Bárth Dániel, az ELTE BTK Néprajzi Intézet igazgatója az ELTE Sikerek Veled rendezvénysorozat egyik vendége volt, ahol a kutatói pálya szépségeiről és nehézségeiről kérdezték. A beszélgetésből többek között fény derül arra, hogy milyen messzire tud egy néprajzkutató visszautazni az időben, hogyan lehet belelátni egy kétszázötven éve élt ember gondolkodásmódjába és, hogy milyen reakciókat vált ki egy 1736-os latin szöveg a vonaton. Nézzék vissza a videót a kivonat segítségével!
22:57: Milyen messzire utazik vissza az időben? Mi inspirálta, hogy az ELTE történelem-néprajz szakára jelentkezzen? Hogyan lehet belelátni a kétszázötven éve élt emberek fejébe? Milyen „fekete lyuk” szippantotta be? Mennyi boszorkányper volt Magyarországon és az elítéltek hány százaléka volt férfi? Honnan jött a latin szeretete?
46:11: Férfiak és nők aránya a különböző szakokon belül.
52:40: Miért választotta a kutatói pályát? Mit érez, amikor szembe jön vele egy érdekesebb iratanyag? Mi a közös egy történészben és egy nyomozóban? Hogyan lesz egy egyetemi oktatóból pedagógus?
1:04:04: Fontos az írás szeretete. Milyen reakciókat válthat ki a vonaton egy 1736-os latin szöveg?
1:15:30: Terepgyakorlat. Kerti fametszés és fűnyírás írás helyett. Időbeosztás. A család a kutatással szemben.
1:32:42: A család és a munka összeegyeztetése.
