Az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport 2026. február 20-án tartotta új projektjének bemutató konferenciáját. A kutatócsoport korábban az alsópapság és a helyi közösségek összetett kapcsolatát vizsgálta, jelenlegi projektjükben viszont, mely
A mindennapi élet lokális alakzati Magyarországon 18–20. századi levéltári források tükrében
címet viseli, kitágult a vizsgálat horizontja. Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének Györffy István Könyvtárában tartott konferencián ismerkedhettek meg az érdeklődők ennek a nagyívű vállalkozásnak a részleteivel.
A történelemtudomány a 21. század folyamán egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a mindennapi élet jelenségei felé. Korunk gyorsan változó világában egyre jobban tágul a szakadék elődeink gondolkodása és életmódja, valamint a miénk között, s ezt a szakadékot egyre nehezebb áthidalnunk. A mindennapok, és benne a társadalmi viszonyok, szokások, értékrendek időbeli változásának vizsgálata kitüntetett helyet foglal el a néprajztudományon belül. A mikrotörténeti kutatásokhoz egyedi többletet ad a folklorisztika és az etnográfia látásmódja – ezt alkalmazva az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport éppen a mindennapi szokások időbeli változásait helyezi előtérbe.
A projektbemutató konferencián négy szekcióülés keretében ismerkedhettek meg a résztvevők a munkacsoport célkitűzéseivel, továbbá esettanulmány jellegű előadásokban betekintést nyerhettek abba, milyen témákkal és módszerekkel dolgoznak a kutatócsoport tagjai.


1. Bárth Dániel, a kutatócsoport vezetője 2. Ilyefalvi Emese, a Folklore Tanszék adjunktusa
Elsőként Bárth Dániel, az ELTE BTK Néprajzi Intézet igazgatója és a kutatócsoport vezetője ismertette a projekt munkatervét. Felvázolta, hogy az eredetileg 2018-ban megalakult kutatócsoport hogyan tárta fel az alsópapság és a helyi közösségek kapcsolatát az előző kutatási projektjében, melynek tanulságai nyomán nyerte el az újabb kutatási program jelenlegi formáját. Az elkövetkező öt évben a lokalitás és a mindennapi élet feltérképezésével, az egyes esetek „mikróba tételével” – azaz mikrotörténeti megközelítésével – megismerhetővé válnak a helyi társadalmi és kulturális jellegzetességek, továbbá ezek időbeli változásai.
A szekció második előadásában Ilyefalvi Emese, az ELTE BTK Folklore Tanszékének adjunktusa mutatta be a kutatás első nagy feladatát, egy belső használatú digitális adatbázis létrehozását, amely a releváns levéltári forrásokat rendszerezi. Az adatbázis célja, hogy a magyarországi levéltárak iratainak minőségi és mennyiségi mutatóit, forrásértékét és hozzáférhetőségét figyelembe véve a legjobb forrásadottságokkal rendelkező lokalitásokat lehessen kiválasztani a mikrotörténeti és történeti folklorisztikai kutatásokhoz. A nagy mennyiségű adat emellett többféle adatvizualizációs módszerrel lesz prezentálható.



Szekciózáró kérdések
Ezt követően a kutatócsoport tagjai ismertették esettanulmányaikat, az „előzetes mintavételek” eredményeit. Bálint Petra történeti néprajzkutató a Heves vármegyében fosztogató, a napóleoni háborúk idején élt szegény jobbágyi, zselléri és katonai társadalmai rétegekből kiszoruló egyének, „haramiák” bűnre vezető motivációit mutatta be. Kothencz Kelemen, a bajai Türr István Múzeum főmuzeológusa levéltári források alapján a baracskai jegyző, Mráz Zsigmond botrányairól számolt be, aki a 19. században több „szolgálólány hálójába keveredve” peres ügyeiről híresült el. A szekció utolsó előadásában Gyöngyössy Orsolya, a csongrádi Tari László Múzeum vezetője az 1902 és 1908 közötti csongrádi kántorválasztások eseményeit, illetve a városvezetés és a katolikus egyházközség közötti érdekkonfliktusok alakulását ismertette.



1. Bálint Petra 2. Kothencz Kelemen 3. Gyöngyössy Orsolya
A harmadik szekciót Ament-Kovács Bence, az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa nyitotta. Előadásában a 17–18. század fordulóján, a Tolna vármegyei Diósberényben élt német bevándorló, Lambert Binder gyermekei között lezajló perek nyomán a magyarországi németség vagyonöröklési jogszokásairól és konfliktusairól adott képet. Muskovics Andrea Anna, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár néprajzkutató levéltárosa a két világháború közötti Pilisszántó katolikus közösségének egyik nagy konfliktusára, a liturgikus nyelvhasználat kérdéseire fókuszált. Majd Schweininger Péter történész, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi adjunktusa beszélt Szár település német lakosainak elűzéséről és ennek helyi társadalmi vetületeiről.



1. Ament-Kovács Bence 2. Muskovics Andrea 3. Schweininger Péter
A konferencia utolsó szekciójában Dénesi Tamás történész és levéltáros, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója adott elő a bakonybéli bencés szerzetesrend újraszervezéséről és tájformáló tevékenységéről a 18. század folyamán. Rácz K. Bence újságíró és kultúrtörténész a Zala vármegyei Pölöskén a 18. században lejátszódott boszorkányperek iratanyagában vizsgálta a falusi vagyoni viszonyok rendszerét és az anyagi javakhoz fűződő mentalitást. A nap záróelőadását Vancsa Boglárka végzős néprajz mesterszakos hallgató tartotta, aki Hajdú Gábor felsőszölnöki háziorvos Ego Diastole című visszaemlékezését elemezte történeti néprajzi eszközökkel. A feltárt egodokumentum rámutatott egy falusi közösség és háziorvosa közötti kapcsolatra egy nem mindennapi életút tükrében.



1. Vancsa Boglárka 2. Rácz K. Bence 3. Dénesi Tamás
A nap végére megállapíthatjuk, hogy a Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport ígéretes alapokról indul. A számos témát és korszakot érintő eladások sora egész nap fenntartotta a résztvevők figyelmét, továbbá a mikrotörténeti nézőpont segítségével érzelmileg is bevonódhatott a hallgatóság. Izgalmas belegondolni abba, hogy ez még csak a nyitánya volt egy ötéves projektnek.
Szöveg: Svábi Kovács Viktor
Fotók: Fodor Ákos
