A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Milyen utat jár be egy buddhaszobor Nepálból Nógrádig? Hogyan néz ki egy nepáli kézműves szoborkészítő műhely? Miként valósul meg a többszínterű etnográfia a terepen? Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója következik.
Szerző archív bejegyzése:Vancsa Boglárka
Többnyelvűség a nyugati hármashatáron – Vancsa Boglárka beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan ünnepelnek nagyszombaton a felsőszölnökiek? Milyen nyelven beszélnek egymással a magyarországi szlovének? Hányféle nyelven lehet drukkolni egy focimeccsen az osztrák-szlovén-magyar hármashatáron? Vancsa Boglárka beszámolója következik.
„Jó érzés visszagondolni, hogy tanáraim szakterületeik legkiválóbb művelői voltak” – Interjú Gráfik Imrével
Hogyan kerül egy debreceni diák az ELTE Néprajzi Intézetébe, majd 1973-ban Chicagóba? Milyen élmények kötődnek az Eötvös Collegium falaihoz? És hogyan kapcsolódik a szemiotika a tárgyi néprajzhoz? Az ELTE Néprajzi Intézet 90 éves jubileumi sorozata most Gráfik Imrével készült interjúval folytatódik, aki mesél tanárokról, utazásokról, emlékezetes találkozásokról – és arról is, hogyan kapcsol ki egy muzeológus, amikor épp nem a tudománnyal foglalkozik.
„Szövődhettek a barátságok, szerelmek vagy épp ellenszenvek” – Interjú Mohay Tamással
A Néprajzi Intézet 90 éves jubileuma alkalmából készítettünk interjút Mohay Tamással, aki 36 évnyi egyetemi oktatói, 12 év intézetvezetői és összesen huszonkét évi tanszékvezetői munka után 2025 tavaszán nyugdíjba vonult. Hogyan tekint vissza erre a hosszú és változatos pályára? Mit jelentett egyetemista korában az a bizonyos „repülő egyetem”? Hogyan ismerkedett meg Nagy Sándorral, a „naplóíró parasztember”-rel? A bőséges fényképanyaggal ellátott interjúval búcsúzunk a tanévtől, és tekintünk vissza Mohay Tamás egyetemi éveire.
„Hegyezett fülekkel és archiválásra kész memóriával hallgattam”– Interjú Bárth Jánossal
A Néprajzi Intézet jubileumi évéhez kapcsolódó interjúsorozatunk második részében Bárth János válaszol kérdéseinkre. A 80. születésnapját idei tanévben ünneplő kutatóval készült beszélgetés nemcsak terjedelmében kivételes, de abban is, ahogyan egy korszak emlékezete és egy életpálya tanulságai egymásba szövődnek. Felidézzük a ’68-as évfolyam indulását, Ortutay Gyula kultuszminiszteri és tanszékvezetői működését, levéltárak csöndes belső világát, és képet kapunk arról is, milyen volt az illancsi tanyavilág egykor eleven hétköznapjaiban élni és kutatni.
„Az ózdi járás falvait már gimnazista koromban bejártam” – Interjú Paládi-Kovács Attilával
Hogyan terelte a terepmunka és az akadémiai élet egy debreceni egyetemista pályáját? Mit gondol egy professzor emeritus a néprajztudomány változó irányairól? Az ELTE Néprajzi Intézete a 2024-2025-ös tanévben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek apropóján tudománytörténeti sorozatot indítunk, hogy egykori hallgatóink és oktatóink visszaemlékezésein keresztül rajzoljuk meg az intézet történetét.
Pozsonyban kezdődött a tanév: Az ELTE néprajzosai az Ethnology Without Borders konferencián
2024. szeptember 11-13. között Pozsony városa adott otthont az Ethnology Without Borders konferenciának a Comenius University szervezésében. A rendezvény a visegrádi országok kulturális antropológiai és néprajzi kutatásokkal foglalkozó hallgatóinak biztosított fórumot tudományos eredményeik bemutatására és közös megvitatására. Vancsa Boglárka, mesterszakos hallgatónk beszámolója következik.