Mit kereshet egy néprajzkutató egy termelői piacon? Hogyan kapcsolódik ez a tanulmányainkhoz, illetve a tudományos diskurzushoz? Milyen módszertannal érdemes megközelíteni egy ilyen közeget? Egyáltalán hogyan kezdhetünk hozzá a termelők kutatásához, ha semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezünk a területükről? Molnár Dorka harmadéves hallgatónk ezekre a kérdésekre keresi a választ a szakdolgozatában, a white box/EXPO zárókiállítása pedig e gondolatokból inspirálódott.
Címketár:Terep
Terepszemle podcastsorozat. Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című podcastsorozat első adása azt vizsgálja, miként hat vissza a kutatás a vizsgált közösség életére. A beszélgetés vendégei Eitler Ágnes és Balogh Pál Géza voltak.
Farsangi mulatság a hídon – Pamuk Lili Judit beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan alakítja egy híd megléte vagy nem léte két közösség életét? És miért rendezik meg a két település farsangi mulatságát a hídon? Pamuk Lili Judit beszámolója következik.
white box/EXPO: Összekötő – Farsang
Milyen kapcsolat rejlik egy híd és két közösség farsangi szokásai között? Hogyan befolyásolhatja az infrastruktúra egy település szokásvilágát? Milyen szimbolikus jelentéseket hordozhat egy híd jelenléte, ha közepén két ország határa találkozik? Pamuk Lili Judit Ipoly-menti kutatása az átmenet fogalmi hálója köré épül. Két település közötti híd közvetítő szerepét vizsgálja, mindemellett pedig a farsang – mint két évszakot összekötő esemény – is kiemelt szerepet kap a kutatásban. A februári white box/EXPO-tárlat Lili terepmunkán szerzett élményeire épül, és a farsang, illetve az infrastruktúra mellett olyan témákat is érint, mint a szocializmus és a mobilitás hatása a hagyományok alakulására.
A lakótelepi garázssorok világa – Interjú Vámos Gabriellával és Áldozó Borbálával a 37. OTDK-ról
Milyen világ rejlik a lakótelepi garázssorokban? Milyen kutatói kihívásokkal kell szembenéznie egy női kutatónak egy alapvetően férfias terepen? Mi a jó mentor-diák munkakapcsolatnak a titka? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ez alkalommal Áldozó Borbálával, az ELTE TáTK Kulturális antropológia mesterszakos hallgatójával és témavezetőjével, Vámos Gabriellával, a ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatójával beszélgettünk.
KISZ-házak, bokrosi identitás és a csongrádi borok – videóbeszámoló a csongrádi terepgyakorlatról
Alapszakos hallgatóink ezen a nyáron sem lazsáltak, szegedi néprajzos hallgatókkal kiegészülve izgalmas hetet töltöttek Csongrádon. Hallgatóink rövid videóbeszámolója következik KISZ-házakról, bokrosi identitásról és csongrádi borokról.
Pingálás, fazekasság, festés, paprikatermesztés – beszámolók a kalocsai terepgyakorlatról
Kalocsán járt terepgyakorlaton a másodéves hallgatók egy csoportja 2022 júliusában Bali János vezetésével. Terepük rendhagyó módon város volt, ami a témák színes skálája mellett kihívásokat is tartogatott. A hallgatók beszámolói következnek.
Falunap, tésztagyár, borkóstoló – videóbeszámoló a gyermelyi terepgyakorlatról
A nyár sem telt tétlenül az alapszakos hallgatóknak, a második évfolyam egyik csoportja, 2022 augusztusában a Komárom-Esztergom megyei Gyermelyen járt terepgyakorlaton, ahol élményekben gazdag hetet töltöttek.
A medve nem táncol, de a néprajzosok igen – beszámoló a zabolai kirándulásról
Mit neveznek cifrapogácsának? Milyen étellel várnak Pusztinán, ha galuskát emlegetnek? Erdélyben jártunk augusztus elején, a hét során nemesekkel, medvékkel, néprajzos hallgatókkal, különleges ételekkel és csodás emberekkel találkoztunk.