Hogyan terelte a terepmunka és az akadémiai élet egy debreceni egyetemista pályáját? Mit gondol egy professzor emeritus a néprajztudomány változó irányairól? Az ELTE Néprajzi Intézete a 2024-2025-ös tanévben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek apropóján tudománytörténeti sorozatot indítunk, hogy egykori hallgatóink és oktatóink visszaemlékezésein keresztül rajzoljuk meg az intézet történetét.
Címketár:kutatói pálya
Láncreakció/Nagy Zoltán: „Kíváncsiság nélkül nincs antropológia”
Farkas Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Nagy Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék egyetemi tanárját és tanszékvezetőjét. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy milyen véletlenek vezették a finnugorisztikához, hogy melyik két regényt olvassa el minden évben, illetve hogy kikkel vadászna fókákra.
Láncreakció/Farkas Judit: „Olthatatlan kíváncsiság nélkül nincs kutatói pálya”
Lajos Veronika kérte fel a Láncreakció folytatására Farkas Juditot, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék docensét. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy ki figyelt fel rá először, melyik állat tudná eltéríteni a kutatópályától, illetve melyik albumot hallgatta rongyosra.
„Nem minden kutató olyan hóbortos, hogy képtelen legyen alapozni, betonozni vagy mondjuk fát metszeni” ELTE Sikerek Veled Bárth Dániellel
Bárth Dániel, az ELTE BTK Néprajzi Intézet igazgatója az ELTE Sikerek Veled rendezvénysorozat egyik vendége volt, ahol a kutatói pálya szépségeiről és nehézségeiről kérdezték. A beszélgetésből többek között fény derül arra, hogy milyen messzire tud egy néprajzkutató visszautazni az időben, hogyan lehet belelátni egy kétszázötven éve élt ember gondolkodásmódjába és, hogy milyen reakciókat vált ki egy 1736-os latin szöveg a vonaton.