Így lett digitálisan kutatható dédnagyapám csajkafedele

Az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetővé tette, hogy a dédnagyapám teljes hagyatékát elérhetővé tegyem bárki számára. Ebben a cikkben a munkafolyamatról és a digitális közreadáshoz használt programról mesélek a kedves olvasónak!

Peták Imola: “Létrehoztam egy online elérhető bibliográfiát az I. és II. világháborús hadifogolynaplókból és memoárokból!”

Peták Imola a dédnagyapja hagyatékból előkerült dokumentumokkal kapcsolatos kutatását a 2021/22-es tanévben az Új Nemzeti Kiválósági Program támogatta. Kétrészes beszámolójában a forrásfeldolgozás és adatbázisépítés rejtelmeibe avatja be az olvasókat.

Láncreakció/ Balatonyi Judit: „a kutatónőknek szükségük van igazi női példaképekre“

Balatonyi Judit őszintén mesélt nekünk egy fontos tinédzserkori traumájáról, a fényesnek tűnő önéletrajzok mögötti nehézségekről és a női tudós-példaképekről is.

Láncreakció/Hesz Ágnes: „nem vagyok az a típus, aki két tanóra közötti szünetben gyorsan ír egy fél oldalt a tanulmányához“

Peti Lehel kérte fel a Láncreakció folytatására Hesz Ágnest, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének docensét, aki elmesélte nekünk, milyen út vezette az Egri csillagok olvasmányélményétől a néprajz szakig, hogyan lehet feltöltődni a fizikai munkavégzéstől és hogy mire jó az IC kocsik alapzaja.

Láncreakció/Peti Lehel: „idő és előkészület kell ahhoz, hogy a téma élhessen bennem“

Peti Lehel, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója az írásba mélyedés folyamatáról, az erőnléti edzésekről és arról a könyvről is mesélt nekünk, ami szerinte leginkább megfogalmazza, mi is Erdély.

Láncreakció/Bakos Áron: “Ebben a szakmában az a legszebb, hogy a személyközi valóság talajáról elrugaszkodva egészen filozófiai magasságokig juthatunk el”

Wilhelm Gábor kérte fel a Láncreakció folytatására Bakos Áront, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének tanársegédjét és a Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak muzeológus projektmunkatársát. Pákászok, internetmentes rezervátumok, a kilencvenes évek ifjúsági magazinjai: Bakos Áron válaszai következnek.

Láncreakció/Wilhelm Gábor: akit az indiánregények vittek az antropológia felé

A tavaszi vizsgaidőszakban ismét a szakma kiemelkedő kutatóival, oktatóival készítünk személyes hangvételű interjúkat, mellyel hallgatóinkat inspiráljuk az egyetemi megpróbáltatások közepette. Frazon Zsófia kérte fel a Láncreakció folytatására Wilhelm Gábort, a Néprajzi Múzeum Ázsia- és Indonézia-gyűjteményének muzeológusát, akinek igen határozott válasza van arra, hogy el akarta-e hagyni valaha a pályát és aki a naplóírásról mint munkamódszerről is mesélt nekünk.

“Derült meleg húsvét napján, meglátszik ősszel a gazdán” – tesztelje néprajzi tudását húsvéti kvízünkkel!

Húsvétra összeállítottunk egy kvízt, mellyel tesztelheti néprajzi tudását! Először töltse ki a kvízt ITT, a válaszadás után pedig az alábbi cikkben egy kicsit bővebben is utánaolvashat a miérteknek, és archív fotókat is nézegethet a Néprajzi Múzeum fotótárának jóvoltából!

Láncreakció/Frazon Zsófia: az etnográfus, aki egyszerűen csak szereti, amit csinál

A Láncreakció Frazon Zsófiával, a Néprajzi Múzeum munkatársával folytatódik, aki mesél az egyetemi éveiről, “szakszédelgéseiről”, múzeumi missziójáról és arról, hogy mikor jönnek a legjobb gondolatai, ötletei!

Láncreakció/Gulyás Judit: “tulajdonképpen azért írok, hogy olvashassak”

A Láncreakció ötödik részében Gulyás Judit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének főmunkatársa mesél nekünk az írás nehézségeiről és szépségeiről, kedvenc szabadidős tevékenységeiről, és arról, hogy egy 1865-ös mesekönyv milyen hatással volt rá gyerekként.