Miért mágikus, fantasztikus lényektől hemzsegő világot tárnak elénk a középkorias filmek? És milyen volt a középkori valóság, egyáltalán mennyire ismerhető meg? Beszélgetés Uhrin Dorottya történésszel a középkor filmes reprezentációja és valósága közötti kapcsolatról.
Címketár:sorozat
Cirilla hercegnő és Mal Orecev az alföldi mezővárosban – magyar néprajzi tájak filmen és sorozatokban
Ha elgondolkodott már azon egy-egy film nézése közben, hogy miért fest olyan ismerősen a táj vagy utca ahol a szereplők járnak, vagy csak mindig is érdekeltek a forgatások kulisszatitkai, akkor ez az összeállítás önnek készült! A számtalan Magyarországon gyártott produkció közül azokból mutatunk részleteket, melyeket jellegzetes magyar tájakon, településeken forgattak. S mivel a szentendrei Skanzenben minden magyar tájegység tipikus épületei megtalálhatók, elsőként hazánk legnagyobb szabadtéri múzeumában készített alkotásokat vesszük sorra.
Hála József: Az írógépes korszak egyik utolsó mohikánja
Termelési gyakorlat, katonaság, Erika. Hála József írásából kiderül, hogyan került kapcsolatba a gépírással diákéveiben (nem úgy, ahogy gondolnánk), hol tanult meg cirill billentyűzetet használni (nem ott, ahol gondolnánk) és mikor nyugdíjazta Erikát, az írógépet (sokkal később, mint gondolnánk).
„Bár szép emlékek kötnek a mechanikus írógépek használatához, nem sírom vissza azokat” – Gráfik Imre története a csehszlovák táskaírógéptől a korszerű Computer-sarokig
Hogy kerül a csehszlovák táskaírógép a Bakonyba? Miként alakítja egy intézmény tárgyi felszereltsége a kutató pályáját? Gráfik Imre etnográfus, muzeológus kacskaringós pályaívét az olvasók ezúttal az írógépek, notebookok és személyi számítógépek cserélődésének csomópontjain keresztül ismerhetik meg. A cikk végén pedig megcáfoljuk a közismert tényt, miszerint tudományos munkát kizárólag macskával a billentyűzeten lehet elkészíteni.
Remington, Erika és a karácsonyi angyal: Olosz Katalin története az írógépről
Hogyan várták a negyvenes évek végén Erdélyben az Angyal karácsonyi leveleit? Miként kerül közeli kapcsolatba egy kisgyerek az írógéppel? Mennyire határozta meg az értelmiségi pályát a gépírás a múlt században? Olosz Katalin írása feleleveníti gyermekkora első írógéppel írt leveleit, korai találkozásait a gépírás rejtelmeivel, valamint egy hosszú kutatói pálya tapasztalatait az írógépek használata tükrében. A cikkből fény derül a tudományos dolgozatok gépeltetésének nehézségeire, valamint a román rendőrség szamizdatterjesztés-ellenes intézkedéseire is.