„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról

Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába. 

Milyen forrásokból tájékozódhat egy néprajzkutató egy adott terület szüreti szokásait, hagyományait illetően?

Szerencsére nagyon sokrétű forrásanyag áll rendelkezésünkre e téren. A szüreti bálokról, felvonulásokról a helyi újságok rendszeresen beszámoltak. Előfordult, hogy a helyi lapokban hirdették meg a rendezvényt, valamint olyanra is van példa, hogy a sajtóban egy-egy rövidebb tudósítás is megjelent az eseményről. Kis példányszámban ugyan, de maradtak fenn meghívók is, ezeken a szüreti bálok és felvonulások szervezői és aktív szereplői mellett néha még szüreti versikék is szerepelnek. Az ilyen jellegű meghívókban gyakran feltüntették a rendezvény programpontjait is. Az írásos források között érdemes megemlíteni a szüreti mulatságokat szervező egyesületek, szervezetek iratanyagát is. Nem csak írott, hanem vizuális forrásaink is vannak a témához kapcsolódóan: a fényképezés vidéken való elterjedésével a 20. század közepétől egyre több ilyen alkalomról készült fotódokumentáció, ezek a fényképek többnyire a szüreti mulatság szereplőiről készült, beállított zsánerképek. Ezen kívül egy néprajzi terepkutatás során megkérdezhetjük a helyi lakosság körében azokat, akik tudnak nekünk mesélni a falu közösségének szüreti hagyományairól. Ha pedig esetleg a kutatásunk témája a 21. század szüreti szokásai, már a közösségi média is bő forrásanyaggal szolgálhat a néprajzkutató számára. 

1. Nógrádverőcei, szüreti felvonulás résztvevői 1935-ben, Fortepan, Gyurcsok Gabriella felvétele (74325), 2. Csoportkép munka közben, 1950-ben, Fortepan (92621)

Mik az első adataink arról, hogy mikor kezdték ünnepelni a szüretet szüreti mulatság vagy bál formájában?

Nehéz konkrét kiindulási időpontot megnevezni a szüreti hagyományok kapcsán. 1815-ben Budán, pontosabban a Margit-szigeten rendeztek egy találkozót, amin Ferenc császár, I. Sándor orosz cár, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király vettek részt. Az ő tiszteletükre szerveztek egy „műszüretet”, ahol bemutatták a három uralkodónak, hogy hogyan zajlik egy szüret. Ezt a később országszerte általánosan elterjedt szüreti felvonulások előképének tekintjük. Később a 19. század folyamán az arisztokrácia körében is népszerűvé vált az ilyen jellegű szüreti ünnepségek szervezése, de ha megnézzük például Tokaj-Hegyalja történetét, ott arról is vannak forrásaink, hogy a szüret végén a nagyobb uradalmakban a szőlőmunkások számára rendeztek ilyen jellegű mulatságokat. 

Általában kik a szervezői a szüreti mulatságoknak?

A különböző egyesületek mellett előfordult, hogy bizonyos vendéglátóegységek vállalták magukra a szervező szerepét, abban reménykedve, hogy a szüreti felvonulás és bál jövedelmező lesz számukra. Manapság általában falusi önkormányzatok vagy művelődési házak, valamint hagyományőrző egyesületek szerveznek szüreti felvonulást. 

Milyen programokból állt egy szüreti mulatság?

A szüreti ünnepségek nagyjából a 19. század végére öltöttek egységes formát. Valószínűsíthető, hogy a szüreti felvonulás és bál egy megkonstruált, kitalált hagyomány, ami nagyon hamar elterjedt Magyarországon, sőt az emigrációval külföldi magyar közösségekhez is elért. A szüreti felvonulás rendszerint azzal kezdődik, hogy a felvonulók lovaskocsikkal bejárják az adott falu utcáit, majd az esti órákban sor kerül a szüreti bálra, melynek specialitása a feldíszített bálterem. A dekoráció a teremben kifeszített drótra akasztott terményekből – nemcsak szőlőfürtökből, hanem más gyümölcs- és zöldségfélékből – áll és egy szüreti játék is kapcsolódik hozzá. A táncmulatság során a résztvevők felnyúlnak a terményekért és ellopják azokat. Az előre kijelölt és jelmezbe öltözött csőszlegények és csőszlányok feladata, hogy ha rajtakapnak valakit a lopáson, az illetőt a hegybíróság elé vezetik, ahol a tolvajnak ki kell váltania magát. A játék célja az, hogy a szüreti bál résztvevői a belépődíjon kívül is támogassák az esemény szervezését, ugyanis a hegybíróságnál pénzbírságot kell fizetniük a lopásért, szóval azt is mondhatjuk, hogy ezek a mulatságok közösségi finanszírozású események. A játék addig tart, amíg el nem fogynak a felaggatott termények, de a táncmulatság természetesen ezután is folytatódhat. 

Fentről lefelé, balról jobbra: 1. Leány viseletben szüreti mulatságon, Magyar Film Iroda (NM F 155751) 2. Gödöllő Szabadság tér, szüreti felvonulás. Jobbra háttérben az egykori Hamvay-kúria, ekkor iskola, ma Városi Múzeum 204418 (Fortepan/Somogyvári Gergő) , 3. Sváb szüreti mulatság, felvonulás – alakoskodókkal, Vadas Ernő fotója (NM F 268609) 4. Bacchus játék: az egyik férfi megkötözve, mert nem adta oda az üveget a másiknak, aki torkon ragadja őt, Kankovszky Ervin fotója (NM F 67153) 5. Sági János: Szüreti táncmulatság, Sági János felvétele (NM F 7138) 6. Szüreti kocsi, a szüreti mulatság résztvevőinek egy csoportjával, Magyar Film Iroda (NM F 106719)

Kik vettek részt a szüreti mulatságon? Milyen társadalmi rétegekkel és korcsoportokkal találkozhattunk volna egy szüreti bálon száz évvel ezelőtt?

A szüreti bálok a fiatalság számára szolgáltak ismerkedési, szórakozási lehetőségként, így általában ők voltak túlsúlyban – ezzel szemben például egy mai szüreti ünnepségen már minden korcsoport képviselteti magát az idősektől a gyerekekig. A 19–20. században a szüreti mulatságokkal kapcsolatban van arra vonatkozó adatunk, hogy a módosabb és a szegényebb családok gyermekei külön időpontban és helyszínen rendeztek szüreti bált maguknak, tehát jól látszik a társadalmi csoportonkénti megoszlása és előfordulhatott egy településen belül több szüreti mulatság is.

A szüreten kívül ünnepeltek mást is hasonló formában a szőlőtermeléssel kapcsolatban?

A szüretnél kevésbé reprezentatív ünnepek ugyan, de fontos megemlítenünk két jeles napot. A Márton naphoz kapcsolódik a borok „megkeresztelésének” szokása. A résztvevők egyfajta „fordított misét” tartanak, melynek keretében beöltöznek Szent Márton püspöknek, ministránsoknak és megáldják az újbort. Vince naphoz kapcsolódik egy időjárási regula, miszerint „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, tehát ha jó idő van, jó bortermésre lehet számítani. Mohács környékén és a Délvidéken ezen a napon teleaggatták a szőlőt kolbászokkal egyfajta termékenységi rítusként. A szőlőhöz és a bortermeléshez kapcsolódó szokás még az asszonyfarsang, amelynek keretében a nők megkapták a pincekulcsot és mulatságot tarthattak az asszonytársaikkal a szőlőhegyen.

Milyen hatással volt a kommunizmus és a termelőszövetkezetek megjelenése a szüreti mulatságokra? Ösztönzőleg hatott vagy erőltetetté vált és korlátozta az ilyen események népszerűségét? 

A kommunista fordulat és az államosítás ellehetetlenítette az egyesületek működését, de ugyanakkor létrehozta a saját szervezeteit. Előfordult, hogy egyes településeken a helyi KISZ vezetősége szervezett szüreti felvonulást és bált a fiataloknak azzal a különbséggel, hogy a hagyományos szüret nemzeti jellegét adó szimbólumokat – például a népviseletet és a nemzeti színű szalagokat – a korszak ideológiájának megfelelően egyszerűen kihagyták belőle. Ez mindkét félnek – a fiataloknak és a pártnak is – kedvező volt: a fiataloknak volt egy szórakozási lehetősége, a KISZ pedig megmutathatta, hogy tudnak népszerű programokat szervezni a fiatalság számára.

1. Szüretelő asszonyok, Gönyei Sándor felvétele (NM F 57100) 2. Férfi munka közben, 1939, Fortepan / Gali (128961)
3. Szüretelők munka közben, Szöllőssy Kálmán (NM F 309695) 4. Lissák Tivadar felvétele a szüreti munkáról, 1943-ban, Fortepan (72539) 

A nagyobb borászatok kialakulásával változtak az adott borvidék szüreti szokásai?

Az erősödő borturizmusban egyre jellemzőbb, hogy a borkóstolás és a szálláshely mellett valami programot is felajánl az adott pincészet, borászat a látogatóinak. Előfordulhatnak borászatok, ahol próbálnak hagyományelemeket beemelni a kínálatukba, de ez talán akkor válik majd intenzívebbé, ha a konkurenciával szemben valami egyedit kell felmutatniuk. 

Hasonlít egy 21. századi szüreti felvonulás egy 19-20. századihoz?

Ma a szüreti ünnepség inkább innovatív, mint egy merev forma ismétlése, újrafelhasználása. A szüreti mulatság egyfajta keret, amit minden település megtölthet a saját elemeivel, van, ahol bekerül egy szakrális jelleg is a borszentelés révén, van, ahol néptáncműsor színesíti a szüreti programot. Azzal, hogy minél több csoport részt vesz a szüreti ünnepségeken, a szüret közös üggyé és közös élménnyé válik. Egyes településeken a szüreti felvonulások kulturális értékként bekerülnek a helyi értéktárba is. Manapság a szüreti ünnepek reprezentatív része – vagyis a felvonulás – már inkább csak a közösségi élményhez kapcsolódik, ugyanakkor egy közösségi szőlőszüretnél annak ellenére, hogy fizikai munkáról szól és a cél a termés leszüretelése, mégis van a munkának egy ünnepi jellege. A legfeltűnőbb különbség az egykori és a mai szüreti ünnepségek között több településen talán a szüreti bál hiánya. Ennek az lehet az oka, hogy a bál lebonyolítása körülményesebb és több figyelmet igényel, mint egy valamivel egyszerűbb szüreti felvonulás szervezése.

A bokrosi szüreti bál szereplői 2014-ben, Mód László felvétele

Az interjú az ELTE BTK Néprajzi Intézetének Néprajz és média kurzusára készült, a szerző az egyetem hallgatója. 

Borítófotó: Szüreti csoportkép 1930-ból, Fortepan (4448)
A cikkben publikált képi anyag a Néprajzi Múzeum, a Fortepan és Mód László tulajdona.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: