„Csodálatra méltó számomra az a filológiai igény és pontosság, amellyel a katonákat a mesék lejegyzésére instruálta” – Havay Viktóriát a 200 éve megjelent Gaal György: Mährchen der Magyaren kötetről kérdeztük

Idén 200 éve, 1822-ben jelent meg az első magyar népmesegyűjtemény németül Bécsben, Gaal György Mährchen der Magyaren című munkájának fordítása és kritikai kiadása azonban folklorisztikai jelentősége ellenére máig nem történt meg. Miért nem fordította le eddig senki az első magyar népmeséket tartalmazó kötetet? A gót betűk megfejtésén túl milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Népmesék egyáltalán a Gaal-szövegek?

A nagy karácsonyi veszekedés, avagy az antropológia magyarázata arra, miért nem vagyunk felhőtlenül boldogok a szeretet ünnepén – interjú Bali Jánossal

Miért nem boldogok az emberek karácsonykor? Nevezhető-e a szeretet ünnepe globális fogyasztási rítusnak? Az egységesítő globalizáció hatására eltűnhetnek-e teljesen a lokális karácsonyi szokások? Bali János tanár úr vezet be minket a megváltozott karácsonyi rítusok világába a lundi iskola módszertanából kiindulva.

„A közös zenélés képes hidat építeni különböző kultúrák között” – Morvay Judit civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

Néprajzos hallgatóként került a bagi romatelepre, majd zenepedagógusként tanult tovább Bécsben. Az emberek iránti kíváncsiság és a szociális hátrányok enyhítésének vágya végül egy zeneművészeti alapítványban öltött testet.

„Várjatok kutyapecérek, majd holnap feladlak a vármegyére.” Hogyan szegték meg a törvényt eleink a 18. században Heves és Külső-Szolnok vármegyében? – Interjú Horváth-Bálint Petrával

Sáfár Anna egy késő délutáni videóhívás során beszélgetett Petrával, aki bepillantást adott a vármegyei büntetőperek és tanúvallomások világába.

„Az illusztrációs munka is hasonlít a néprajzosokéra” – Korbuly Ágnes civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

„Korbuly Ágnes vagyok, illusztrátor és kulturális antropológus. Jelenleg a rajz és a főként gyerekeknek szóló vizuális kreatív foglalkozások szervezése, vezetése az, amivel foglalkozom, utóbbiba igyekszem a néprajzot és az antropológiát is bekapcsolni.”

„Kiemelten lényeges, hogy odafigyeljünk a hallgatóinkra” – interjú Bárth Dániellel, a Néprajzi Intézet új igazgatójával

Az ELTE BTK Néprajzi Intézetében Mohay Tamást Bárth Dániel váltja az intézetigazgatói székben. Vajon gondolt-e diákként arra, hogy ő is intézetigazgató lehet egyszer? Milyen jövőképet lát az alap- és mesterszak, illetve a doktori képzés előtt? Milyen egyetemi nehézségekkel kell szembenéznie a jelenkori válságidőszak közepette?

„Mindennek lehet kulturális antropológiai megközelítése” – Fazekas Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

„Fazekas Anna vagyok, 2012-ben végeztem az ELTE BTK néprajz szakán, majd 2015-ben hungarológus szakon. 2017 óta dolgozom kedvenc csapatomnál, a Hangvetőnél, hazai és nemzetközi világzenei és népzenei fesztiválok teljes körű lebonyolítása, konferenciák és egyéb oktatási programok szervezése, dokumentumfilmek gyártása tölti ki a napjaimat.”

Változó kultúrák testközelből – Interjú a 70 éves Vargyas Gáborral

Hogy történhet meg, hogy az egyszeri etnográfus Új-Guineába indul, de végül Afrikán át Vietnámba jut? Milyen nyomokat hagy a globalizáció egy elzárt népcsoport életében és hogyan viszonyuljon ehhez a kutató? Milyen tervei vannak Vargyas Gábornak a jövőre nézve és vállalna-e még hosszabb terepmunkát az őserdőben? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Tóth Csaba interjújából.

„Az én személyiségem is sokat változott Jakutiában. Nem úgy jöttem haza, mint amikor megérkeztem oda 2001-ben” – Mészáros Csaba kutatásai hazai terepen és a nagyvilágban

A Szibéria-kutatás komoly hagyományokkal rendelkezik a hazai néprajztudományban. Híres elődök nyomdokában járva végzett terepmunkát Mészáros Csaba a jakutok között, melynek kulisszatitkairól Szinok Biankával, az ELTE Néprajzi Intézetének mesterszakos hallgatójával beszélgetett.

Fordításról, recepcióról, Hermann Bausingerről

Az elteneprajz.blog Ilyefalvi Emese Kuti Klárával készített interjújával emlékezik a nagy hatású tudósra. Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum muzeológusa ötven év távlatából tekint vissza a kutató hazai recepciótörténetére és a magyar Bausinger-fordítások hibáira, de szó esik a humántudományok társadalmi elvárásairól és az intézmények átnevezésének szükségességéről, illetve hiábavalóságáról is.