hogyan változott a terep? Célkitűzések és mérföldkövek
0:47:00 – Kóspallag, mint egzisztenciális döntés
0:50:17 – A kutató közvetítő szerepe, publikációk
0:52:20 – A helyi közösségnek szóló néprajzi monográfia
0:52:53 – Hogyan érdemes részvételi akciókutatást végezni?
0:55:15 – Hazai módszerek külföldi környezetben
0:58:30 – Minden lokalitás más: a tapasztalatok adaptálása
1:02:00 – Akciókutatás a mai oktatási struktúrában
1:02:17 – Kutatótáborok
1:05:32 – Búcsú, lezárás
1. Balogh Pál Géza , 2. Eitler Ágnes a Terepszemle podcast felvételén
A podcasthoz tartozó cikk teljes terjedelmében az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának oldalán olvasható. A Terepszemle első adásának szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
Borítókép: Balogh Benedek / Glossza
Fényképek: Szilágyi Adrienn / Glossza, Fodor Ákos