A migráció nem csupán társadalmi jelenség, hanem generációkon át öröklődő személyes tapasztalat is. A határ menti lét, az ingázás és a külföldi munkavállalás régóta meghatározó tapasztalatként van jelen számos nyugat-magyarországi család életében. A májusi white box/EXPO egy 1886-ban készült családi fénykép nyomán idézi meg a vállalkozó szellemű fiatalok migrációs törekvéseit. Az előző kiállításunkhoz hasonlóan ezúttal is egy személyes hangvételű, családtörténetre épülő beszámoló következik, Kiss Erik tollából.
Címketár:kutatás
white box/EXPO: Mesélő tárgyak
Mi jut eszünkbe, amikor a családunkra gondolunk? Mi juttatja eszünkbe a családunkat? Hogyan lehet egy család történetét egy tárgy segítségével felfejteni? Sepsi Hajnalka ezekre a kérdésekre keresi a választ, egy családi örökséghez tartozó tárgypárt állítva a középpontba: két, dédmamája által készített kislányruhát. A white box/EXPO nyolcadik kiállítása személyes hangvételű reflexió a család, a migráció és az identitás kérdéseire.
white box/EXPO: KÖRTÁNC
Táncház. Viselet. Közösség. A
white box/EXPO kiállítássorozat ezúttal a jelenkutatás kulisszái mögé enged betekintést. Interjúnkban Molnár Réka harmadéves
hallgatóval beszélgetünk, aki a budapesti moldvai táncházak világát vizsgálja egy különösen izgalmas nézőpontból: az öltözködés közös nevezőként jelenik meg kutatásában. De vajon milyen mintázatok rajzolódnak ki a ruházatok mögött? Mit árulnak el ezek a darabok a közösség működéséről, értékeiről és összetartó erejéről?Hogyan jelenik meg a kör, illetve a körkörösségszimbóluma a terepmunkán? A beszélgetés során nemcsak ezekre a kérdésekre keressük a választ, hanem arra is, milyen kihívásokkal
néz szembe a kutató, ha ő maga a is a vizsgált közösség
része.
white box/EXPO: Összekötő – Farsang
Milyen kapcsolat rejlik egy híd és két közösség farsangi szokásai között? Hogyan befolyásolhatja az infrastruktúra egy település szokásvilágát? Milyen szimbolikus jelentéseket hordozhat egy híd jelenléte, ha közepén két ország határa találkozik? Pamuk Lili Judit Ipoly-menti kutatása az átmenet fogalmi hálója köré épül. Két település közötti híd közvetítő szerepét vizsgálja, mindemellett pedig a farsang – mint két évszakot összekötő esemény – is kiemelt szerepet kap a kutatásban. A februári white box/EXPO-tárlat Lili terepmunkán szerzett élményeire épül, és a farsang, illetve az infrastruktúra mellett olyan témákat is érint, mint a szocializmus és a mobilitás hatása a hagyományok alakulására.
Isaszegi cérnakönyv – A 19. századi szlovák népi vallásosság öröksége
2016-ban egy különleges, vallásnéprajzi dokumentum került az Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely gyűjteményébe – a kis méretű (10,5×17 cm-es), keménypapírba kötött kolligátum népies neve: „cérnakönyv”. A fogalmat Erdélyi Zsuzsanna alkalmazta a házilag összevarrt, -fűzött vagy -ragasztott kéziratos és nyomtatott szövegekből álló énekeskönyvekre. Volter Domonkos doktoranduszunk e forrásanyag feldolgozására és a téma szélesebb kontextusba helyezésére vállalkozik írásában.
„Rimaszécsi fegyházba’ huszonnégyen ülnek”. A rabénekek szerepe egy juhász életében és vokális népzenei repertoárjában
A folklóralkotások nem önmagukban léteznek – előadó és „alkotása” között szoros kapcsolat áll fenn. Az előadó személye és repertoárja befolyásolja egymást, de vajon hogyan, és milyen mértékben? Árvai Sándor hortobágyi juhásszal készült interjúk alapján Imre-Horváth András másodéves alapszakos hallgatónk tárja fel a rabnóták és a személyes életút közötti kapcsolatokat.
Láncreakció/Bali János – „egy néprajzosnak birkát nyúzni is tudni kell”
A vizsgaidőszakban a szakma kiemelkedő kutatóival, oktatóival készítünk személyes hangvételű interjúkat, mellyel hallgatóinkat inspiráljuk az egyetemi megpróbáltatások közepette. A Láncreakció Bali Jánossal folytatódik, akinek Bárth Dániel gurította tovább a labdát. Bali János többek között kedvenc szabadidős tevékenységeiről és színes zenei ízléséről is mesél nekünk!
Láncreakció/Bárth Dániel: a zentai kőkecskétől a zombori ördögűzőig
Kit tekintenek példaképüknek? Megfordult-e valaha a fejükben, hogy elhagyják a szakmát? Hogyan tudják összehangolni a magánéletet és a tudományos karriert? Mi a kedvenc filmjük, zenéjük, könyvük? A vizsgaidőszakban a szakma kiemelkedő kutatóival, oktatóival készítünk személyes hangvételű interjúkat, mellyel hallgatóinkat inspiráljuk az egyetemi megpróbáltatások közepette. A Láncreakció Bárth Dániellel, az ELTE BTK Folklore Tanszékének vezetőjével indul, aki arról mesél, hogy A zentai kőkecske olvasásától hogy jutott önálló köteteinek megjelenéséig, majd továbbgurítja a labdát egy másik néprajzkutatónak.