Mikor fordult a néprajzkutatók figyelme az egodokumentumok felé? Milyen hitelességgel rendelkeznek ezek a személyes dokumentumok, és milyen szempontok alapján értelmezhetők kutatási forrásként? Hogyan lehetséges az egodokumentumok felelős és etikus publikálása? Felvethető-e, hogy ezen dokumentumok közlése emancipatorikus funkciót is betölthet, például a korábban kevéssé látható vagy megszólaltatott egyéni tapasztalatok és életutak megszólaltatása által? Az ELTE NéprajzBővebben: „Terepszemle podcastsorozat. A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana”
Kategória tár:newseum
Terepszemle podcastsorozat. Vendég vagy házigazda? Roma kultúra a múzeumokban
Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? A Terepszemle podcastsorozat negyedik adásának vendégei Schleicher Vera és Rézműves Benjámin Dániel.
Terepszemle podcastsorozat. Adatokból alkotások – A művészet és tudomány határán
Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé? A Terepszemle podcastsorozat harmadik adásának vendégei Sipos Melinda és Fusz Mátyás.
Üvegnegatívok bűvöletében – Esszé a Néprajzi Múzeum Vágatlanul című fotókiállítása apropóján
Fényképezkedésre várakozók az ajtó előtt, háromlábú kamera, retusálóasztal, egy szőnyeg felgyűrődött sarka. Csupán néhány példa arra, mennyi részletet örökítettek meg műtermi portrékon, pontosabban a fényképnegatívok szélein. Semmi probléma! A megrendelő ebből nem látott semmit: a fényképész a pozitív papírkép elkészítése során levágott minden zavaró részletet, így adta át a kedves vevőnek. De mi történt a műtermekben maradt vágatlan negatívokkal? Miként viszonyult a Néprajzi Múzeum a műtermi fényképekhez?
Illatfelhők és családi történetek nyomában a Kiscelli Múzeumban
Hogyan mesélhet egy több generáción át működő illatszer-kereskedés tárgyi anyaga nem csak egy család, hanem Budapest történetéről is? Mi történik egy családi hagyatékkal, amikor bekerül a múzeumba? És miként válhat az egy pop-up tárlat formájában az állandó kiállítás részévé? Cséfalvay Franciska és Pamuk Lili Judit számol be a múzeumi gyakorlatuk során szerzett tapasztalataikról.
white box/EXPO: Termelői piacok – egy budapesti példa
Mit kereshet egy néprajzkutató egy termelői piacon? Hogyan kapcsolódik ez a tanulmányainkhoz, illetve a tudományos diskurzushoz? Milyen módszertannal érdemes megközelíteni egy ilyen közeget? Egyáltalán hogyan kezdhetünk hozzá a termelők kutatásához, ha semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezünk a területükről? Molnár Dorka harmadéves hallgatónk ezekre a kérdésekre keresi a választ a szakdolgozatában, a white box/EXPO zárókiállítása pedig e gondolatokból inspirálódott.
white box/EXPO: Messzi földeken – egy fénykép története
A migráció nem csupán társadalmi jelenség, hanem generációkon át öröklődő személyes tapasztalat is. A határ menti lét, az ingázás és a külföldi munkavállalás régóta meghatározó tapasztalatként van jelen számos nyugat-magyarországi család életében. A májusi white box/EXPO egy 1886-ban készült családi fénykép nyomán idézi meg a vállalkozó szellemű fiatalok migrációs törekvéseit. Az előző kiállításunkhoz hasonlóan ezúttal is egy személyes hangvételű, családtörténetre épülő beszámoló következik, Kiss Erik tollából.
white box/EXPO: Mesélő tárgyak
Mi jut eszünkbe, amikor a családunkra gondolunk? Mi juttatja eszünkbe a családunkat? Hogyan lehet egy család történetét egy tárgy segítségével felfejteni? Sepsi Hajnalka ezekre a kérdésekre keresi a választ, egy családi örökséghez tartozó tárgypárt állítva a középpontba: két, dédmamája által készített kislányruhát. A white box/EXPO nyolcadik kiállítása személyes hangvételű reflexió a család, a migráció és az identitás kérdéseire.
white box/EXPO: KÖRTÁNC
Táncház. Viselet. Közösség. A white box/EXPO kiállítássorozat ezúttal a jelenkutatás kulisszái mögé enged betekintést. Interjúnkban Molnár Réka harmadéves hallgatóval beszélgetünk, aki a budapesti moldvai táncházak világát vizsgálja egy különösen izgalmas nézőpontból: az öltözködés közös nevezőként jelenik meg kutatásában. De vajon milyen mintázatok rajzolódnak ki a ruházatok mögött? Mit árulnak el ezek a darabok a közösség működéséről, értékeiről és összetartó erejéről? Hogyan jelenik meg a kör, illetve a körkörösségszimbóluma a terepmunkán? A beszélgetés során nemcsak ezekre a kérdésekre keressük a választ, hanem arra is, milyen kihívásokkal néz szembe a kutató, ha ő maga a is a vizsgált közösség része.
white box/EXPO: Az öröm zöld fája — A női lét traumái a paraszti egodokumentumokban
A hagyományos falusi életet gyakran idilli képekkel társítjuk. Az olyan egodokumentumok, mint Győri Klára vallomása vagy a Nagy Olga által szerkesztett Asszonyok könyve egészen más arcát mutatják meg a paraszti múltnak. Március 8-án, a Nemzetközi nőnap kapcsán gyakran kerülnek elő a nők jogaihoz, munkájához vagy társadalmi láthatóságához kapcsolódó témák. Ugyanakkor ez jó alkalom arra is, hogy olyan történetekre figyeljünk, amelyek sokáig a kutatás és a nyilvános emlékezet peremén maradtak. A white box/EXPO márciusi tárlata egy könyvajánló formájában idézi fel a sokáig láthatatlan asszonysorsokat.