Alapszakos hallgatóink ezen a nyáron sem lazsáltak, szegedi néprajzos hallgatókkal kiegészülve izgalmas hetet töltöttek Csongrádon. Hallgatóink rövid videóbeszámolója következik KISZ-házakról, bokrosi identitásról és csongrádi borokról.
Maja
„A csongrádi gyakorlat során a helyi szabókat kutattam. Engem legfőképp a múltjuk érdekelt, viszont érdekes volt a jelenükbe is belelátni. A négy adatközlő közül mindenki kiemelte, hogy ezt a szakmát csak úgy lehet jól végezni, ha úgy tekintenek rá, mint egy jó hobbyra vagy szórakozásra és nem úgy, mint egy munkára, amit kötelező megcsinálni. A legjobb a terepkutatásban az volt, hogy az emberek, akikkel az interjúkat készítettük, nagyon nyitottak és kedvesek voltak velünk.”
Maho
„A csongrádi terepgyakorlat során azzal a témával foglalkoztam, hogy tájház és belvárosi identitás kapcsolata milyen a modern otthonokban. A kutatásomban kedves, lelkes helyiekkel beszélgettem arról, hogy milyen fontos szerepet játszik az emberek szívében, hogy a régi bútorokat és a helyi építészet jellegét tartva, az emberek igyekeznek a hagyományokat megőrizni a mai világban is.”
Első nap Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató előadást tartott Csongrád történetéről a hallgatóknak.
Bianka
„A csongrádi kutatásom során Bökény városrész építésével és a társasági élet alakulásával foglalkoztam. Az interjúk során több generációval, első beköltözőkkel, de bebírókkal is egyaránt beszélgettem, ami hatalmas előny volt számomra, hiszen így sokféle szempontból tudtam adatot gyűjteni a témámban. A helyiek nyitottak és segítőkészek voltak, emiatt az első terepmunkámat pozitívan éltem meg.”
Csongor
„Kutatásom tárgya a csongrádi hobbiborászok világa volt, amely előzetes várakozásaimat is túlszárnyalva kimeríthetetlen témának bizonyult.”
Adrienn
„A nyári terepkutatásom során a Kádár-kockákat kutattam Csongrád Bökény városrészben. Fő témám a családi és közösségi élet volt a lakók között. Próbáltam összehasonlítani milyen most, milyen volt a házak megépítése során és közvetlen utána. Minden adatközlőm pozitívan mesélt az akkori emlékeiről, szemben a mostani helyzetről. Csongrádon igazán otthon éreztem magam a helyieknek és a társaimnak köszönhetően.”
Borbála
„A csongrádi kutatási témám a helyi szabóságok voltak. Öt szabó mesterrel volt lehetőségem interjút készíteni. Számomra a legkiemelkedőbb interjú alanyaim, az Ötvös szabó testvérek voltak, akik már gyerekkoruk óta művelik ezt a szakmát. Ők még teljesen a hagyományos vonalat követik a munkáikban. A műhelyben régi eszközöket tekinthettem meg, amiket még az apjuktól örököltek. Szívvel lélekkel készítik el a ruhákat, a maximalizmus jellemzi őket. Tőlük rengetek fontos információt tudhattam meg, a történeteikkel visszarepülhettem az időben.”
1. Csoportos interjú a Kertbarátokkal 2. Borkostoló 3-4-5. Péntek esti búcsúvacsora a tájház udvarán
Áron
„Csongrád városa, a terepgyakorlat alatt, valóságos ékszerdoboz képében prezentálta önmagát. Még nem volt szerencsém ilyen közelről megtapasztalni ezt a különleges tájat, ami úgy gondolom sajátos karaktereket alkotott lakóiból. Témámhoz kapcsolódóan a helyi mezőgazdász társadalmat térképeztem fel, túlzás nélkül állítom, hogy a már komoly vállalkozóvá vált adatközlőim személye, szakmai elhivatottságukból fakadó ambíciói, helytállásuk a felmerülő nehézségekkel szemben, és mindemellett szerénységük teljesen lenyűgözött. Az ország egy olyan szegletét ismertem meg, ahol az urbanizáció nem oltotta ki a néhányak szívében még lobogó tüzet, a szenvedélyt a földművelés iránt. Hálás vagyok ezért az élményért.”
István
„A csongrádi terepkutatáson a Csongrádhoz tartozó bokrosi városrésszel foglalkoztam. A rendelkezésemre álló héten az ott élő emberek identitását, foglalkozását és megélhetését vizsgáltam. A számos interjúalanynak köszönhetően elsajátíthattam az interjúkészítés alapjait.”
Fotók és videó: Novák Attila
Támogatók: Agrárminisztérium, Tari László Múzeum, Magyar Néprajzi Társaság, ELTE BTK Néprajzi Intézet