Mikor fordult a néprajzkutatók figyelme az egodokumentumok felé? Milyen hitelességgel rendelkeznek ezek a személyes dokumentumok, és milyen szempontok alapján értelmezhetők kutatási forrásként? Hogyan lehetséges az egodokumentumok felelős és etikus publikálása? Felvethető-e, hogy ezen dokumentumok közlése emancipatorikus funkciót is betölthet, például a korábban kevéssé látható vagy megszólaltatott egyéni tapasztalatok és életutak megszólaltatása által? Az ELTE NéprajzBővebben: „Terepszemle podcastsorozat. A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana”
Címketár:Bakos Áron
Láncreakció/Bakos Áron: „Ebben a szakmában az a legszebb, hogy a személyközi valóság talajáról elrugaszkodva egészen filozófiai magasságokig juthatunk el”
Wilhelm Gábor kérte fel a Láncreakció folytatására Bakos Áront, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének tanársegédjét és a Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak muzeológus projektmunkatársát. Pákászok, internetmentes rezervátumok, a kilencvenes évek ifjúsági magazinjai: Bakos Áron válaszai következnek.