Bukovinai székelyek, felvidéki magyarok és svábok faluja – teveli terepgyakorlat

A másodéves néprajzosok egy csapata Tevelen végezte gyűjtési gyakorlatát Vámos Gabriella vezetésével. Tevel egy eredetileg svábok által lakott Tolna megyei falu volt, de az 1945-ös német kitelepítések után bukovinai székelyek és felvidéki magyarok lakták be a települést. A hallgatók kutatási- és élménybeszámolói következnek.

Ibolya
A teveli terepgyakorlaton a disznóvágás volt a témám: arra kerestem a választ, hogy a sváb és székely disznóvágási és főzési szokások közt mi a különbség. Számomra a legmegdöbbentőbb dolog az volt, hogy a 2000-es évek óta már nem igazán vannak disznóvágások Tevelen, jelenleg maximum 10 család foglalkozik már csak ilyesmivel. 

Másodéves néprajz alapszakos hallgatók a teveli terepgyakorlatukon

Csenge
A bukovinai székely lakáskultúrát kutattam Tevelen. Nagy öröm volt számomra, hogy sokan beengedtek az otthonukba. Úgy gondolom, hogy az ott látottakat jól fel fogom tudni használni későbbi tanulmányaim során!

Eszter
A Tevelen töltött idő alatt a sváb építészettel foglalkoztam. Ezekben a házakban jelenleg bukovinai székelyek leszármazottai élnek, így ezek folyamatos változására koncentráltam elsősorban. Megdöbbentett, hogy milyen odaadóak és vendégszeretőek voltak a helyiek!

Hagyományos bukovinai székely lakásbelső

Anna
A terepgyakorlaton a bukovinai székelyek táncéletét vizsgáltam. A táncok kutatása mellett más élményekkel és információkkal is gazdagodtam, és örömmel fogadtam, hogy a helyiek ennyire közvetlenül és befogadóan álltak hozzánk betekintést nyújtva számunkra a mindennapjaikba és a múltjukba egyaránt.

Fruzsi
Tevelen a különböző etnikumok együttélését vizsgáltam a lakodalmon, bálozáson és személyes élettörténeteken keresztül. A legmeghatározóbb élmény számomra az volt, ahogy kirajzolódott, hogy a traumatizált élettörténetek hogyan tudtak fokozatosan összefonódni egy békés együttéléssé.

Balról jobbra: 1. Hazatérési igazolvány 2-3. Szaruborítójú Bibliák, melyek egy idős sváb hölgy szekrényéből kerültek elő 4. Gót betűs Biblia két oldala

Luca
A bukovinai székelyek és svábok identitását szerettem volna közelebbről megismerni az élettörténeteiken és műemlékeiken keresztül. A gyakorlat során szerzett élményeim közül a legkiemelkedőbbnek azt a felismerést tartottam, hogy milyen személyes kapcsolatokat is igényelnek ezek a kutatások.

Bori
Az emberek és ékszerek közti kapcsolatot vizsgáltam Tevelen. Számomra a legjobb élmény az volt, hogy a kutatási témáink közt nagy volt az átfedés, így ki tudtuk egészíteni egymás munkáját!

Fényképek a teveli temetőből

Anna
A házasság témakörén belül elsősorban azt kutattam, hogy az idős embereket mi tartja össze. Ami számomra a legmeglepőbb volt, hogy az interjúalanyok személyiségétől függően mennyire másképp kellett alakítani a beszélgetés kérdéseit.

Bori
A teveli terepgyakorlaton olyan bukovinai székely és sváb nők élettörténeteit gyűjtöttem, akik 1935 és 1940 között születtek. Nagyon pozitív meglepetés volt, hogy az idős hölgyekkel igen mély beszélgetéseket tudtam folytatni.

1. Videóbeszámoló a terepgyakorlatról 2. Fényképek a méhészetből

Kriszti
A Tevelen felnőtt bukovinai székelyek gyermekkori emlékeit kutattam: játékokról, házimunkákról, bálokról gyűjtöttem, arról, hogy milyen volt itt felnőni, milyen lehetett itt gyereknek, fiatalnak lenni az ‘50-es ‘60-as években. Nagy élmény volt megtapasztalni a helyiek vendégszeretetét, nyitottságát, nagyon sokat tanultam ezalatt az egy hét alatt!

Veronika
A lekvárfőzést vizsgáltam a terepgyakorlatunkon. Arra voltam kíváncsi, hogy az egyes generációk között milyen eltérések vannak például a módszereket és az eszközöket illetően. Ami a legjobban tetszett, hogy a helybéliek nagyon nyitottak és kedvesek voltak, bármit lehetett tőlük kérdezni.

Fotók: Vámos Gabriella, Milus Fruzsina és Tóth Gábor

Forrás: http://www.tevel.hu/tevel-tortenete.htm

Szerző: Peták Imola