„Két választásom volt, vagy visszaveszem a sebességet, türelmesen leülök és várom, hogy mi akar nekem itt megmutatkozni, vagy nem lesz ebből semmi…” – Komáromi Tünde kutatásai hazai terepen és a nagyvilágban

Komáromi Tünde néprajzkutató, kulturális antropológus 2006 augusztusától több, mint egy évet töltött Oroszországban családjával a Halle-i Max Planck Szociálantropológiai Intézet posztdoktori ösztöndíjasaként. Kutatásának középpontjában a démonológia, megszállottság és exorcizmus állt, amelyet a kortárs ortodoxia keretein belül vizsgált.

Változó kultúrák testközelből – Interjú a 70 éves Vargyas Gáborral

Hogy történhet meg, hogy az egyszeri etnográfus Új-Guineába indul, de végül Afrikán át Vietnámba jut? Milyen nyomokat hagy a globalizáció egy elzárt népcsoport életében és hogyan viszonyuljon ehhez a kutató? Milyen tervei vannak Vargyas Gábornak a jövőre nézve és vállalna-e még hosszabb terepmunkát az őserdőben? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Tóth Csaba interjújából.

„Az én személyiségem is sokat változott Jakutiában. Nem úgy jöttem haza, mint amikor megérkeztem oda 2001-ben” – Mészáros Csaba kutatásai hazai terepen és a nagyvilágban

A Szibéria-kutatás komoly hagyományokkal rendelkezik a hazai néprajztudományban. Híres elődök nyomdokában járva végzett terepmunkát Mészáros Csaba a jakutok között, melynek kulisszatitkairól Szinok Biankával, az ELTE Néprajzi Intézetének mesterszakos hallgatójával beszélgetett.

Bukovinai székelyek, felvidéki magyarok és svábok faluja – teveli terepgyakorlat

A másodéves néprajzosok egy csapata Tevelen végezte gyűjtési gyakorlatát Vámos Gabriella vezetésével. Tevel egy eredetileg svábok által lakott Tolna megyei falu volt, de az 1945-ös német kitelepítések után bukovinai székelyek és felvidéki magyarok lakták be a települést.

Sajtkészítés, traktorozás és biogazdálkodás – rábcakapi terepgyakorlat

Az egy hetes rábcakapi terepgyakorlaton Eitler Ágnes vezetésével azt vizsgálták hallgatóink, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei 160 fős település lakosai milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban, ezekre hogyan reagálnak, illetve milyen helyi kezdeményezések születnek a községben. Rövid posztunkban a másodéves néprajzosok élménybeszámolóit hallhatják és láthatják a blog olvasói.

“Lányok, lányok, víg kövesdi lányok…” – mezőkövesdi terepgyakorlat

2021 nyarán az ELTE Néprajzi Intézet három helyszínre is szervezett gyűjtési gyakorlatot. Rendhagyó terepbeszámolónkban minden mezőkövesdi gyakorlaton résztvevő hallgató megszólal egy-egy gondolat erejéig.

Amikor minden KIDErül – A mély víz, amiben segítenek megtanulni úszni

Tar Virág a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény muzeológusa, az öt kidei kutatótáborból négyben jelen volt, majd szakdolgozati terepmunkáját is a borsavölgyi faluban végezte. Visszaemlékezésében nem csak a kezdeti nehézségekről, a csapatmunka fontosságáról és az önálló kutatás meghatározó élményeiről számol be, de megtudhatjuk azt is, miért nézett Barátok köztöt a kutatásai alatt és hogy Irma néni tényleg nem viccel, ha pánkóról van szó.

Amikor minden KIDErül – A néprajzi gyűjtéstől az antropológiai terepmunkáig: avagy mit adott nekem a 2013-as „kidei gyűjtés”?

Amikor minden KIDERül sorozatunkat Vigvári András szociológus írásával indítjuk, aki 2013 augusztusában az első kidei tábor lelkes résztvevője volt. Írásából megtudhatjuk, hogy a társtudományok különböző módszerei és nézőpontjai hogyan egészíthetik ki egymást terepen: az etnográfiai gyűjtéssel megtámogatott szociológiai érdeklődésből hogyan lesz antropológiai kutatás.