Láncreakció/Frazon Zsófia: az etnográfus, aki egyszerűen csak szereti, amit csinál

A Láncreakció Frazon Zsófiával, a Néprajzi Múzeum munkatársával folytatódik, aki mesél az egyetemi éveiről, “szakszédelgéseiről”, múzeumi missziójáról és arról, hogy mikor jönnek a legjobb gondolatai, ötletei!

Az emlékezés szükségessége. Beszámoló a Facing Holocaust Today – Rescuing European Jewish and Roma Memories nemzetközi szemináriumról

Hogyan lehet beszélni a tragédiákról? Hogyan lehet úgy ábrázolni a fájdalmat, a szenvedést, a veszteséget, hogy az átélhető legyen, de ne árusítsa ki az áldozatokat a közönség borzongatásáért cserébe? Mit mutassunk meg a történeteikből ahhoz, hogy tanítsunk, ne pedig vádaskodjunk?

A szilvás babtól Mária radinájáig – interjú Kisbán Eszterrel a karácsonyi vacsorák történetéről

Kisbán Eszterrel, a hazai táplálkozástörténet megkerülhetetlen kutatójával, a Magyar Néprajzi Atlasz táplálkozással foglalkozó térképeinek legnagyobb ismerőjével Bársony Tamás néprajzos hallgatónk (nem mellesleg, gyakorló szakács) és Ilyefalvi Emese oktatónk beszélgetett. Miért nem szerepel a paraszti karácsonyi asztalon sokáig a bejgli? Mióta eszünk töltött káposztát? Mit eszik egy táplálkozástörténész karácsonykor? Az interjúból kiderül!

Andrásfalvy Bertalan mesekötettel ünnepli 90. születésnapját

Elkészült Andrásfalvy Bertalan eddig kiadatlan dél-dunántúli mesegyűjtése. A kötet szerkesztésében az ELTE BTK Néprajzi Intézet doktoranduszai is részt vettek. A közelgő születésnap és a kiadás kapcsán Tóth Gábor beszélgetett a néprajzkutatóval.

“Minden téma annyit ér, ahány követőre talál” – beszámoló az Erdélyi Zsuzsanna 100 konferenciáról

100 éve született a népi vallásosság világhírű kutatója Erdélyi Zsuzsanna kutatásai azonban nem csak a múltba nyúltak vissza, de a jövő generációi számára is tartogatnak izgalmas kihívásokat. A Magyar Néprajzi Társaság Folklór és Nemzetiségi Szakosztályának, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Folklór Osztályának szervezésében létrejött konferenciáról Volter Domonkos számol be.

„Az online oktatás után kitartó szellemi-lelki gyógytorna szükséges” – tanévkezdő interjú Mohay Tamás tanár úrral

Új oktatók, gyűjtési gyakorlatok, visszatérés az online oktatásból a jelenléti oktatásba, közös programok és lelki töltődés: így kezdi a 2021/22-es őszi félévet a Néprajzi Intézet.

„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról

Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába. 

Hogyan (nem) kapcsolódtak ki eleink? – interjú Bali Jánossal a pihenéskultúra 20. századi fejlődéséről

Dr. Bali Jánossal, az ELTE Néprajzi Intézetének adjunktusával és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan változott az utóbbi időben a pihenés-felfogásunk és hogy eleink számára mi jelenthette a kikapcsolódást.

A 18. századi Bácska “alulnézeti” egyháztörténete: megjelent Bárth Dániel legújabb kötete

Megjelent Folklore Tanszékünk vezetőjének, Bárth Dánielnek a legújabb tanulmánykötete, mely húsz tanulmányon keresztül mutatja be a 18. századi Bácska “alulnézeti” egyháztörténetét. Ez alkalomból a szerző kötethez írt bevezető írását közöljük és értő olvasókat kívánunk a könyvhöz!

Hurrá! 50 írással zárja első egyetemi évét az elteneprajz.blog

Azt, hogy a 2020-as járvány mennyire radikális változást hozott a világunkba, még csak sejtjük. Egy valami azonban biztos: az elteneprajz.blog létrejöttében katalizátor szerepet játszott a pandémia.