Táncház. Viselet. Közösség. A white box/EXPO kiállítássorozat ezúttal a jelenkutatás kulisszái mögé enged betekintést. Interjúnkban Molnár Réka harmadéves hallgatóval beszélgetünk, aki a budapesti moldvai táncházak világát vizsgálja egy különösen izgalmas nézőpontból: az öltözködés közös nevezőként jelenik meg kutatásában. De vajon milyen mintázatok rajzolódnak ki a ruházatok mögött? Mit árulnak el ezek a darabok a közösség működéséről, értékeiről és összetartó erejéről? Hogyan jelenik meg a kör, illetve a körkörösségszimbóluma a terepmunkán? A beszélgetés során nemcsak ezekre a kérdésekre keressük a választ, hanem arra is, milyen kihívásokkal néz szembe a kutató, ha ő maga a is a vizsgált közösség része.
Kategória tár:szakmázó
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
white box/EXPO: Az öröm zöld fája — A női lét traumái a paraszti egodokumentumokban
A hagyományos falusi életet gyakran idilli képekkel társítjuk. Az olyan egodokumentumok, mint Győri Klára vallomása vagy a Nagy Olga által szerkesztett Asszonyok könyve egészen más arcát mutatják meg a paraszti múltnak. Március 8-án, a Nemzetközi nőnap kapcsán gyakran kerülnek elő a nők jogaihoz, munkájához vagy társadalmi láthatóságához kapcsolódó témák. Ugyanakkor ez jó alkalom arra is, hogy olyan történetekre figyeljünk, amelyek sokáig a kutatás és a nyilvános emlékezet peremén maradtak. A white box/EXPO márciusi tárlata egy könyvajánló formájában idézi fel a sokáig láthatatlan asszonysorsokat.
Új lendülettel a mindennapokról – Beszámoló az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport projektbemutató konferenciájáról
Az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport 2026. február 20-án tartotta új projektjének bemutató konferenciáját. A kutatócsoport korábban az alsópapság és a helyi közösségek összetett kapcsolatát vizsgálta, jelenlegi projektjükben viszont, mely
A mindennapi élet lokális alakzati Magyarországon 18–20. századi levéltári források tükrében
címet viseli, kitágult a vizsgálat horizontja. Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének Györffy István Könyvtárában tartott konferencián ismerkedhettek meg az érdeklődők ennek a nagyívű vállalkozásnak a részleteivel.
Krisztológiai motívumok az énekes kultúrában: konferencia Brnoban
2025. november 19–21. között a Cseh Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete és a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának Cseh Nyelv és Irodalom Tanszéke közös szervezésében nemzetközi konferenciát rendeztek Christological Motives in Song Culture [Krisztológiai motívumok az énekes kultúrában] címmel Brnoban.. Az eseményről Volter Domonkos doktoranduszunk számol be.
white box/EXPO: Dissensus – nézeteltérés
A 19. század végén Burger Ignác nagykovácsi plébánossal nem voltak megelégedve hívei, így a püspöktől kérelmezték áthelyezését. Milyen okok és motivációk állhatnak egy pap és hívei között kialakult konfliktus hátterében? És mi történik akkor, ha egy néprajzos a levéltári iratokkal együtt a nyomozók nagyítólencséjét veszi kézbe? Lehet-e kutatóként igazságot tenni? A white box/EXPO-tárlat ötödik kiállítása Bujtor Zsófi levéltári kutatásaira épül, az alsópapság és a lokális közösségek viszonya mellet bepillantást enged a történeti néprajz feladataiba és célkitűzéseibe.
white box/EXPO: Összekötő – Farsang
Milyen kapcsolat rejlik egy híd és két közösség farsangi szokásai között? Hogyan befolyásolhatja az infrastruktúra egy település szokásvilágát? Milyen szimbolikus jelentéseket hordozhat egy híd jelenléte, ha közepén két ország határa találkozik? Pamuk Lili Judit Ipoly-menti kutatása az átmenet fogalmi hálója köré épül. Két település közötti híd közvetítő szerepét vizsgálja, mindemellett pedig a farsang – mint két évszakot összekötő esemény – is kiemelt szerepet kap a kutatásban. A februári white box/EXPO-tárlat Lili terepmunkán szerzett élményeire épül, és a farsang, illetve az infrastruktúra mellett olyan témákat is érint, mint a szocializmus és a mobilitás hatása a hagyományok alakulására.
white box/EXPO: mozi → KÉP ← én
Milyen filmeket néztek a szocializmus korában a munkásnők? Mit árulnak el ezek a választások az egyéni személyiségekről és magáról a korszakról? Az 1950-es évek második felében, a Nagy-Budapest Munkaközösség tagjaként Pogány Mária és Rádics József a munkásnői élettörténeteken keresztül igyekeztek megragadni a különböző társadalmi és kulturális átalakulásokat. Az így készült interjúk komplex módon tükrözik az adott időszak politikai, gazdasági és társadalmi dinamikáit. A különböző korú, eltérő életúttal rendelkező munkásnők többek között a moziba járásról is mesélnek, megosztva az ezzel kapcsolatos szokásaikat és preferenciáikat. A white box/EXPO decemberi tárlata ezekből a véleményekből válogat, betekintést engedve a munkásnők mindennapjaiba és érzelmi világába.
Karácsony táján érkeznek – áldással vagy rontással?
A tél beálltával egyre hidegebb van, a sötétség növekszik, a nappalok egészen a napfordulóig rövidülnek – a karácsonyi időszakhoz kapcsolódó hiedelemlények Európa-szerte gyakran sötét, barátságtalan alakok, akikkel nem érdemes összetalálkozni a fagyos éjszakában. Csokorba szedtük őket, hogy felbukkanásuk ne érje meglepetésként egyik kedves olvasónkat se.
Négyesfogat – beszámoló a Néprajzi Intézet könyvünnepéről
Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének négy adjunktusának idén novemberben egy közös könyvünnep keretében mutatták be újonnan megjelent monográfiáit. Ahogy Bárth Dániel, a Néprajzi Intézet vezetője köszöntő beszédében is elmondta, valóban ünnepi eseményről volt szó, hiszen nem mindennapos, hogy a humán- és társadalomtudományok terén egyszerre négy monográfiát lehessen bemutatni a nagyközönségnek. Intézetünknek pedig külön öröm, hogy ez a négy monográfia négy olyan doktori disszertációból született meg, amelyeket az intézet doktori programjainak keretében írtak a szerzők. Az alábbiakban a könyvünnepről szóló beszámolót olvashatják.