Milyen lehetőségeket rejt egy elfeledett tánckutató gyűjtőút történetének feltárása a kortárs néprajz számára? Hogyan találkozik egymással a hallgatói és oktatói érdeklődés? Utat nyithat a néptánc a doktori tanulmányok felé? Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK néprajz tagozatának helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ezúttal Varga Sándor, az SZTE adjunktusa és témavezetettje, az ELTE korábbi hallgatója, Keresztény Csenge válaszoltak kérdéseinkre.
Kategória tár:interjú
Tisztaság, otthon, diszkrimináció: az önkényes lakásfoglalás diskurzusának margójára – interjú Balatonyi Judittal és Markó Eszterrel a 36. OTDK-ról
Hogyan jelennek meg diszkriminációs mechanizmusok a lakhatási szegénységről való beszédben? Milyen módon viszonyul a pécsi online sajtó az önkényes lakásfoglaláshoz? Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. A sorozat második részében Markó Eszter mester szakos hallgatót és témavezetőjét, Balatonyi Juditot kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékéről.
Elszakadás a prekoncepcióktól: egy vajdasági tánc felfedezéséről – interjú Apjok Viviennel és Klima Dönízzel a 36. OTDK-ról
Hogyan kerül át a hangsúly egy fiatal kutató munkájában a vajdasági Gombos táncéletének kutatástörténetéről a tüsköm párválasztó táncra? Miként alakítja az egyéni érdeklődést a műhelymunka gyakorlata? A Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Elsőként Klima Döníz szegedi néprajz szakos hallgatót és felkészítőjét, Apjok Vivient, az SZTE tanársegédjét kérdeztük.
Hogyan lesz Facebook-posztokból mikrotörténeti könyv? Exkluzív interjú Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetekről
Klacsmann Borbála, az ELTE Néprajzi Intézetének alumnája még 2020-ban kezdett el a közösségi médiában mikrotörténeti írásokat publikálni Holokauszttörténetek néven. Most, 2023 májusában pedig azonos címmel jelenik meg könyve.
„Iszonyú komplex tudás az, amit elsajátíthattunk az egyetemi évek alatt” – Babos-Fehér Nóra civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Babos-Fehér Nóra vagyok, énekesnő, színésznő és néprajzkutató. Egy csodálatos kisfiú édesanyja, és feleség. Jelenleg leginkább ez a szerepkör tölti ki a mindennapjaimat. Határon túli magyar vagyok: ez mindig is nagyon erősen lüktetett bennem, és a mai napig meghatároz.”
„Én nem műtárgyat hoztam haza, hanem az emberi életeknek a megjavítása céljából ültem a terepen.”– Interjú Szacsvay Évával
Szacsvay Évával, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott muzeológusával 2021-ben megjelent gyűjteményes kötete, a Tárgyak és folklór kapcsán beszélgetett Leányfalun a kötet szerkesztője, Muntagné Tabajdi Zsuzsanna. Az interjú abban a ’30-as években épült tornácos, régi házban készült, melyben Éva már gyerekként is a nyarait töltötte és ahol anyai nagyapját, Ravasz Lászlót, az 1948-ban félreállított református püspököt látogatta. Éva 1984-től itt él férjével, Séra László pszichológussal, akivel az utóbbi öt évben több közös tanulmányuk is megjelent. Itt nevelte három gyerekét is, innen ingázott a múzeumba egészen a 2008-as nyugdíjazásáig.
„Próbát tenni az ismeretlennel” – Leichter Lilla civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Leichter Lilla vagyok, az ELTE Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Doktori Program abszolvált hallgatójaként a disszertációmat írom, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként egy Pest megyei romatelepen dolgozom. Jelenleg Pilis kisvárosában élek a családommal, és izgatottan készülünk második kislányunk érkezésére.”
„A legfontosabb számomra mindig az átadás, a bárki számára fogyaszthatóvá tétel volt” – Molnár Orsolya Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Molnár Orsolya Anna vagyok, jelenleg néprajz-magyar szakos tanárként telnek a mindennapjaim, tanítás után néptáncolok, írogatok, túrázom, vagy hazalátogatok Csatkára. Nyaranta kísérleti régészettel foglalkozom, telente a számítógépes és asztali szerepjátékok szippantanak be.”
„Csodálatra méltó számomra az a filológiai igény és pontosság, amellyel a katonákat a mesék lejegyzésére instruálta” – Havay Viktóriát a 200 éve megjelent Gaal György: Mährchen der Magyaren kötetről kérdeztük
Idén 200 éve, 1822-ben jelent meg az első magyar népmesegyűjtemény németül Bécsben, Gaal György Mährchen der Magyaren című munkájának fordítása és kritikai kiadása azonban folklorisztikai jelentősége ellenére máig nem történt meg. Miért nem fordította le eddig senki az első magyar népmeséket tartalmazó kötetet? A gót betűk megfejtésén túl milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Népmesék egyáltalán a Gaal-szövegek?
A nagy karácsonyi veszekedés, avagy az antropológia magyarázata arra, miért nem vagyunk felhőtlenül boldogok a szeretet ünnepén – interjú Bali Jánossal
Miért nem boldogok az emberek karácsonykor? Nevezhető-e a szeretet ünnepe globális fogyasztási rítusnak? Az egységesítő globalizáció hatására eltűnhetnek-e teljesen a lokális karácsonyi szokások? Bali János tanár úr vezet be minket a megváltozott karácsonyi rítusok világába a lundi iskola módszertanából kiindulva.
ELTE Néprajz Blog 