Kádár Anna Katalin a 37. OTDK-n két dolgozattal is indult. Keményfi Róbert vezetésével a Történeti néprajz, folklorisztika szekcióban, valamint a szlavisztika területéhez kapcsolódó munkával, melyben Regéczi Ildikóval dolgozott együtt. A két dolgozat elkészítését a szervezők a Pro Scientia Reménység Kitűzővel ismerték el. Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődök a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ezúttal a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetének egyetemi tanára, Keményfi Róbert és Kádár Anna Katalin néprajz mester- és orosz alapszakos hallgató válaszol kérdéseinkre.
Kategória tár:interjú
Népi és elit kultúra találkozása a mérai katonamarsban – interjú Varga Sándorral és Maruzsenszki Andorral a 37. OTDK-ról
Mi az a mérai katonamars? Milyen új dolgokat mondhat el ma egy néprajzi kutatás a népi és elit kultúra kapcsolatáról? Milyen témákkal foglalkozik ma a táncfolklorisztika? Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. A sorozat első részében Maruzsenszki Andort és témavezetőjét, Varga Sándort kérdeztük az Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékéről.
„Hegyezett fülekkel és archiválásra kész memóriával hallgattam”– Interjú Bárth Jánossal
A Néprajzi Intézet jubileumi évéhez kapcsolódó interjúsorozatunk második részében Bárth János válaszol kérdéseinkre. A 80. születésnapját idei tanévben ünneplő kutatóval készült beszélgetés nemcsak terjedelmében kivételes, de abban is, ahogyan egy korszak emlékezete és egy életpálya tanulságai egymásba szövődnek. Felidézzük a ’68-as évfolyam indulását, Ortutay Gyula kultuszminiszteri és tanszékvezetői működését, levéltárak csöndes belső világát, és képet kapunk arról is, milyen volt az illancsi tanyavilág egykor eleven hétköznapjaiban élni és kutatni.
„Az ózdi járás falvait már gimnazista koromban bejártam” – Interjú Paládi-Kovács Attilával
Hogyan terelte a terepmunka és az akadémiai élet egy debreceni egyetemista pályáját? Mit gondol egy professzor emeritus a néprajztudomány változó irányairól? Az ELTE Néprajzi Intézete a 2024-2025-ös tanévben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek apropóján tudománytörténeti sorozatot indítunk, hogy egykori hallgatóink és oktatóink visszaemlékezésein keresztül rajzoljuk meg az intézet történetét.
Újdonság a hazai néprajzi képzések palettáján – Interjú a Néprajzi Múzeummal közös specializációnkról
A 2024/2025-ös tanévben indította el az ELTE BTK Néprajzi Intézet a Néprajzi Múzeummal együttműködve a néprajzi muzeológia specializációt. Interjúnkban Bali János Tanár urat és Kemecsi Lajost, a Néprajzi Múzeum főigazgatóját kérdezte Bujtor Zsófia, alapszakos hallgatónk a néprajzi muzeológia specializáció létrejöttéről.
„Nagyon izgalmas elképzelés, hogy 476–ban az összes ókori művet elásták és 1600-ban mindet kiásták és újra fölfedezték” – Interjú Uhrin Dorottyával a középkor filmes reprezentációjáról
Miért mágikus, fantasztikus lényektől hemzsegő világot tárnak elénk a középkorias filmek? És milyen volt a középkori valóság, egyáltalán mennyire ismerhető meg? Beszélgetés Uhrin Dorottya történésszel a középkor filmes reprezentációja és valósága közötti kapcsolatról.
Trianont valóban az Illuminati tervelte ki? – interjú Ablonczy Balázzsal a békeszerződés körüli mítoszokról
A trianoni békediktátumról a mai napig élénk vita folyik a közéletben és a tudományos közegben egyaránt. Mindeközben a hétköznapi ember hozzáférése igen korlátozott az 1919–1920-as történések valós történelmi hátteréhez; talán éppen ezért ez a leginkább mítoszokkal terhelt magyar történelmi események egyike. A témában Ablonczy Balázs történészt, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docensét kérdeztük.
Menekülés a globális válságok elől: megoldást jelenthetnek az ökofalvak? – Interjú Farkas Judittal válságkezelésről, vidékre költözésről és az ökofalvak történetéről
Háborús válság, gazdasági válság, klímaválság: az utóbbi időben mindennapi életünk részévé váltak a globális krízisek. Az ilyen problémákra válaszként már az 1960-as években létrejöttek az első ökofalvak. Kik élnek ezekben? Vannak–e súrlódások a beköltözők és az „őslakosok” között? Farkas Judittal, a PTE BTK antropológusával beszélgettünk.
„A válságoknak vannak egyetemes kirobbantó tényezői” – Interjú Koloh Gáborral az 1873-as és a jelenkori gazdasági krachról
A piac bedőlése, emberek elszegényedése, hiperinflált pénznem seprése az utca szélén: vajon minden gazdasági válságra jellemzőek ezek? Érdemes összehasonlítani a különböző korszakok válságos időszakait? Koloh Gábor gazdaságtörténésszel, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatójával beszélgettünk múltbéli és jelenkori válságokról, valamint azok szerepéről a mindennapi életben.
Láncreakció/Gosztonyi Balázs: „Gyakran azon kapom magam, hogy a családi eseményeken is résztvevő megfigyelést végzek”
Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz/antropológia szakra? Perczel Júlia kérte fel a Láncreakció folytatására Gosztonyi Balázs gazdaságantropológust. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy miért nem lett közgazdász, kinek tanítaná meg a számítógép használatát, illetve, hogy hova utazna szívesen.