Peták Imola: “Létrehoztam egy online elérhető bibliográfiát az I. és II. világháborús hadifogolynaplókból és memoárokból!”

A 2021/22-es tanév Új Nemzeti Kiválósági Programjának keretében két féléven keresztül foglalkozhattam az I. és II. világháborús hadifogolynaplók és memoárok összegyűjtésével. A kézzel írt hadifogolynaplók közül a legtöbb ugyan sosem került kiadásra, azonban még a kiadottakról sem készült korábban áttekintő bibliográfia. Kutatásom első szakaszában arra törekedtem, hogy könyvtári kutatómunkám eredményét egy jól kereshető, online bibliográfiában tegyem közzé mindenki számára. Első beszámolóm éppen ezért a Zotero program használatába, az online bibliográfiakészítés rejtelmeibe vezeti be az olvasót!

2020 nyarán kaptam kézhez dédnagyapám II. világháború alatt katonaként, majd hadifogolyként írt naplóját. Az első döbbenet után azonnal dologhoz láttam: utánakérdeztem tanáraimnál, hogy mit lehet kezdeni egy ilyen kiadatlan forrásanyaggal, és – annak ellenére, hogy alig fejeztem be az alapszak első évét – komolyan vették érdeklődésem, és azonnal támogatták a kezdeményezést, így el is indult az anyag feldolgozása. A naplón kívül előkerültek a dédnagyapám, Peták István által írt katonalevelek és egy olyan csajkafedél is, melybe egy térképet vésett, jelölve rajta az egyes állomásokat, ahol a vonuló katonák táboroztak. 

A kutatás első lépéseként elkészítettem a napló betűhív átiratát, hogy a jövőben könnyebb legyen újraolvasni, elemzéseket készíteni. Szerencsémre dédnagyapám eredetileg tanító volt, így a kézirat jellemzően szabályos, könnyen kibetűzhető, rendezett sorokból áll. A naplót Peták István élettörténeti kontextusába helyezve, a benne leggyakrabban előforduló témák mentén elemeztem. A kutatás első eredményeit a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián is bemutattam. Az OTDK fontos és tanulságos része, hogy két szakmabeli kutató szövegesen értékeli a dolgozatot, javaslatokat tesznek a folytatásra. Egyik opponensem, Komáromi Tünde értékelésében azt tanácsolta, hogy a naplót vessem össze más, hasonló forrásokkal is.

A kézirat rendezett sorai: Peták István naplójának 10-11. oldala, melyet 1945. március 2-án és 3-án írt

Ez a javaslat az Új Nemzeti Kiválósági Programban tett vállalásaimmal is összecsengett, és további motivációt jelentett, hogy a családi hagyatékban őrzött naplót összevessem más hadifoglyok emlékirataival. Hosszas könyvtári kutatómunkával egy adatbázist hoztam létre a Zoteróban, kísérletet téve a magyar nyelven írt és kiadott I. és II. világháborús, nyugati vagy szovjet hadifogságban írt naplók és memoárok összegyűjtésére. A gyűjtemény ugyanakkor nem tér ki a civilként (például málenkij robotra) elhurcolt személyek visszaemlékezéseire és írásos hagyatékára. A gyűjtemény jelenleg 64 tételt (kötetet) tartalmaz, és már nyilvánosan megtekinthető az alábbi linken:

Nyomtatott magyar nyelvű hadifogolynaplók és visszaemlékezések

(az eléréshez kattintson a fenti szövegre)

De mi is az a Zotero, és miért jobb, mint papírra, Excelbe vagy Wordbe gyűjteni a szakirodalmat? A Zotero egy nyílt forráskódú hivatkozáskezelő szoftver, melynek segítségével bárki rendszerezheti és karbantarthatja a hivatkozásait és kutatási feljegyzéseit. Az adatbázisba nemcsak folyóiratok, könyvek, szócikkek adatai vihetők be, hanem akár e-mailre, interjúra, podcastre is lehet benne hivatkozni, és a rendszer minden tételhez automatikusan felkínálja, milyen adatokat kell megadni a későbbi hivatkozáshoz.

Képek: 1. A Zoteroba felvihető tételek típusai; 2. Részlet a hadifogolynaplók és memoárok online bibliográfiájának címkekészletéből.

Felhasználási segédlet lépésről lépésre:

  1. Ha új tételt szeretnénk bevinni adatbázisunkba, kattintsunk a zöld + jelre, majd válasszuk ki a tétel típusát!
  2. A szerző mezőben elsőként a szerző vezeték, majd keresztnevét adjuk meg. Szükség esetén a név melletti + jel segítségével vihetünk még fel szerzőket az egyes dokumentumokhoz. (Ugyanitt tudjuk a lefelé mutató nyílnál kiválasztani azt is, ha esetleg nem szerzőként, hanem szerkesztőként akarunk valakit a tételhez hozzárendelni). 
  3. Töltsük ki a hivatkozáshoz szükséges mezőket! 
  4. Adjunk hozzá jegyzeteket! Mi az a fontos gondolat, amire később mindenképp hivatkozni szeretnénk? Írjuk mellé, mely oldalon található az adott szövegrész, hogy könnyebb legyen később visszakeresni!
  5. Adjunk a tételhez címkéket (kulcsszavakat)!

A bevitt tételekhez adott kulcsszavakkal a keresést jelentősen meg lehet könnyíteni: az adatbázisomban például minden tételnél megadtam, hogy az visszaemlékezés vagy napló, melyik világháborúban íródott, nyugati (francia, amerikai stb.) vagy szovjet hadifogságba esett az illető, mely országokban, városokban, táborokban járt a szöveg írója, milyen katonai rendfokozata volt, illetve a kiadott kötetben milyen egyéb tárgyi emlékeket mutatnak be (például katonai egyenruhák, katonaládák, levelek, kitüntetések fotóit gyakran mellékelték a könyvekben). Így akár egy kattintással meg tudom nézni, kik voltak azok a személyek, akik például írtak verset is a fogságuk alatt.

Egy példa: Rainer Pál veszprémi születésű tartalékos tiszt könyvének adatai a gyűjteményben

A Zoteróra tekinthetünk úgy, mint a cédulázás 21. századi formájára: a tételek mellé jegyzeteket lehet írni arról, hogy mi az a gondolat, amit az adott szakirodalomból kiemelnénk. Ha pedig elkészültünk az írással, a dolgozat végére a megfelelő stílusban, könnyedén generálhatunk egy kész irodalomjegyzéket. 

A Zotero egyedülállóan hasznos tulajdonsága, hogy a gyűjteményeket publikussá lehet tenni, így ha valaki szintén abban a témában kutat, nagy segítség lehet számára egy kész bibliográfia a kapcsolódó irodalomból. Többek közt ezért is döntöttem a Nyomtatott magyar nyelvű hadifogolynaplók és visszaemlékezések című gyűjteményem közzététele mellett. 

Így jutottam el néhány hónap leforgása alatt egy családi beszélgetés során véletlen felfedezett naplótól az OTDK-n szerzett pozitív tapasztalataimon át oda, hogy az ÚNKP keretein belül létrehozzak egy online, bárki számára elérhető bibliográfiát a magyar nyelvű I. és II. világháborús hadifogolynaplókból és memoárokból. A kutatás azonban közel sem ért véget! Terveim között szerepel az adatbázis bővítése, az elolvasott hadifogolynaplók további szempontok szerinti elemzése, és a visszaemlékezésekkel is szeretnék mélyebben foglalkozni.

Szöveg és képek: Peták Imola

Olvassa el a cikk második részét is!

One thought on “Peták Imola: “Létrehoztam egy online elérhető bibliográfiát az I. és II. világháborús hadifogolynaplókból és memoárokból!”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: