Láncreakció/Keszeg Vilmos: „Serdülő gyermekként arra döbbentem rá, hogy a világ fedelét leemelték”

Miért érezte úgy serdülő gyermekként Keszeg Vilmos, hogy „a szekér elől kifogták a lovakat”, interjúnkban bevezet minket abba is, hogy szakirodalomtól a terepre vagy terepről szakirodalomhoz szokott vezetni az útja, illetve hogy miért tartja fontosnak, hogy olykor beálljon kukoricát kapálni az adatközlői mellé.

Láncreakció/Tánczos Vilmos: „Egy magunktól elvállalt feladathoz kell hűségesnek lennünk, különben meghasonlunk önmagunkkal”

Interjúnkban Tánczos Vilmos többek között mesél arról, hogy melyik „ravasz és okos franciával” ülne le egy mély, szakmai beszélgetésre, miért nincs külön „szabadideje” és „munkaideje” és hogy miért érzi magát mindenhol otthon Európában.

Láncreakció/Czégényi Dóra „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”

Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről, és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.

Láncreakció/ Balatonyi Judit: „a kutatónőknek szükségük van igazi női példaképekre”

Balatonyi Judit őszintén mesélt nekünk egy fontos tinédzserkori traumájáról, a fényesnek tűnő önéletrajzok mögötti nehézségekről és a női tudós-példaképekről is.

Láncreakció/Hesz Ágnes: „nem vagyok az a típus, aki két tanóra közötti szünetben gyorsan ír egy fél oldalt a tanulmányához”

Peti Lehel kérte fel a Láncreakció folytatására Hesz Ágnest, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének docensét, aki elmesélte nekünk, milyen út vezette az Egri csillagok olvasmányélményétől a néprajz szakig, hogyan lehet feltöltődni a fizikai munkavégzéstől és hogy mire jó az IC kocsik alapzaja.

Láncreakció/Peti Lehel: „idő és előkészület kell ahhoz, hogy a téma élhessen bennem”

Peti Lehel, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója az írásba mélyedés folyamatáról, az erőnléti edzésekről és arról a könyvről is mesélt nekünk, ami szerinte leginkább megfogalmazza, mi is Erdély.

Láncreakció/Bakos Áron: „Ebben a szakmában az a legszebb, hogy a személyközi valóság talajáról elrugaszkodva egészen filozófiai magasságokig juthatunk el”

Wilhelm Gábor kérte fel a Láncreakció folytatására Bakos Áront, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének tanársegédjét és a Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak muzeológus projektmunkatársát. Pákászok, internetmentes rezervátumok, a kilencvenes évek ifjúsági magazinjai: Bakos Áron válaszai következnek.

Láncreakció/Wilhelm Gábor: akit az indiánregények vittek az antropológia felé

A tavaszi vizsgaidőszakban ismét a szakma kiemelkedő kutatóival, oktatóival készítünk személyes hangvételű interjúkat, mellyel hallgatóinkat inspiráljuk az egyetemi megpróbáltatások közepette. Frazon Zsófia kérte fel a Láncreakció folytatására Wilhelm Gábort, a Néprajzi Múzeum Ázsia- és Indonézia-gyűjteményének muzeológusát, akinek igen határozott válasza van arra, hogy el akarta-e hagyni valaha a pályát és aki a naplóírásról mint munkamódszerről is mesélt nekünk.

Láncreakció/Frazon Zsófia: az etnográfus, aki egyszerűen csak szereti, amit csinál

A Láncreakció Frazon Zsófiával, a Néprajzi Múzeum munkatársával folytatódik, aki mesél az egyetemi éveiről, “szakszédelgéseiről”, múzeumi missziójáról és arról, hogy mikor jönnek a legjobb gondolatai, ötletei!

Láncreakció/Gulyás Judit: „tulajdonképpen azért írok, hogy olvashassak”

A Láncreakció ötödik részében Gulyás Judit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének főmunkatársa mesél nekünk az írás nehézségeiről és szépségeiről, kedvenc szabadidős tevékenységeiről, és arról, hogy egy 1865-ös mesekönyv milyen hatással volt rá gyerekként.