A téli ünnepkörhöz és a karácsonyhoz kapcsolódó kvíz idén sem maradhat el! Játékos formában tesztelheti néprajzi tudását, melyhez először töltse ki a kvízt ITT, utána pedig alábbi cikkünkben bővebben is utánaolvashat a helyes válaszoknak.
1. Mely napok az adventi időszak határnapjai?
Helyes válasz: András napja (november 30.) és karácsony (december 25.)
Advent egy négyhetes szent idő András napja (november 30.) és karácsony (december 25.) között. Az előkészület, a várakozás és a reménykedés ideje, amelyet régen böjttel is megszenteltek.
Forrás: Magyar néprajz VII. / Advent
2. Mely karácsonyi népszokást takarja a mendikálás?
Helyes válasz: A köszöntők karácsonyi énekeket énekelve jártak házról házra.
A karácsonyi köszöntés (másnéven angyali vigasság, kántálás, kóringyálás, mendikálás, pásztlizás) során a köszöntők karácsonyi énekeket énekelve járnak házról házra, majd engedélykérés után az ablak alatt vagy bent a házban énekeltek.
Forrás: MNL/karácsonyi köszöntés
3. December 26. Szent István napja. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
Helyes válasz: Szent Istvánnak, az egyház első vértanújának ünnepe december 26.
December 26. karácsony másnapja, és az egyház első vértanújának ünnepe. Tisztázatlan okok miatt István vértanú Európa német tájain a lovak védőszentje volt. Ezzel függenek össze a lovakkal kapcsolatos e napi szokások, például a vitnyédi lójáratás. Elsősorban ehhez a naphoz kapcsolódik a regölés szokása.
Forrás: Magyar néprajz VII./István, december 26.
Képek (balról jobbra): 1. Fra Angelico: Szent István prédikál (1447–1449), 2. Rembrandt: Szent István vértanúsága (1625)
4. Mit jelent a közmondás: lesz még nekem karácsonyom?
Helyes válasz: Lesz még nekem jó dolgom!
Forrás: Régi magyar szólások és közmondások
5. Mely január elsejével kapcsolatos állítás HAMIS az alábbiak körül?
Helyes válasz: Január elsején halt meg Jézus Krisztus.
Január elseje (régi nevén kiskarácsony) Krisztus körülmetélésének ünnepe. Julius Caesar naptárjavítása, illetve végérvényesen a 17. század óta a polgári év kezdete.
Forrás: Magyar néprajz VII. / Újév, január 1.
6. A következőkben négy népdal első sorait olvashatja. Melyik köthető karácsonyhoz?
Helyes válasz: Pásztorok, keljünk fel, hamar induljunk el…
Pásztorok, keljünk fel,
Hamar induljunk el,
Betlehem városába,
Egy rongyos istállóba!
Siessünk, ne késsünk,
Hogy még ezen éjjel odaérhessünk,
Mi urunknak tiszteletet tehessünk!
Jaj, szegény, de fázik,
Könnyeitől ázik.
Nincsen neki párnája,
Sem cifra nyoszolyája
Csak széna és szalma;
Barmok szája melegítő kályhája,
Ökör, szamár lehelete reája.
Forrás: Magyar népdalok
7. Melyik esemény NEM köthető január 6-hoz?
Helyes válasz: Szent Borbála napja
Január 6. az esztendő egyik ünnepekkel legjobban telezsúfolt napja. Valamikor évkezdő nap volt, és az egyház eredetileg ekkor ülte meg Jézus születésnapját. A háromkirályok, a házszentelés, a vízszentelés és még sok más ünnepi alkalom együtt jelentkezett ezen a napon. Ekkor emlékezett meg az egyház Krisztus megkereszteléséről, a kánai menyegzőről és Lázár feltámasztásáról is.
Forrás: Magyar néprajz VII. / Vízkereszt, január 6.
K. Kovács Péter: Lányok az új szenteltvízzel. 1952, Borsodivánka. (NM F 102665, Néprajzi Múzeum)
8. Ki hozza Erdélyben a karácsonyfa alá az ajándékokat?
Helyes válasz: az angyal
A karácsonyi ajándékot (családi szokássá válása előtt) földesurak oszthatták. Az ajándékot hozó személye nem egységes, az erdélyi magyarok körében az angyal és az aranyos csitkó is ismert.
Forrás: MNL / karácsonyi ajándék, angyalfia
9. Mely népszokás kapcsolódik a karácsonyi éjféli miséhez?
Helyes válasz: A Luca székre állva az éjféli misén meg lehetett látni, ki a boszorkány a faluban.
A karácsonyi éjféli misére kellett hogy elkészüljön a Luca-naptól kezdve faragott lucaszék. Az éjféli misén arra állt vagy ült a kíváncsiskodó, hogy meglássa: ki vagy kik a boszorkányok a faluban!
Forrás: Magyar néprajz VII. / Karácsony éjszakájához és az éjféli miséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek
10. Február 2.-a Szűz Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe, a gyertya megszentelésének napja. Hol tárolták a szentelt gyertyát?
Helyes válasz: a szentképek mellett a falon színes szalagokkal díszítve
A szentelt gyertya, mint Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek. Valamikor szinte minden magyar katolikus parasztházban tartottak szentelt gyertyákat, amelyek színes szalagokkal díszítve a szentképek mellett falra akasztva tartottak. A szentelt gyertyát különböző hiedelmekhez használták fel, például az újszülött mellett Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelt gyertyát kellett égetni, hogy a gonoszok ne tudják kicserélni.
Forrás: Magyar néprajz VII. / Gyertyaszentelő Boldogasszony, február 2.
Töltse ki tavalyi karácsonyi kvízünket is ITT!
ELTE Néprajz Blog 