Mikor fordult a néprajzkutatók figyelme az egodokumentumok felé? Milyen hitelességgel rendelkeznek ezek a személyes dokumentumok, és milyen szempontok alapján értelmezhetők kutatási forrásként? Hogyan lehetséges az egodokumentumok felelős és etikus publikálása? Felvethető-e, hogy ezen dokumentumok közlése emancipatorikus funkciót is betölthet, például a korábban kevéssé látható vagy megszólaltatott egyéni tapasztalatok és életutak megszólaltatása által? Az ELTE NéprajzBővebben: „Terepszemle podcastsorozat. A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana”
Kategória tár:szakmázó
Terepszemle podcastsorozat. Vendég vagy házigazda? Roma kultúra a múzeumokban
Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? A Terepszemle podcastsorozat negyedik adásának vendégei Schleicher Vera és Rézműves Benjámin Dániel.
„Legfontosabb tanácsom, hogy legyenek nyitottak” – Interjú Vidacs Beával
Az ELTE 90 éves Néprajzi Intézetének interjúsorozatában Vidacs Bea, az afrikai kutatások egyik legismertebb hazai képviselője mesél első kutatói élményeiről, amelyek már hallgató korában az állomásozó terepmunka irányába terelték őt. Az út Etyekről Londonba, Londonból Szentpéterszegre, onnan pedig az afrikai Kamerunba vezet minket.
Terepszemle podcastsorozat. Adatokból alkotások – A művészet és tudomány határán
Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé? A Terepszemle podcastsorozat harmadik adásának vendégei Sipos Melinda és Fusz Mátyás.
Üvegnegatívok bűvöletében – Esszé a Néprajzi Múzeum Vágatlanul című fotókiállítása apropóján
Fényképezkedésre várakozók az ajtó előtt, háromlábú kamera, retusálóasztal, egy szőnyeg felgyűrődött sarka. Csupán néhány példa arra, mennyi részletet örökítettek meg műtermi portrékon, pontosabban a fényképnegatívok szélein. Semmi probléma! A megrendelő ebből nem látott semmit: a fényképész a pozitív papírkép elkészítése során levágott minden zavaró részletet, így adta át a kedves vevőnek. De mi történt a műtermekben maradt vágatlan negatívokkal? Miként viszonyult a Néprajzi Múzeum a műtermi fényképekhez?
Illatfelhők és családi történetek nyomában a Kiscelli Múzeumban
Hogyan mesélhet egy több generáción át működő illatszer-kereskedés tárgyi anyaga nem csak egy család, hanem Budapest történetéről is? Mi történik egy családi hagyatékkal, amikor bekerül a múzeumba? És miként válhat az egy pop-up tárlat formájában az állandó kiállítás részévé? Cséfalvay Franciska és Pamuk Lili Judit számol be a múzeumi gyakorlatuk során szerzett tapasztalataikról.
Terepszemle podcastsorozat. Ami megszáll minket: alkoholfogyasztás antropológiai szemmel
Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák a társadalmi kapcsolatok alakításában? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? A Terepszemle podcastsorozat második adásának vendégei Pisztora Zsófia és Nagy Zoltán voltak.
Beszámoló a Tanszéki Hagyományok és változó világok – Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók III. konferenciájáról
Idén 2026. április 16-18. között került megrendezésre a Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók konferenciája, immár harmadik alkalommal. A 2022-ben Szegeden és 2024-ben Budapesten megtartott rendezvénynek idén a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézete adott otthont. Kovács Botond, harmadéves hallgatónk beszámolóját olvashatják.
white box/EXPO: Termelői piacok – egy budapesti példa
Mit kereshet egy néprajzkutató egy termelői piacon? Hogyan kapcsolódik ez a tanulmányainkhoz, illetve a tudományos diskurzushoz? Milyen módszertannal érdemes megközelíteni egy ilyen közeget? Egyáltalán hogyan kezdhetünk hozzá a termelők kutatásához, ha semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezünk a területükről? Molnár Dorka harmadéves hallgatónk ezekre a kérdésekre keresi a választ a szakdolgozatában, a white box/EXPO zárókiállítása pedig e gondolatokból inspirálódott.
Terepszemle podcastsorozat. Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című podcastsorozat első adása azt vizsgálja, miként hat vissza a kutatás a vizsgált közösség életére. A beszélgetés vendégei Eitler Ágnes és Balogh Pál Géza voltak.