Aprószentek-hordás, paradicsomjáték, karácsonyi morzsa: tesztelje tudását karácsonyi kvízünkkel!

Karácsony alkalmából összeállítottunk egy néprajzi kvízt, mellyel játékos formában tesztelheti tudását. Először töltse kvízt ITT, a válaszadás után pedig az alábbi cikkben egy kicsit bővebben is utánaolvashat a miérteknek!

1. Melyik munkát NEM végezték december 24-én?

Helyes válasz: mezei munka

„Karácsony böjtje voltaképpen már az ünnep kezdete. Ezen a napon mezei munkát nem végeztek. Az asszonyok takarítottak, sütöttek, főztek. A férfiak kiseperték az udvart, kitisztították az istállót, a gazdasszonynak bekészítették a tűzrevalót, a marháknak a takarmányt.”
Forrás: MNL/karácsony

2. Mit takar az aprószentek-hordás?

Helyes válasz: A pásztorok vesszőcsomókkal járták a házakat, ahol köszöntőt mondtak. A gazdasszony a csomóból kihúzott egy szálat, azzal megveregette a pásztort, majd megajándékozta.

“Az aprószenteket (vörösgyűrű-vessző) a pásztor a bal hónalja alatt vitte, botját a jobb kezében. Az ajtóban vagy a szoba közepén megállva, dicsértessékkel köszönt és köszöntőt mondott: »Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok kendteknek! Mulassék kétek Krisztus Urunk születése napját több jóval, kevesebb búval. Adjon Isten országunkban bort, búzát, csendes békességet, holtunk után léleküdvösséget! E szó mondásom.«”
Forrás: MNL/aprószentek-hordás

3. Mi kerülhetett a karácsonyi asztalra?

Helyes válasz: A karácsonyi asztalra (vagy alá) széna, szalma, gabonafélék és különböző munkaeszközök, szerszámok is kerültek.

“A karácsonyi vacsorához az asztalt különlegesen ünnepélyes módon terítik meg; rá és alá különböző gazdasági és házieszközöket, ételeket, valamint gabonamagvakat, szénát, szalmát stb. helyeznek. Ezeket hosszabb-rövidebb ideig otthagyják, majd leszedés után különböző célokra felhasználják. A felhasználás általában mágikus célú, de sokszor másodlagosan kapcsolódik a cselekményekhez ilyen magyarázat.”
Forrás: MNL/karácsonyi asztal

4. Mi az a paradicsomjáték?

Helyes válasz: Többszereplős dramatikus játék, melyet Ádám és Éva napján rendeztek meg, és a bűnbeesés történetét dolgozta fel.

“A középkori misztériumjátékoknak kedvelt jelenete volt, gyakran a játék a paradicsomjáték jelenetével kezdődött, s a passióval, ill. a feltámadással ért véget, bemutatva így a megváltás egész történetét.”
Forrás: MNL/paradicsomjáték, paradicsomolás

Gönyey Sándor, Fonóbeli játék: a három baba, NM F 69088, Néprajzi Múzeum

5. Milyen szokást jelöl az ostyahordás?

Helyes válasz: A tanító karácsony előtt az iskolás gyermekekkel ostyát küldött haza a család számára, melyért cserébe lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát kapott.

“Bálint Sándor a szokásban a középkori eulógia csökevényes maradványát látja. Ez azt a megszentelt kenyeret jelentette, amelyet a mise alatt azok vettek magukhoz, akik nem áldoztak. Ebből alakult ki az a szokás, hogy a pap karácsony böjtjén híveinek látogatása során a megszentelt kenyeret, ill. ostyát azok házába is elvitte, s ezért pénzt, ajándékot kapott.”
Forrás: MNL/ostyahordás

6. Melyik elnevezés NEM december 24-ét jelöli?

Helyes válasz: Szent Miklós napja

„A liturgiában karácsonynak is, a majd a vigíliája (dec. 24.). E napra böjtöt rendeltek el, ezért karácsony böjtjének is nevezik. Egyéb nevei: Ádám és Éva napja, karácsony szombatja, szenvedeje estéje, szenvedeste. Mindkét nap, karácsony napja és vigíliája számos népszokást, hiedelmet vont maga köré…”
Forrás: MNL/karácsony

7. A karácsonyi mosdóvízbe szokás volt bizonyos dolgokat tenni, hogy a következő évben szerencsések legyenek. Melyek voltak ezek?

Helyes válasz: ezüstpénz és piros alma

„Étkezés előtt a család tagjai megmosakodtak, a mosdóvízbe sok helyen ezüstpénzt, piros almát tettek, hogy a következő esztendőben szerencsések és egészségesek legyenek.”
Forrás: MNL/karácsony

8. Milyen szokás volt a karácsonyi kecskealakoskodás?

Helyes válasz: Bár a kecskealakoskodás elsősorban farsangi szokás volt, helyenként karácsonykor is tartották: ilyenkor a résztvevők házról házra jártak és karácsonyi dalokat énekeltek.

“A kecskealakoskodásnak több módját ismerjük. Általános az a forma, amikor a kecskét alakító játékos térdre ereszkedik, előre dőlve jobb könyökére támaszkodik és bal kezében egy fejszét tart. Bundával vagy gubával terítik le. A fejszét a bunda előre irányított ujjába dugja. Az ujj végét elkötik. Ily módon a kecske fejét és nyakát alakítják ki. A nyakra csengőt kötnek. Olykor valamilyen tárgyból szarvat is imitálnak a fejrészhez.”
Forrás: MNL/kecskealakoskodás

9. Mi az a karácsonyi morzsa?

Helyes válasz: Eredeti értelemben a karácsony este fogyasztott ételek hulladéka, melyet megőriztek, mert a hiedelem szerint gyógyító hatása volt.

“Míg a karácsonyi asztalt le nem szedték, általában a karácsonyi morzsa is rajta állt, sokszor kupacban, zacskóban. Az asztal leszedése után vagy rögtön felhasználták, vagy az egész következő évben megőrizték, és szükség esetén használtak belőle, elsősorban emberi és állati betegségek füstöléssel való gyógyítására; ezenkívül a következő év állati és növényi termékenységének serkentésére; sok helyen a gyümölcsfák alá szórták.”
Forrás: MNL/ karácsonyi morzsa

Beluleszkó Sándor, Német karácsonyi színjáték, NM F 12687, Néprajzi Múzeum

10. Mely állítás NEM igaz a karácsonyi ajándékkal kapcsolatban? 

Helyes válasz: Volt olyan település, ahol a falu törvényeiben elő volt írva a kötelező karácsonyi ajándékozás a rokonság részére.

“Ókori előzménye a római újévi ajándék, a strena, amelyet Kalendae Januariae (jan. 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak az emberek, korai megjelenési formája sütemény, (aranyfüsttel bevont) gyümölcs, szerencsét hozó gally volt. Ezeket később értékes, főleg pénzajándékok szorították ki. Céljuk a sikeres évkezdés biztosítása volt. A középkor első időszakában a karácsony és újév egy időre esett (így az újévi és a karácsonyi ajándék nem választható el élesen), ekkor ajándékozták meg feljebbvalók alárendeltjeiket: a pápa a bíborosokat, feudális urak alattvalóikat, apátok a szerzeteseket. A magyar király is megajándékozta udvari népeit.”
Forrás: MNL/ karácsonyi ajándék, angyalfia

11. Mely naphoz köthető a háromlábú szék? 

Helyes válasz: Luca-nap

“A tizenháromféle fából készült széket a katolikusok éjféli misére a templomba, a reformátusok pedig a keresztútra vitték, „várat kerítettek” köré (szentelt) krétával, így megláthatták a boszorkányokat, akik ökör-, bikaszarvat, agancsot vagy tollas fejdíszt viseltek. Hazafelé a széken ülőnek szaladnia kellett, és mákot kellett szórnia maga után, mert a hit szerint a boszorkány üldözőbe vette, és csak akkor menekült meg, ha fedél alá jutott. A széket mindjárt el kellett égetnie.”
Forrás: MNL/ Luca napja

12. Mihez hasonlítja Jézust a népdal? (A kis Jézus …, boldogságos Szűz az anyja)

Helyes válasz: aranyalma

“A kis Jézus aranyalma,
boldogságos szűz az anyja,
két kezével ápolja,
lábaival ringatja.”

Forrás: Katona Imre (szerk.), Magyar Népdalok, Budapest: Neumann Kht., 2000.

 13. Mit jelent a szólás: “már sok karácsonyi szilvát evett”? 

Helyes válasz: idős

“Már sok karácsonyi szilvát evett. (Vén.)”
Forrás: Dr. Margalits Ede, Régi magyar szólások és közmondások, Budapest: MTA–Kisfaludy Társaság, 1897.

14. Melyik ország területén született Szent Miklós? 

Helyes válasz: Törökország

“A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.”
Forrás: Múlt-Kor Magazin

A kvízt összeállította: Peták Imola
Kiemelt fotó: Néprajzi Múzeum, Gönyey Sándor, Fonóbeli játék: a három baba, NM F 69088