Az ELTE 90 éves Néprajzi Intézetének interjúsorozatában Vidacs Bea, az afrikai kutatások egyik legismertebb hazai képviselője mesél első kutatói élményeiről, amelyek már hallgató korában az állomásozó terepmunka irányába terelték őt. Az út Etyekről Londonba, Londonból Szentpéterszegre, onnan pedig az afrikai Kamerunba vezet minket.
Kategória tár:interjú
„A néphitkutatás egy nagy rejtvényfejtő kaland” – 90 éves Pócs Éva
Hogyan lesz egy fiatal muzeológusból a néphit, a boszorkányság és a vallási kultúra nemzetközileg elismert kutatója? Mit jelentett néprajzosnak lenni az 1960-as években, hogyan születtek meg a magyar néphitkutatás alapművei, és miért érdemes ma is újraolvasni a boszorkánypereket vagy éppen a gyimesi terepmunka tapasztalatait? 90. születésnapja alkalmából az elteneprajz.blog újraközli a Széchényi-díjas Pócs Évával készült, eddig csak nyomtatásban, az Etnoszkóp hasábjain megjelent interjút. A 2012-ben, az ELTE Néprajzi Intézet könyvtárában, a folyóirat felkérésére készült beszélgetés nemcsak egy rendkívüli tudományos pálya állomásait idézi fel, hanem betekintést enged a magyar néprajztudomány közelmúltjának műhelytitkaiba is. Az interjút Czégényi Dóra, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója készítette.
white box/EXPO: KÖRTÁNC
Táncház. Viselet. Közösség. A white box/EXPO kiállítássorozat ezúttal a jelenkutatás kulisszái mögé enged betekintést. Interjúnkban Molnár Réka harmadéves hallgatóval beszélgetünk, aki a budapesti moldvai táncházak világát vizsgálja egy különösen izgalmas nézőpontból: az öltözködés közös nevezőként jelenik meg kutatásában. De vajon milyen mintázatok rajzolódnak ki a ruházatok mögött? Mit árulnak el ezek a darabok a közösség működéséről, értékeiről és összetartó erejéről? Hogyan jelenik meg a kör, illetve a körkörösségszimbóluma a terepmunkán? A beszélgetés során nemcsak ezekre a kérdésekre keressük a választ, hanem arra is, milyen kihívásokkal néz szembe a kutató, ha ő maga a is a vizsgált közösség része.
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
Buddhaszobrok útja Nepálból Nógrádba – Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Milyen utat jár be egy buddhaszobor Nepálból Nógrádig? Hogyan néz ki egy nepáli kézműves szoborkészítő műhely? Miként valósul meg a többszínterű etnográfia a terepen? Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója következik.
Az ökofalvak második generációja – Interjú Eitler Ágnessel és Jánosi Kincsővel a 37. OTDK-ról
Mi lesz a sorsa a jövőben a magyarországi ökofalvaknak? Milyen szerepet vállalnak a fiatal felnőttek ezeknek a településeknek az életében? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ez alkalommal Jánosi Kincsővel, az ELTE BTK magyar-német tanári szakos hallgatójával hallgatójával és témavezetőjével, Eitler Ágnessel, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatójával beszélgettünk.
„Jó érzés visszagondolni, hogy tanáraim szakterületeik legkiválóbb művelői voltak” – Interjú Gráfik Imrével
Hogyan kerül egy debreceni diák az ELTE Néprajzi Intézetébe, majd 1973-ban Chicagóba? Milyen élmények kötődnek az Eötvös Collegium falaihoz? És hogyan kapcsolódik a szemiotika a tárgyi néprajzhoz? Az ELTE Néprajzi Intézet 90 éves jubileumi sorozata most Gráfik Imrével készült interjúval folytatódik, aki mesél tanárokról, utazásokról, emlékezetes találkozásokról – és arról is, hogyan kapcsol ki egy muzeológus, amikor épp nem a tudománnyal foglalkozik.
A lakótelepi garázssorok világa – Interjú Vámos Gabriellával és Áldozó Borbálával a 37. OTDK-ról
Milyen világ rejlik a lakótelepi garázssorokban? Milyen kutatói kihívásokkal kell szembenéznie egy női kutatónak egy alapvetően férfias terepen? Mi a jó mentor-diák munkakapcsolatnak a titka? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ez alkalommal Áldozó Borbálával, az ELTE TáTK Kulturális antropológia mesterszakos hallgatójával és témavezetőjével, Vámos Gabriellával, a ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatójával beszélgettünk.
„Szövődhettek a barátságok, szerelmek vagy épp ellenszenvek” – Interjú Mohay Tamással
A Néprajzi Intézet 90 éves jubileuma alkalmából készítettünk interjút Mohay Tamással, aki 36 évnyi egyetemi oktatói, 12 év intézetvezetői és összesen huszonkét évi tanszékvezetői munka után 2025 tavaszán nyugdíjba vonult. Hogyan tekint vissza erre a hosszú és változatos pályára? Mit jelentett egyetemista korában az a bizonyos „repülő egyetem”? Hogyan ismerkedett meg Nagy Sándorral, a „naplóíró parasztember”-rel? A bőséges fényképanyaggal ellátott interjúval búcsúzunk a tanévtől, és tekintünk vissza Mohay Tamás egyetemi éveire.
Az egodokumentumok publikálásának kérdése – Interjú Szakál Annával és Zalatnay Klára Lujzával a 37. OTDK-ról
Hogyan tárhatjuk fel egy néprajzkutató hagyatékát? Milyen tudományos relevanciája van egy ilyen kutatásnak? Milyen a jó mentor-mentorált kapcsolat? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. A sorozat harmadik részében Zalatnay Klára Lujzával, az ELTE BTK Kulturális örökség tanulmányok mesterszak hallgatójával és témavezetőjével, Szakál Annával, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársával beszélgettünk.