Az ősz beköszöntének, így a szüret eljöttének alkalmából összeállítottunk egy kvízt, melynek segítségével néprajzi tudását tesztelheti! Először töltse ki a kvízt ITT, majd olvassa el cikkünket, melyben nem csak a kérdésekre adott válaszokat fejtjük ki jobban, de archív fotókat és videót is hoztunk a Néprajzi Múzeum fotótárának jóvoltából!
1. „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele” – szól a népdal. Mit jelent a bodor szó?
Helyes válasz: Gyűrűzve, tekervényesen meghajló, karikába hajló, göndör.
Forrás: A magyar nyelv értelmező szótára / bodor.
2. A 19. században a filoxéra-járvány pusztított Európa-szerte, Magyarországon emiatt a borvidékek 40-60%-a megsemmisült. Mi az a filoxéra?
Helyes válasz: Egy tetűféle.
A filoxéra egy szőlőt támadó gyökértetű. Észak-Amerikából került Európába, először Franciaországban jelent meg 1863-ban. Az európai szőlőfajtáknak nincs ellenállóképessége a filoxéra ellen, és mivel a kártevő életkörülményeit sem ismerték, sokáig védekezni sem tudtak ellene. A terjedése ellen igyekeztek óvintézkedésekkel védekezni – például a fertőzött településeket zárlat alá helyezték – ez azonban eredménytelennek bizonyult. Mintegy 20 év alatt a termőterület 2/3-át végigpusztította.
Forrás: Filoxéra / MNL
3. Mi volt a feladata a szőlőcsősznek (szőlőpásztornak)?
Helyes válasz: Kártevők és tolvajok ellen védte a szőlőbirtokot.
A szőlőpásztor (másnéven hegyőr, szőlőcsősz, kerülő): éves vagy időszaki szolgálatra a hegyközség, falu, város vagy uradalom által felfogadott személy, aki a rábízott szőlőhegyre, szőlőskertre, annak tartozékaira és termésére felügyelt.
Forrás: MNL / szőlőpásztor, hegyőr, szőlőcsősz, kerülő
Fotó: T. Szabó Margit – Pipázó szőlőcsősz, vállán puska (1940-43, Magyarország) Forrás: NM F 343493
4. A szőlőpásztorok, csőször egyik eszköze a kereplő volt. Miért volt szükség a kereplőre a szőlőben?
Helyes válasz: Kereplőkkel ijesztették el a madarakat a szőlőből.
Az őrzés kellékeit általában maga a szőlőpásztor készítette el. A kézi és szélkerekes kereplő, továbbá ostorok a madarak (rigók és seregélyek) riogatására szolgáltak. A rágcsálók ellen rókahájat és parittyát használtak, egyes területeken puska és pisztoly viselésére is kaptak engedélyt.
Forrás: MNL / szőlőpásztor, hegyőr, szőlőcsősz, kerülő
5. Milyen jeles naphoz köthető a szüret elkezdésének napja?
Helyes válasz: Helyenként Szent Mihály napjához (szeptember 29.) köthető a szüret elkezdésének időpontja.
A szüret megkezdésének időpontját régebben a hatóságok, illetve a jobbágyfelszabadítás előtt a földesúr pontosan meghatározta. Ez a délebbre eső vidékeken szeptemberben kezdődött, sok esetben Szent Mihály-naphoz (szeptember 29.) kötődött, míg a legészakibb fekvésű Tokaj-Hegyalján Simon–Júda-napig (október 28.) vártak vele. Így novemberbe is átnyúlt, és megtörtént, hogy hóesésben vagy éppen a hó alól szedték a fürtöket.
Forrás: Balassa–Orutay: magyar néprajz/ A szőlő és a bor
6. Mire használták a puttonyt?
Helyes válasz: A puttony egy hevederek segítségével hátra vehető dongás faedény.
A puttony egy dongás faedény, amelyet két heveder segítségével háton szállítanak. Használata legintenzívebb a bor- és gyümölcstermelő tájakon volt a szüret miatt.
Forrás: MNL / Puttony
Fotó: Vadas Ernő – Szüretelők (1938, Boldog) Forrás: NM F 305497
7. A bor érlelésének, hosszabb vagy rövidebb ideig történő eltartásának legfontosabb feltétele a megfelelő hőmérsékletű helység. Melyik bortároló építmény NEM létezik?
Helyes válasz: padláspince
Lyukpince: a föld alatti bortárolás legáltalánosabb építménye, melyet két technikai megoldással készítettek, ásással vagy csákánnyal vájva.
Ház alatti pince: elsősorban a borvidékek mezővárosaiban volt elterjedt a házak alápincézése.
Présházpince: felszín alatti pince fölé présházat építettek.
Források: Balassa–Ortutay: Magyar néprajz/ A szőlő és bor / bortároló épületek
8. Kik azok a bodnárok, és mi az a bodnártánc?
Helyes válasz: A bodnárok (kádárok, pintérek) hordókészítéssel foglalkoztak, a tokaj-hegyaljai szüreti mulatságon előadták táncukat.
Forrás: MNL / bodnártánc, kádártánc
Videó: Erdőbényei bodnártánc.
9. Hány borrégió van Magyarországon?
Helyes válasz: 6.
Magyarországon hat borrégió van: Balatoni, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon, Tokaji borrégió.
Forrás: Borrégió
10. Mi történt a szüret befejeztével?
Helyes válasz: Bált tartottak.
A szüret félig munka, félig ünnep. Kora reggeltől kezdve többnyire asszonyok, lányok szedik a fürtöket, férfiak puttonyban viszik a gyűjtőhelyre. Délben szabadban főzött ebéd, bor várja a dolgozókat, estefelé a napi munkát sok helyen tánccal fejezik be. A segítők a megvendégelésen kívül annyi szőlőt vihetnek magukkal, amennyi szedőedényükbe belefér, és természetesen számíthatnak a viszontszolgálatra.
Forrás: Balassa–Ortutay: Magyar néprajz/ A szőlő és a bor
Fotó: Manga János – Viseleti csoport. A gyöngyös bokréta által rendezett szüreti bál Érsekcsanádon. (1942, Érsekcsanád) Forrás: NM F 93186
Borítókép: T. Szabó Margit – Egy kosár szőlőt vivő lányok (1940-43, Magyarország) Forrás: NM F 343495
Cím forrása: Ortutay–Katona: Magyar népdalok/ Lopom-lopom a szőlőt
ELTE Néprajz Blog 
És az erdélyi borrégiók?!
KedvelésKedvelés
Lopom, lopom a szőlőt, elaludt az öreg csősz – én így tudom a szövegét. (Mellesleg így rímel is…)
KedvelésKedvelés